Az átmeneti rendelkezések sértik a jogállamiság elvét

Szabó Máté ombudsman szerint a tavalyi decemberben elfogadott alaptörvény átmeneti rendelkezései sok esetben nem átmenetiek, ezért Szabó az Alkotmánybírósághoz fordult.

Az alapvető jogok biztosa szerint súlyosan sértik a jogállamiság elvét, értelmezési problémákat okozhatnak és veszélyeztetik a jogrendszer egységét, működőképességét az alaptörvény 2011 decemberében külön dokumentumban elfogadott átmeneti rendelkezései - közölte az ombudsman hivatala kedden. Szabó Máté aggályosnak tartja, hogy az átmeneti rendelkezések több helyütt egyértelműen nem átmeneti jellegű szabályokat tartalmaznak. Az ombudsman az Alkotmánybíróságtól kérte annak vizsgálatát, hogy az átmeneti rendelkezések megfelelnek-e az alaptörvényben lefektetett jogállami követelményeknek.

Szabó Máté élve az alaptörvény adta új hatáskörével soron kívül kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását. Szabó első alkalommal kezdeményezett állampolgári beadványra alapozottan utólagos normakontroll-eljárást. A biztos szerint a jogállamiság érvényesülése szempontjából problémás az átmeneti rendelkezések bizonytalan jogforrási státusza, jogrendszerbeli helye. Gondot okoz ugyanis, hogy a norma - az alaptörvényi felhatalmazáson túllépve - önmagát az alaptörvény részének minősíti, és így kívánja kikerülni, hogy a benne foglalt rendelkezések tartalmi szempontból összevethetőek legyenek az alaptörvény garanciális szabályaival, elveivel.

Az ombudsman szerint az átmeneti rendelkezések számos cikke nem felel meg a norma elnevezésében is szereplő átmenetiség követelményének: egy jogszabály átmeneti rendelkezéseinek legfőbb ismérve, hogy megalkotásukat a régi szabályozásból az újba való átmenet teszi szükségessé, ezért mindig ehhez kapcsolódó konkrét és ideiglenes, átmeneti rendelkezéséket foglalnak magukban.