Járkálnak, riogatnak az ellenzékiek tavasszal

Bár a most következő tavaszt már a 2014-es választásokra való felkészülés időszakának tekintik az ellenzéki pártok, igazán új ötletük nincs, hogyan szedjenek el választókat a Fidesztől. Minden párt azt nyújtja, amit eddig is: a szocialisták nagyon fognak huhogni, a jobbikosok egyre többet járkálnak, az LMP intelligensen népszavaztat, a Demokratikus Koalíció pedig száz szakértővel oldja meg az avasi lakótelep gondjait.

A parlamenti munka helyett az utcai jelenlétre és demonstrációkra koncentrálnak tavasszal az ellenzéki pártok, amelyek azt tervezik, hogy megélhetési és közbiztonsági kérdéseket taglalnak majd a következő hónapokban. Az MSZP-sek arra készülnek, hogy naponta felteszik a kérdést, meg lehet-e élni 47 ezer forintból, a Jobbik a rossz közbiztonságúnak tartott kisebb falvakban sétálna, de nem járőrözne, és tavaszi hadjáratot is indít a magyar földért, az LMP a már néhány napja elkezdett népszavazási kampányában, a Demokratikus Koalíció pedig az alternatív programjában bízik.

MSZP - 47 ezer forintos kérdés és Orbán-kritika

"A kevés fizetésről, a rémisztő sárga csekkekről, az egyre drágább élelmiszerről beszélünk majd éjjel-nappal, a demokráciaelméleti fejtegetések ideje lejárt" - mondta az [origo]-nak az MSZP egyik elnökségi tagja, aki szerint a szocialisták "érzékelhetően új politikai stratégiát" követnek majd tavasszal. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke egy múlt heti sajtóbeszélgetésen utalt arra, hogy a szocialistáknak fontos például a sajtószabadság kérdése, a bírók korai nyugdíjazásának visszavonása vagy a jegybanki függetlenség, de azt is mondta, "ezek nem hozzák lázba a választókat, ezért inkább a megélhetési gondokkal kell foglalkozni". Mesterházy Attila megígérte, a szocialisták kevesebbet beszélnek majd az "emberek számára távolinak tűnő" európai uniós ügyekről, bár igyekeznek majd azt is bemutatni, hogy az uniós döntések az emberek pénztárcáját is érinthetik.

Több más szocialista képviselő azt mondta az [origo]-nak, hogy a tavasz "Orbán Viktor kritikájáról és egy hatásos negatív kampányról" szól majd. Mesterházy Attila erről azt mondta, valóban indítanak "elszámoltató kampányt", amelyben a kormány intézkedéseinek hatásait mutatják be. A pártelnök példaként említette, hogy az egykulcsos adó bevezetésének és az adójóváírás eltörlésének következményeit most tavasszal érzik meg a választók, őket az MSZP mindenképp szeretné megszólítani.

MSZP-s képviselők is részt vettek az éhségmenetben

Szocialista forrásaink szerint az MSZP-s stratégiaváltás egyik első eleme volt a Miskolcról Budapestre gyalog indult éhségmenet támogatása. A "Munkát, kenyeret" jelszóval kezdett akcióhoz két szocialista parlamenti képviselő, Nyakó István volt szóvivő és Gúr Nándor Borsod megyei pártelnök csatlakozott. Ők aztán a parlamentben is beszéltek az éhségmenetről, Nyakó István például egyenesen onnan érkezett a plenáris ülésre, és pulóverben, borotválatlanul interpellálta a nemzetgazdasági minisztert.

A párt vezetői szerint máris jól mutatja az irányváltást, hogy politikusaik a parlamentben és a sajtótájékoztatókon is rendszeresen feszegetik, "hogyan lehet havi 47 ezer forintból megélni". Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter január végén mondta azt egy bizottsági meghallgatáson, hogy szerinte a havi 47 ezer forintos közmunkabérből jobban meg lehet élni, mint a korábban adott 28 ezer forintos segélyből. Később Zsiga Marcell, Miskolc fideszes alpolgármestere is azt mondta, meg lehet élni havonta 47 ezerből.

Mesterházy Attila pártelnök csütörtöki évértékelőjében minden más témánál többet beszélt megélhetési kérdésekről, szegénységről, a munkahelyek hiányáról. "Négymillió honfitársunk él a létminimum alatt, a legfontosabb kérdés az, hogy velük mi lesz. De a kormány válasza erre a kérdésre csak annyi, hogy 47 ezer forintból is meg lehet élni. A kormány politikája nem szegénységellenes, hanem szegényellenes" - mondta. Egy MSZP-s elnökségi tag szerint a pártelnök azt is felismerte, ezt már nem lehet eladni "Veres Jánossal, Lamperth Mónikával és Puch Lacival, ezért új, kevesek által ismert arcokkal is próbálkozik majd az MSZP tavasszal." Mesterházy Attila is azt ígérte a múlt heti sajtóbeszélgetésen, hogy kevésbé ismert politikusok fognak feltűnni szocialista színekben.

Jobbik - járkálás a közbiztonságért, tavaszi hadjárat a magyar földért

"Gyakran tartunk tavasszal is demonstrációkat a közbiztonságért, és előfordulhatnak a kerecsendi járkáláshoz hasonló akciók" - mondta a Jobbik stratégiájáról az [origo]-nak Balczó Zoltán, a párt alelnöke. Sneider Tamás, a párt másik alelnöke csütörtökön hirdetett civil aktivistajárkálást az Egerhez közeli Kerecsenden, hogy "elriasszák a településen egyre inkább szaporodó bűncselekmények elkövetőit". Azért nevezte járkálásnak az akciót a Jobbik, mert a büntető törvénykönyv tavalyi módosítása óta bűncselekménynek számít az engedély nélkül járőrözés. Egy éve a párthoz több szálon kötődő Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület és a Véderő járőrözni kezdett több észak-magyarországi településen, majd a két szervezet és a helybéli cigányok között súlyos, elhúzódó konfliktus alakult ki Gyöngyöspatán.

Az immár járkálásnak nevezett felvonulások mellett a Jobbik vasárnapra "demonstráció a közbiztonságért" címmel hirdetett meg rendezvényt Kesznyétenen, ahol a párt szerint "rettegésben élnek az emberek", mióta januárban egy idős nőt "brutálisan bántalmaztak a házában". Balczó Zoltán azt mondta az [origo]-nak, ezekkel az akciókkal a Jobbik bizonyítani szeretné, "nemcsak szlogenek vannak, hanem konkrét megoldási javaslatok is". A politikus szerint például az, hogy Kerecsenden akár ötven ember "járkál" majd párokban a rendre ügyelve, "egy konkrét válasz egy helyi közbiztonsági problémára". Az alelnök hozzátette, a parlamentben is hangsúlyosan foglalkoznak a közbiztonsággal felszólalásaikban, és tavasszal a Jobbik-frakció ismét kezdeményezi egy cigány-magyar együttélésre vonatkozó eseti bizottság felállítását is.

A Jobbik a közbiztonság mellett elsősorban Magyarország európai uniós tagságának hátrányaival foglalkozik a következő időszakban. A párt ugyanis arra számít, hogy a kormány új hitelek felvételéről állapodik meg az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal, és végrehajtja az ehhez feltételként szabott szigorításokat. A Jobbik szeretné megszólítani a Fideszből emiatt kiábránduló szavazókat.

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő egy EU-ellenes plakátot mutat a parlamentben

Az egykor az Európai Parlamentben is képviselő Balczó Zoltán szerint "nem akarunk mindenhol égetett EU-s zászlót körbehordani, mint a véres kardot, de meg kell vizsgálni, mi haszna van az országnak a tagságból". Januárban két jobbikos képviselő, Novák Előd és Murányi Levente egy tüntetésen elégetett egy uniós zászlót. Balczó Zoltán szerint "ott abban a pillanatban talán túl erős lépésnek tűnt, de az utóbbi hetek eseménysorozata igazolta, hogy volt létjogosultsága ennek a szimbolikus lépésnek".

Balczó Zoltán szerint az EU-ellenes stratégiájukhoz tartozik az is, hogy a Jobbik nemsokára "tavaszi hadjáratot indít a magyar földért", hogy ne kerülhessen külföldi kézbe, mert "az EU-tagság miatt nemsokára a magyar kormány nem tudja megvédeni a földeket". A tavaszi hadjáratnak nevezett akcióról többet nem árult el az országgyűlési alelnök.

LMP - népszavazás és harc az oligarchákkal

"Miután a kormánypártok tavaly Monty Python-jogalkotássá változtatták a parlamentet éjszakai ülésekkel és két nap alatt elfogadott törvényekkel, kénytelenek vagyunk változtatni a stratégián" - mondta az [origo]-nak Jávor Benedek LMP-frakcióvezető. A politikus január végi frakcióvezetővé választásakor ígérte meg, hogy a politikát a parlamentből az utcára viszi, és a következő időszakban "sokkal több tüntetés, közvetlen akció, demonstráció lesz".

Jávor Benedek az LMP legfontosabb tavaszi akciójának a népszavazási aláírásgyűjtést nevezte. Az LMP négy kérdésben kezdeményez népszavazást: a párt szeretné, hogy a tankötelezettség korhatára továbbra is 18 év maradjon, az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát a jelenlegi kilencven napról emeljék vissza a korábbi 260 napra, ne lehessen száz napnál hosszabb próbaidőt kikötni, és végül, hogy a szabadság kétharmadát a munkavállaló kérésének megfelelően kelljen kiadni. Ha az LMP-nek április 2-ig sikerül összegyűjteni kétszázezer aláírást, és ezeket hitelesíti is az Országos Választási Bizottság, a párt számításai szerint nyár végére, ősz elejére tűzheti ki az államfő a népszavazást.

LMP-s aláírásgyűjtés Pécs belvárosában

Jávor Benedek szerint a népszavazási akciónak két célja van: "így érthetjük el, hogy legyen vita a médiában a számunkra fontos társadalmi-gazdasági kérdésekről, másrészt pedig az LMP-sek találkozhatnak a választókkal Budapesten és az ország más részein". Az LMP népszavazási kampányával növelné támogatottságát a vidéki nagyvárosokban is. A frakcióvezető szerint a kampány mellett az LMP tavasszal korrupcióellenes akciót is indít. "Úgy tűnik, egy fideszes oligarchahálózat csapdába ejtette a közigazgatást az energiapolitikától a Nemzeti Földalapig, tavasszal konkrét ügyek kiemelésével hívjuk fel erre a figyelmet" - mondta Jávor Benedek.

DK - avasi program és frakcióalakítás

"Programot kell adnunk az Orbánon túli időszakra" - ezt nevezte a tavasz legfontosabb feladatának Molnár Csaba, a Gyurcsány Ferenc volt kormányfő által vezetett Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke. A politikus az [origo]-nak azt mondta, a jogállam helyreállításáról, a gazdaságpolitikáról, illetve az oktatás helyzetéről beszélnek majd legtöbbet tavaszi országjárásukon, illetve a parlamentben is.

A párt tízfős frakciója április végén alakulhat meg, a DK honlapján jelenleg is jelzi egy visszaszámláló óra, hogy mennyi van még hátra a képviselőcsoport létrejöttéig. Molnár Csaba, a frakció leendő vezetője azt mondta, napirend előtti felszólalásaikban "a DK-s alternatívát" szeretnék majd bemutatni, a háttéranyagokon több mint száz szakértőjük dolgozik.

Molnár Csaba azt mondta, a DK a jövő héten bemutatja "avasi programját, amely kifejezetten a miskolci Avas lakótelepen tapasztalt problémákra kínál megoldást". Gyurcsány Ferenc a DK több vezetőjével január végén költözött be három napra egy-egy miskolci családhoz egy panellakásba. Molnár Csaba szerint "ilyen avasi beköltözést" tavasszal nem terveznek, korábbi akciójuknak a tapasztalatszerzés volt a legfőbb céla, és ez alapján állt össze a DK avasi programja, amelyet jövő héten ismertetnek.

Gyurcsány Ferenc januárban költözött az Avas lakótelepre

Problématérképek és lakossági fórumok

Az ellenzéki pártok a tavaszi kampányokkal kezdik a felkészülést a 2014-es országgyűlési választásokra. Az MSZP év végéig szeretné kiválasztani egyéni választókerületi jelöltjeit is. Mesterházy Attila tervei szerint minden, az eddigieknél amúgy is nagyobb és népesebb körzetről problématérképet készítenének a szocialisták. Ezek tartalmazzák majd a választókerület szociológiai jellemzőit és a legfontosabb megoldandó feladatokat.

Az MSZP-s pártelnök a jelöltállításról azt mondta: minden választókerületben összeállhat egy "kritériumrendszer", amely bemutatja, milyen típusú jelölt lehet a legsikeresebb az adott körzetben két év múlva. A helyi szervezeteknek az így bemutatott jellemzők alapján kell kiválasztani az egyéni képviselőjelölteket. Egy MSZP-s elnökségi tag erről az [origo]-nak azt mondta: "az a lényeg, hogy például ne egy köztudottan jómódú szocialista jelölt szólítsa meg a szegényebb körzetekben élő szerény jövedelmű választókat, tehát például ne a volt pártpénztárnok Boldvai Laci induljon Salgótarjánban".

A Jobbik alelnöke, Balczó Zoltán azt mondta, a párt "még nem tart ott, hogy jelöltjeit kiválassza és megnevezze", de továbbra is tartanak helyi rendezvényeket, lakossági fórumokat városokban és falvakban is. Az LMP sem tart még a jelöltállításnál, Jávor Benedek frakcióvezető erről azt közölte, "önkormányzati képviselőkkel, helyi szervezetekkel együtt tavasszal el kell kezdeni kiválasztani, kikkel dolgozunk 2014-ben". Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnöke azt mondta, hogy a tavaly ősszel alakult párt "egyelőre a szervezetépítéssel foglalkozik". Hozzátette: "jó aránynak tartom, hogy egy öt hónapos pártnak máris ötezer tagja van, és a 106 országgyűlési választókerületből 101-ben van helyi szervezetünk". Az alelnök azt nem árulta el, melyik öt körzetben nem sikerült egyelőre DK-s szervezetet létrehozni.