Számtalan ponton módosítja a kormány a tavaly elfogadott szabálysértési törvényt, amely április 15-én lép majd hatályba. A Pintér Sándor belügyminiszter által a múlt hét szerdán benyújtott javaslat törvénybe foglalná többek között a tiltott fürdés büntethetőségét is.
A tilos helyen fürdőzőket eddig 20 ezer forintig terjedő pénzbírsággal büntethették a rendőrök és más hivatalos személyek (például a közterület-felügyelők), de a tényállás nem szerepelt a szabálysértési törvényben, csak egy 1999-es kormányrendeletben. Az új szabály értelmében már akár 50 ezer forintra is megbüntethetik, aki tiltott helyen fürdik.
Az illegális átúszók kapják a nagyobb büntetéseket
Pintér törvényjavaslata arra hivatkozva szerepeltetné a szabálysértések között a tiltott fürdést, hogy "az elmúlt években jelentős számú haláleset történt a nem kijelölt fürdőhelyen". Az indoklás szerint a rendőrség igen nagy számban mentett meg életeket a tiltott területen fürdőzők körében. Azt egy 2001-es kormányrendelet sorolja fel, hogy mi számít tiltott helynek. Ilyen például a hajózási útvonal, a kikötők területe, a vízi műtárgyak 100 méteres körzete, és minden olyan terület, ahová ki van téve a tiltó tábla. Tilos fürdeni az egészségre ártalmas vizekben, illetve a határvizekben is, hacsak nincs a közelben egy kijelölt strand.
"Az elmúlt évben 32 személyt bírságoltunk meg fürdőrendészeti okokból" - mondta az [origo]-nak Csobay Balázs alezredes, a Dunai Vízi Rendészeti Rendőrkapitányság kapitányságvezető helyettese. Ez összesen 88 ezer forint értékű bírságot jelentett, fejenként általában 2-3 ezer forintos bírságokat szabtak ki a rendőrök, 10 ezer forintnál többre csak kirívó esetekben büntettek valakit. Csobay szerint ilyen volt például az, amikor egy férfi átúszta a Dunát egy nagy hajó előtt, amelynek lassítania is kellett az úszó miatt.
A Dunát átúszók Csobay szerint legtöbbször azt mondják a rendőröknek, hogy gyakorlottak, ezért könnyen átússzák a folyót. Viszont aki átússza a Dunát, az alapból szabálysértést követ el azzal, hogy hajózási útvonalon úszik keresztül. Csobay szerint csak akkor lehet átúszni a Dunát, ha egy rendezvény keretében engedélyt kérnek rá. Ekkor egy kishajó kíséri az úszókat, és így a rendőrség is ellenőrizni tudja az eseményt.
Az alezredes szerint feljelentést akkor szoktak tenni, ha az ügy súlya indokolja vagy ha a szabálysértő nem fizeti ki a bírságot. Ebben az esetben az ügy átkerül az érintett önkormányzat hatáskörébe. "Nem elzavarni akarjuk az embereket a vízpartról, hanem csak azt szeretnénk, hogy tartsák be a szabályokat" - mondta Csobay. Éppen ezért inkább figyelmeztetni szokták a szabálytalankodókat, és fontosnak nevezte a megelőzést is, ők például előadásokat tartanak fiataloknak.
Önhatalmúlag átúszni a Balatont
A Balatonra nem jellemző az illegális fürdőzés, a Balatoni Vízi Rendészeti Rendőrkapitányság szerint 2011-ben 13 szabálysértési eljárást kezdeményeztek, és 3 fővel szemben 15 ezer forint helyszíni bírságot szabtak ki.
"A tiltás célja, hogy az életet megvédje, csak vannak olyan embertársaink, akik erre fittyet hánynak" - mondta az [origo]-nak Bagyó Sándor, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata Egyesületének vezetője. Szerinte a Balatonon elsősorban a kikötőkben és a nagyobb hajók állomásain veszélyes a fürdés, de az is probléma, ha valaki a partról túl messzire vagy rossz időben beúszik. "Volt aki önhatalmúlag át akarta úszni a Balatont" - mondta Bagyó. Az úszó végül baj nélkül megúszta a szituációt, mert időben megérkezett a segítség.
Bagyó szerint tiltott fürdésnek számít az is, ha például másodfokú viharjelzésben, egy felfújható gumicsónakkal elsodródik valaki, mert nem veszi figyelembe a tiltó jelzést. Az ilyen esetekben szerinte a bírságon kívül másfajta büntetésen is érdemes lenne elgondolkodni. "Ugye ezért fizetnek?" - kérdezik tőle sokan azokra a szabálytalankodó fürdőzőkre utalva, akiket ki kellett menteniük. A bírságolást a rendőrség végzi, Bagyó szerint talán érdemes lenne megvitatni azt a lehetőséget, hogy a tiltott helyeken és időszakokban fürdőzők esetében megfizettessék a mentés költségeit. "Lehet, hogy az nem pár ezer lenne, hanem sokkal több, és az elgondolkodtatná őket" - mondta. Szerinte a tiltás nem mindig elég, a megelőzés is nagyon fontos, ezért ő például több prevenciós előadást javasol fiatalok számára.
A legtöbb mentés azonban nem a tiltott helyen fürdőzők miatt van a Balatonon, Bagyó szerint ugyanis az emberek a legtöbb esetben "józan paraszti ésszel elfogadják a tiltásokat". A legtöbb probléma a strandeszközök, vízi járművek nem megfelelő használata, illetve a nem megfelelő fizikai állapot és nem megfelelő úszótudás miatt van. "Ha útszéli, felfújható termékeket vásárolnak, és azzal kezdenek el túrázni, az a legnagyobb veszély" - mondta Bagyó.
Az alkoholfogyasztás is közrejátszik
A városokban csak a kijelölt helyeken szabad fürdeni, külterületen valamivel szabadabb a szabályozás, ott minden olyan helyen lehet fürdeni, amely nem tartozik a törvény által tiltott helyek közé vagy ahol nem jelzik kifejezetten, hogy tilos a fürdés. "Tábla is jelzi a tiltást, de ezek ésszerű szabályok" - mondta Csobay. Hozzátette, hogy kompok 100 méteres környezetében például nem szabad fürdeni. ha valaki mégis megteszi, akkor azt megbírságolják, vagy "rosszabb esetben az élet bünteti meg".
Tavaly 50 holttestet fogtak ki a rendőrök a Dunából, ezek közül csak négy olyan volt, akiről biztosan tudni lehetett, hogy tiltott helyen való fürdés során kerültek a Dunába. "Általában az alkoholfogyasztás is közrejátszik" - mondta Csobay. A négy közül például mindannyian fogyasztottak alkoholt. A Duna esetében veszélyt jelent a vízállás állandó változása, az ismeretlen vizek ugyanis karókat, elsüllyedt csónakokat rejthetnek, ezek pedig veszélyesek.
A legtöbb tiltott helyen fürdőzővel a kedvelt budapesti napozóhelyeken szoktak találkozni a rendőrök. Ilyen például a Margitsziget, főleg annak déli része vagy a Római-part. Csobay szerint fontos, hogy 12 éven aluli gyerekek nem fürödhetnek szülői felügyelet nélkül, a szintén tiltott fürdőhelynek számító Lágymányosi-öbölben azonban gyakran tapasztalnak ilyesmit. "Tavaly 3-4 esetben is előfordult, hogy szülői felügyelet nélkül fürdő gyerekeket kellett kimenteni" - mondta.
A fürdőzők nagy része az alezredes szerint tudja, hogy tilos a fürdés, és ha arra jár a rendőrhajó, akkor ki is mennek a partra. Sokszor bejelentésre érkeznek a helyszínre, Budapesten belül például gyakran előfordul, hogy valaki azzal telefonál be hozzájuk, hogy ember van a vízben. Ők általában azt gondolják, hogy a fürdőzők öngyilkossági szándékkal vetették magukat a vízbe.
Húszezren is fürdenek bányáknál
"Nyáron a természetkedvelőket nehéz elriasztani a bányavizek mellől" - mondta az [origo]-nak Szabados Gábor, a Budapesti Bányakapitányság vezetője. A jelenleg még hatályban lévő szabályozás szerint ugyanis a bányatavakban való fürdésért a bányakapitányság is bírságolhat. Szabados szerint a hasonlóság ellenére fontos megkülönböztetni a bányatavakat és a működő bánya bányatérségeiben lévő vizeket: előbbieknél már befejezték a termelést, a környezetet és a tavat rendezték, a terület tulajdonosa pedig kérhet üzemeltetési engedélyt a tóra, és akár fürdésre alkalmas állapotokat is teremthet.
A működő bányák térségében lévő vizeknél viszont több veszély leselkedik a fürdőzőkre. A bányakapitány szerint a tavak nyáron sem melegszenek 14 fok fölé, csak a felső hatvan centiméter 24 fokos, és éles a határ a két réteg között. Ezért sok haláleset történik amiatt, hogy a felhevült testtel a vízbe ugrókat sokkhatás éri.
Szintén veszélyforrás, hogy a bánya termelésének jellegéből fakadóan akár 20 méter mély is lehet a tó. A késő tavasztól szeptemberig tartó időszakban pedig intenzíven termelnek a bányák, például kotróberendezéseket alkalmaznak, és "a gépek közelsége veszélyezteti a fürdőzőket". Szabados szerint mindezek ellenére tömegjelenség a fürdés, a Lupa-szigeti bányánál például 15-20 ezer ember is meg szokott fordulni naponta.
Elröstellik magukat a fürdőzők
"A fürdési vágy nagyon-nagyon erős" - beszélt Szabados a tapasztalataikról, hozzátéve, hogy a fürdőzők makacsak és nagyon indulatosak tudnak lenni. De találkoztak már olyannal is, aki azt mondta, ő nem is tudta, hogy tilos fürdeni, csak meglátta a tavat, és odament.
Szerinte a bányakapitányság önmagában nem tudja kezelni a problémát, illetve az önkormányzat és a rendőrség is csak nehezen tud fellépni. "Kerítést csak belterületen kötelező építeni, külterületen a táblák és az őrjárat az életszerű, mivel azonban 100 hektáros területekről beszélünk, nem kis feladat az őrzése" - mondta Szabados. A hatóságok által kiszabható bírságokról Szabados azt mondta, hogy azok általában visszatartó erejűek. "Elröstellik magukat a fürdőzők" - mondta. A bányafelügyeleteknek azonban a bírságoláson kívül nincsen rendészeti hatáskörük, például nem igazoltathatnak.
"Annyit tud csinálni, hogy odamegy a nudistához, és megkérdezi, hogy ön kicsoda" - mondta Szabados, hozzátéve azt is, hogy ha a fürdőző nem együttműködő, akkor a bányafelügyelőnek rendőrt kell hívnia. Pintér javaslata azonban megszüntetné a bányakapitányságok bírságolási jogkörét. Szabados szerint erre a magyarázat az alacsony hatékonyság lehet.
A halőrök már epekedve várják az új törvényt
A bányakapitányságok Pintér javaslata szerint többé nem büntethetnék ugyan a tiltott fürdést, új szereplőként azonban bekerültek a javaslatba a halászati őrök, így ha a parlament megszavazza, akkor áprilistól már a halőrök is büntethetnék a fürdőzőket.
"Mi várjuk epekedve" - mondta az [origo]-nak Mauterer Mihály halőr a bírságolási jogkörről. A Duna esztergomi szakaszán dolgozó halőr szerint a folyó erős sodrású, ráadásul határfolyó, az emberek mégis fürdenek benne, ha olyan idő van. Mauterer szerint volt olyan, hogy valaki beúszott a hajózási bójáig, amikor pedig figyelmeztették arra, hogy ez veszélyes, még neki állt feljebb, és azt mondta, hogy jól úszik, edzésekre is jár. "Ha elmegy mellette egy hajó, simán beszippanthatja" - mondta Mauterer.
Egy másik esetben egy férfi a szintén veszélyes Pilismaróti-öbölben fürdött, és a halőrök figyelmeztetése ellenére sem jött ki a vízből. Mauterer szerint nem tudtak mit csinálni a férfival, és mire körbejárták az öblöt, megfulladt. "Nem röhöghet ki, és nem mondhatja azt, hogy mi közöm hozzá" - mondta a halőr arról, miért lesz jó, ha ők is megkapják a bírságolási jogot.