Nem tudta meggyőzni a kormány az Európai Bizottságot

Brüsszel az adatvédelmi hatóság függetlensége és a bírói tevékenység felső korhatára ügyében gyorsítja a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárást. Az MNB függetlensége ügyében további válaszokat vár, és információkat kértek a bírák függetlenségének helyzetéről is. A kormány egy szóvivői nyilatkozat szerint örül a brüsszeli fejleményeknek.

Amint arról az [origo] már korábban értesült, két témában - az adatvédelmi hatóság függetlensége és a bírói tevékenység felső korhatára tekintetében - az Európai Bizottság folytatja Magyarország ellen a gyorsított kötelezettségszegési eljárást, a központi bank függetlenségét illetően pedig további tájékoztatást kér a magyar kormánytól.

Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének szerdai sajtótájékoztatóján bejelentették: az első két témában áttérnek a kötelezettségszegési eljárás következő szakaszára, amelyben úgynevezett indoklással alátámasztott véleményt juttatnak el Budapestre. Az MNB ügyében ezt a következő eljárási szakaszt még nem léptetik életbe, hanem további tájékoztatást kérnek.

Ugyanígy járnak el - szintén további információkat kérnek - a bírói függetlenség ügyében, amely témában az előző alkalommal sem indították meg a kötelezettségszegési eljárást, csupán tisztázó információkra vonatkozó igényüket jelentették be.

A kormány pozitív fejleményeket lát

A brüsszeli bejelentésre reagálva, a kormány, illetve a miniszterelnök szóvivője közös közleményt adott ki, amelyben úgy fogalmaznak: "a kormány örömmel értesült arról, hogy az Európai Bizottság az általa kezdeményezett ügyek 90 százalékában elfogadta a magyar válaszokat, így ezeket az ügyeket le lehet zárni. Az ehhez szükséges törvénymódosító javaslatokat a kormány ma jóváhagyta, és még a mai napon megküldi egyeztetésre az Európai Központi Banknak. A nyitva maradt kérdések tekintetében a kormány készen áll a további konzultációra az Európai Bizottsággal."

Az Európai Bizottság januárban jelentette be, hogy több kérdésben kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen. Az eljárások a jegybanktörvény, a bírói tevékenység felső korhatára és az adatvédelmi hatóság függetlensége miatt indultnak.

Az akkori döntésről kiadott bizottsági közlemény szerint a kifogásolt magyar jogszabályok megkérdőjelezik a jegybank, az adatvédelmi hatóság és az igazságszolgáltatás függetlenségét. A közlemény kiemeli, hogy a bizottság az után döntött az eljárás megindításáról, hogy a kormány nem reagált érdemben korábbi megkereséseire, például Barroso levelére. A bizottság szerint csak a kifogásolt törvények azonnali gyors megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése adhat megnyugtató választ a problémára.

Olli Rehn, a bizottság alelnöke a közleményhez fűzött véleményében kijelentette: "Felszólítom a magyar kormányt, hogy biztosítsa a központi bank teljes függetlenségét. Ebből következik, hogy felül kell vizsgálni a vonatkozó jogszabályokat, beleértve az alkotmányt. Ennek irányt kell szabni, mielőtt elkezdődnek a tárgyalások az EU-tól és az IMF-től kért pénzügyi segítségről."

A magyar kormány a megadott határidőre válaszolt az uniós felvetésekre. Száz oldalnyi, az utolsó pillanatig csiszolt levélben a bírák nyugdíjazásának ügyét a magyar fél a teljes közszférát érintő reformmal magyarázta, az adatvédelmet érintő kérdésekben megegyezésben bízott, és részben engedett a jegybank függetlenségét érintő kérdésekben. Ennek dacára már akkor felvetődött annak lehetősége, hogy a válaszok nem győzik meg Brüsszelt.

Ez a meggyőződés az utóbbi napokban is erősödött. Sorra hangoztak el a magyar kormány különböző tisztségviselői részéről nyilatkozatok , amelyek szerint az eljárás új fázisba lép majd.

Az uniós eljárásrend értelmében ha a brüsszeli bizottságot nem elégíti ki az indoklással alátámasztott véleményére adott tagállami válasz sem, akkor az ügy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság elé vihető.

"Súlyos kérdések maradtak"

Most, a második szakaszban - az ügyek sürgető voltára hivatkozva - szintén egy hónapot adnak Magyarországnak a válaszadásra, szemben az ilyen eljárások esetében általában szokásos két hónappal.

Az Európai Bizottság adatai szerint a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozó szabályozás 274 bíró, illetve ügyész nyugdíjazását vonná magával. A brüsszeli testület megállapította: az az ígéret, hogy meg fogják változtatni a központi bank függetlenségét befolyásoló magyar jogszabályt, választ ad "néhány kulcsfontosságú aggályra". Most arra van szükség, hogy testet öltsenek, tényleges új jogalkotásban igazolódjanak ezek a magyar kötelezettségvállalások. Emellett Magyarországnak további kötelezettségvállalásokat kell tennie, és további pontokat kell tisztáznia.

"A Bizottság e pótlólagos bizonyítékok és tájékoztatás függvényében fog dönteni a további lépésekről. Ugyanakkor a Bizottságnak még mindig vannak aggodalmai az igazságszolgáltatást érintő intézkedésekkel és az ország adatvédelmi felügyelőjének függetlenségével kapcsolatban" - olvasható a Brüsszelben írásos formában is közzétett tájékoztatásban.

Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke úgy nyilatkozott: Magyarország választ adott néhány jogi aggályra, "de továbbra is súlyos kérdéseink vannak az EU-jog esetleges megsértését illetően". Reding e tekintetben a bírói tevékenység felső korhatárára és az adatvédelmi hatóságra vonatkozó szabályozást emelte ki. "Most, hogy a Bizottság átlépett a kötelezettségszegési eljárás második szakaszába, lényeges, hogy a magyar hatóságok gyorsan választ adjanak a Bizottság jogi aggályaira. Valódi változtatásokat szeretnék látni a szóban forgó jogszabályokat illetően" - fogalmazott Reding.

Olli Rehn, a gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök üdvözölte, hogy Magyarország kész kijavítani a központi bankra vonatkozó jogi szabályozást. "Mindazonáltal világos kötelezettségvállalásokra és bizonyítékra van szükségünk, például olyanra, ami törvénytervezetben tükröződik. A levelünkre érkező válasz alapján fogunk dönteni arról, hogy folytatjuk-e vagy sem a kötelezettségszegési eljárást" - mondta Rehn a jegybanki függetlenség témájában, amely bár szintén jogi kérdés, nem Reding, hanem az ő portfóliójába tartozik Brüsszelben.