Kihátrált az ügynökügyből a Fidesz

Nem döntött a Fidesz frakciója az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról. A párt elnöksége azt javasolja: jöjjön létre a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, és majd az dolgozza ki a szabályozás részleteit.

Kétórás ülésen tárgyalta hétfőn a Fidesz frakciója az ügynökakták kezelésének ügyét. Az [origo] értesülései szerint a párt elnöksége azt javasolta a kormányzó képviselőcsoportoknak, hogy alakuljon meg az úgynevezett Nemzeti Emlékezet Bizottsága. Ennek még ebben a parlamenti ülésszakban kell kidolgoznia a kérdés szabályozásának részleteit.

A kormánypárti frakciók ezek után arra kérték fel a kormányt, hogy május 15-ig dolgozzon ki minden olyan jogszabályt, ami lehetővé teszi a bizottság felállítását. A testület - Lázár János frakcióvezető elmondása szerint - nem egy rövid ideig, átmenetileg működő bizottság, hanem egy állandó, akár 15-20 évig működő állami intézmény lenne.

Az [origo] kérdésre, hogy a frakció milyen irányt szabott a bizottság működésének, Lázár azt mondta: a képviselők semmilyen instrukciót nem adtak. A felvetésre, hogy kikből állna az intézmény, a frakcióvezető szintén azt mondta: az még nem dőlt el, de meglátása szerint abban többségében külső, pártpolitikától független szakértőknek kell majd részt venniük

A bizottság feladatai közé tartozik majd Lázár szerint, hogy nevezze meg a kommunista diktatúra vezetőit, állapítsa meg felelősségüket, illetve azt, hogy a későbbiekben miként vehetnek rész a közéletben. Vagyis a román és a cseh példához hasonlóan lusztrációs javaslatot is várnak a testülettől. A bizottság emellett az egykori BM működésének feltérképezésére, az ügynökakták kezelésére és a pártvagyon sorsának felderítésére is felhatalmazást kap.

A javaslattal kapcsolatban Lázár János hangsúlyozta, hogy a Fidesz, mint rendszerváltó párt, semmit sem akar eltitkolni a választók elől, és a minél szélesebb nyilvánosság elérésében érdekelt. Szerinte a Fidesz sokkal többet akar, mint az LMP három hete leszavazott javaslata: "amit Schiffer András tervezett volna, az csak egy szépségtapaszt lett volna egy gennyes folton, egy nulla lényegében."

Korábban kiszivárgott hírek szerint a Fidesz-frakcióban nagy vita volt arról, hogy nyilvánosságra kell-e hozni az ügynökaktákat, és ha igen, kié az adat, az államé, vagy azé, akiről információt gyűjtöttek. Azt, hogy erről komoly vita van, Orbán Viktor is megerősítette.

Az ügynökakták kérdése februárban került ismét napirendre a parlamentben, amikor az Országgyűlés többsége elutasította az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló LMP-s törvényjavaslat tárgysorozatba vételét. Az indítvány - mint azt előterjesztője, Schiffer András korábban elmondta - teljes egészében megismerhetővé tette volna az 1989 előtt készült állambiztonsági aktákat. A tárgysorozatba vételre a kormánypárti képviselők többsége nemmel szavazott, 19 fideszes és öt kereszténydemokrata politikus - köztük Balog Zoltán államtitkár, Bencsik János, Gulyás Gergely és Hoffmann Rózsa államtitkár - ugyanakkor igennel voksolt, 28 kormánypárti képviselő - mások mellett Halász János államtitkár és Wittner Mária - pedig tartózkodott.

A Fidesz frakcióvezetője szerint minden ügynökaktákkal kapcsolatos adatot nyilvánossá kell tenni, és párthovatartozás nélkül viselni kell a következményeket. Lázár János a magyar demokrácia "gennyes sebének" nevezte az ügynökkérdést a Magyar Hírlap szombati számában megjelent interjújában, szerinte azonban az LMP politikai haszonszerzésből terjesztette be az ehhez kapcsolódó indítványát.

Kövér László ugyanakkor értelmiségi belügynek, álvitának és gumicsontnak nevezte az ügynöktörvény vitáját. A Duna Televízió Közbeszéd című műsorában pénteken este azt mondta, nem szeretné, ha minden 1990 előtti dokumentum nyilvánosságra kerülne.