Uniós kötelezettségszegés: a háromból két eljárás új szakaszba léphet

Új szakaszba lép szerdán a Magyarországgal szembeni három uniós kötelezettségszegési eljárás közül kettő: Jóri András korábbi adatvédelmi biztos posztjának megszüntetése és a bírák idő előtti nyugdíjazása - értesült kormányzati forrásból az [origo].

A Magyarországgal szemben januárban indított három kötelezettségszegési eljárás közül kettőben - Jóri András korábbi adatvédelmi biztos posztjának megszüntetésével és a bírák idő előtti nyugdíjazásával kapcsolatban is - a procedúra új szakaszba léptetésével számol a kormány - értesült kormányzati forrásból az [origo].

Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogi biztosa hétfői tájékoztatóján jelentette be, hogy az eljárásokat január közepén elindító testület hivatalosan szerdai ülésén határoz arról, folytassa-e a procedúrák valamelyikét, vagy sem. A biztos újságírói kérdésre adott válaszából ugyanakkor az derül ki, hogy a döntés tulajdonképpen már megszületett.

"Az érveinknek nem lett semmilyen hatása"

A magyar kormány a rendelkezésére álló egy hónapos határidő legvégén, február 18-án küldte el válaszait az Európai Bizottságnak.

A testület a jelek szerint annak ellenére sem elégedett a kormány több mint százoldalas reakciójával, hogy az abban vázolt törvénymódosításokat a bizottság szakértőivel folytatott többkörös, informális egyeztetés után fogalmazták meg.

A bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre való leszállításával kapcsolatban például - ezt a bizottság diszkriminációra hivatkozva kifogásolta - a kormány azzal próbálta megnyugtatni a brüsszeli a testületet, hogy a lépés nemcsak bírókra vonatkozik, hanem a kormány általános nyugdíjreformterveibe illeszkedik. A kormány a válaszban emellett arra is javaslatot tett, hogy azoknak a bíróknak a megbízását, akik a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni szeretnének, egy bizonyos keretszám erejéig meghosszabbíthatják. Egy újabb körrel később pedig már azt is belevette a válaszba, hogy a továbbfoglalkoztatási lehetőség a közszféra valamennyi nyugdíjkorhatárt elért dolgozójára kiterjedne, ezzel is igyekezve bizonyítani, hogy a korhatár leszállítása a legkevésbé sem diszkriminatív, hanem a bírók mellett sok tízezer köztisztviselőre is érvényes.

"Úgy tűnik, hogy az érveinknek nem lett semmilyen hatásuk" - mondta az eljárás várható folytatásáról az [origo]-nak egy kormányzati vezető, aki informálisan már ismeri az Európai Bizottság döntését, és aki szerint a testület nem racionális érvek, hanem politikai szempontok alapján határozott Magyarország további "nyomás alatt tartásáról".

"Ha bíróságra akarják vinni, vigyék"

A bírák nyugdíjazása mellett a bizottság várhatóan Jóri András korábbi adatvédelmi biztos pozíciójának felszámolásával kapcsolatban is az eljárás folytatása mellett dönt majd - tette hozzá a forrás, aki úgy tudja, az adatvédelmi törvénnyel és az új adatvédelmi hatóság vezetőjének felmentésével kapcsolatos aggályokkal kapcsolatban a biztosok elfogadták a kormány válaszát, viszont az ombudsman elmozdításával kapcsolatos érveket már nem.

A két ügyben a bizottság szerdán várhatóan úgynevezett indokolt véleményben tájékoztatja majd a kormányt az eljárások folytatásáról. A kormánynak ezek után még mindig lesz alkalma korrigálni a kifogásolt törvényeket, mielőtt az ügyek a procedúra hivatalos menete szerint az Európai Bíróság elé kerülnek. Az [origo] forrása szerint azonban a kormány a bírák nyugdíjazása ügyében már nem hajlandó további engedményre, és arról sem akar hallani, hogy Jóri András visszakerüljön hivatalába, vagyis "ha a bizottság bíróságra akarja vinni az ügyet, akkor vigye" - tette hozzá.

Kiegészítések a jegybankelnök fizetéséről

A jegybanktörvény ügyében indított kötelezettségszegési eljárásban a kormány arra számít, hogy a bizottság további kiegészítő információkat kér majd. Ebben a kérdésben a bizottság korábban összesen nyolc pontot kifogásolt a decemberben elfogadott törvényben, köztük például azt, hogy a nemzetgazdasági miniszter részt vehet a monetáris tanács ülésein, a jegybanki ülések napirendjét előzetesen el kell küldeni a kormánynak, a jegybankelnöknek és a monetáris tanács tagjainak az ország érdekeinek szolgálatára kell esküt tenniük, valamint hogy a jegybankelnökre is kiterjesztették az állami vezetőkre vonatkozó kétmilliós fizetési plafont. A kormány az utóbbi két ponton nem, a többiben azonban hajlandónak mutatkozott a törvény módosítására.

Konkrétumok nélkül, de az eljárások némelyikének folytatására célzott hétfőn a miniszterelnök szóvivője is. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy "a kormány úgy látja, hogy a kötelezettségszegési eljárások egy részét már most le lehet majd zárni, egy-két ügyben könnyen elképzelhető, hogy a bizottság majd újabb fázisba lépteti az eljárást, hiszen nem tudunk megegyezni, megállapodni, vagy az érveinket nem fogadják el".

Hasonlóan fogalmazott kedden Navracsics Tibor igazságügyi miniszter. A miniszterelnök-helyettes a Klubrádió Szabad sáv című műsorában azt mondta, a jegybanktörvény és a bírák nyugdíjazása ügyében a vita elhúzódására számít, és bíróság vethet majd véget a nézeteltéréseknek.