Kedden a parlament elé kerül az Országgyűlésről szóló törvény, és szavazni is fognak több olyan módosító indítványról is, amely alapvetően érinti a képviselők jövőjét. Szavazás várható például arról a módosító javaslatról, amely a képviselők összeférhetetlenségi szabályait is rendezné. A parlamenti törvényhez a képviselők több mint négyszáz módosító indítványt nyújtottak be, de többségüket már a bizottságokban elvetették. A tervezett módosítások közül többet elfogadhatatlannak tart a kisebbik kormánypárt, a KDNP is.
Az orvosokkal és ügyvédekkel kivételeznének
A Fidesz frakcióvezetője, Lázár János eredeti törvényjavaslata egy hosszú listán felsorolja, milyen pozíciók és foglalkozások összeférhetetlenek a képviselői megbízatással. A fideszes Kovács Zoltán, Veszprém megyei kormánymegbízott azonban ezen úgy változtatna, hogy a következő parlament megalakulásától lista helyett egy általános szabály lépjen hatályba, amely szerint a képviselő "más kereső foglalkozást nem folytathat", és tudományos vagy oktatói tevékenységéért sem fogadhat el díjazást.
A módosító indítvány megosztotta a kormánypártokat is: az emberi jogi bizottság támogatta, az alkotmányügyi és a mentelmi bizottság viszont nem. A kormány képviselője az emberi jogi bizottság és a mentelmi bizottság ülésén egyetértett vele, az alkotmányügyi bizottságban nem foglalt állást. Az előterjesztő képviselője a bizottsági ajánlás szerint egyetértett vele, de a Lázár által összeállított úgynevezett támogatott sorban már nem szerepel. Emiatt a parlament erről az indítványról külön fog szavazni.
A javaslatot a KDNP elfogadhatatlannak tartja. Rubovszky György, a KDNP frakcióvezető-helyettese hétfőn a parlamentben újságíróknak egy orvosprofesszor példájával illusztrálta a kifogásukat. Az új szabályok szerint a professzor taníthatna például egyetemen, de amíg képviselő, addig nem gyógyíthatna betegeket - akkor viszont mit tanítson? - kérdezte a frakcióvezető-helyettes. A KDNP belátja, hogy egyszerre két politikai állást ne tölthessen be senki, ne legyen egyszerre önkormányzati és parlamenti tisztsége is, de azt elfogadhatatlannak tartják, hogy "normális polgári állásaiktól is eltiltsák a parlamentbe kerülőket"- mondta Rubovszky. Az [origo] információi szerint a KDNP az orvosokon túl lehetőséget adna az ügyvédeknek és az őstermelőknek is arra, hogy a képviselői munka mellett tovább folytassák eredeti foglalkozásukat is.
Autót és lakást is szeretnének
Vitás pontja a tervezetnek a képviselők juttatásaira vonatkozó rész is. Lázár János eredeti javaslata szerint ez 2013. január 1-én, vagyis ciklus közben lépne hatályba. Ezt az egyik legtöbbet kereső fideszes képviselő, Vitányi István módosító indítványa úgy változtatná meg, hogy a jogszabály juttatásokról szóló része csak a következő, 2014-ben megválasztott parlament megalakulásával lépne hatályba, és Rubovszky szerint ezt szeretné elérni a KDNP is. A kisebbik kormánypárt rosszallja azt is, hogy a képviselők javadalmazását az államtitkári fizetésekhez kötné a parlament, mert "az államtitkároknak a fizetésen kívül autó és lakás is jár".
A képviselői fizetések Lázár János által már tavaly is szorgalmazott reformjának alaptétele, hogy néhány tisztségviselőtől eltekintve egységes, a helyettes államtitkárokéval megegyező fizetést adna a képviselőknek, és csak bizonyos tisztségviselők keresnének ennél többet. Megszűnne például a választókerületi pótlék, a bizottsági tagság után járó kiegészítés, illetve a lakhatási támogatás.
A választókerületi pótlék helyett azonban minden képviselő kapna egy üzemanyagkártyát, amelyre a választókerület Budapesttől mért távolságának függvényében töltene fel pénzt az Országgyűlés Hivatala. A lakhatási támogatás helyett a parlament bérelne lakást, vagy foglalna szállodai szobát a fővárosi lakással nem rendelkező vidéki képviselőknek. A képviselőknek tehát a saját autójukat kellene használniuk, vállalva például az esetleges szervizköltségeket is, de az üzemanyagot az Országgyűlés állná.
Keveslik a segítőket
Az eredeti törvényjavaslat szerint minden képviselőcsoport jogosult lenne 15 köztisztviselő alkalmazására, illetve a frakció minden további öt tagja után két-két további munkavállaló segíthetné a munkájukat. Ez a 37 tagú KDNP-frakció esetében azt jelentené, hogy összesen 27 alkalmazottjuk lehetne. A kis létszámú frakciók esetében fontos szabály, hogy az alkalmazottak száma nem haladhatja meg a képviselőkét, vagyis a 15 tagú LMP-frakciónak nem lehet 18 munkatársa. Rubovszky György, a KDNP frakcióvezető-helyettese hétfőn a parlamentben újságírók előtt azt mondta, kifogásolják ezt a szabályt, mert ilyen kevés segítővel szerinte még egy kis frakció működtetése is lehetetlen.
Ez a szabály a következő, 199 tagú parlament esetében okozhat gondot, hiszen abban az Országgyűlésben lehetnek egészen kicsi, akár 5-10 fős frakciók is. A KDNP négy képviselője, Michl József, Hargitai János, Spaller Endre és Lanczendorfer Erzsébet ezért azt javasolta, hogy 2014 után ne legyen érvényes ez a szabály, tehát egy tízfős frakciónak is lehessen 17 munkatársa. Ezt azonban sem az alkotmányügyi bizottság, sem Lázár János nem támogatta.
Az [origo] információi szerint a KDNP a kifogásaik ellenére kedden változatlan formában megszavazza a neki nem tetsző javaslatokat is, mert ígéretet kaptak arra a Fidesztől, hogy később végszavazás előtti módosító indítványokkal "elmozdulás lehet" az általuk kért pontokban.