Amikor Orbán az egész rendszer átírásán dilemmázott

Gyurcsány Ferenc 2006-os tevékenysége is szerepet játszott abban, hogy a Fidesz 2010-ben gondolkodott az államfői rendszer teljes átalakításán. A kétéves dilemma komolyságára Orbánnak egy most elejtett megjegyzéséből derült fény, de információink szerint felmerült a kérdés a párton belül Schmitt távozásakor is.

"A népszavazással megválasztott köztársasági elnök politikai súlya, legitimitása garanciát jelenthet az egész ország, a nemzet érdekeinek megfelelő békés átmenet biztosításához" - érvelt a közvetlen államfőválasztás mellett 1989. október 19-én Horváth István, a szocialista rendszer utolsó belügyminisztere. Másnap az utolsó pártállami Országgyűlés el is fogadta a törvényt, amely szerint a választók közvetlenül dönthettek volna az államfő személyéről.

Ebből azonban nem lett semmi, mivel a rendszerváltó pártok közül az SZDSZ és a Fidesz nem írta alá az ellenzék és az MSZMP közötti nemzeti kerekasztal-megállapodást, majd a november 26-án megrendezett úgynevezett négyigenes népszavazáson a választók szűk többsége - 6101 szavazat volt a különbség az igenek és nemek közt - felülírta a parlament döntését. Ezzel megakadályozták, hogy az akkor legesélyesebbnek tekintett jelölt, a reformkommunista Pozsgay Imre legyen az államfő.

Forrás: AFP/MTI/Soós Lajos

A nemzeti kerekasztal ülése 1989-ben, a kép bal szélén Pozsgay ül

Orbán meglepő mondatai

Bár a rendszerváltás óta időnként felmerült, hogy vissza kellene térni az eredeti ötlethez, és a parlament helyett közvetlenül a polgárok dönthetnének a köztársasági elnök személyéről, az elmúlt több mint 22 évben nagyjából konszenzus volt arról, hogy Magyarország parlamentáris rendszerben működik, amelyben a köztársasági elnök jogkörei szűkre szabottak, szerepe néhány kivételtől eltekintve csak protokolláris.

Ezért is keltett nagy meglepetést Orbán Viktor miniszterelnök, amikor kedden, a Kúria ünnepi ülésén az igazságszolgáltatás reformjáról tartott beszédében megemlítette, hogy a 2010-es kormányváltás után "nemcsak az volt a kérdés, hogy szükség van-e új alaptörvényre, hanem az is, milyen legyen az ország közjogi berendezkedése", vagyis a Fidesz vezetői is komolyan elgondolkoztak az államfő szerepének megerősítésén.

Bár Orbán nem említette az egy nappal korábban lemondott Schmitt Pál köztársasági elnököt, az [origo] kormánypárti forrásból származó információi szerint van összefüggés a Kúrián elhangzott beszéd és az államfő távozása közt: zárt ajtók mögött ugyanis már Schmitt lemondásának napján felmerült a Fidesz vezetésében, hogy talán érdemes szakítani a hagyományokkal, és áttérni a közvetlen elnökválasztásra (ezt javasolta a Jobbik is, de a kormánypárti ötlet ettől teljesen független).

Forrás: MTI/Soós Lajos

Korábbi köztársasági elnökök: Sólyom László, Göncz Árpád és Mádl Ferenc

A forrás szerint Orbán az ötletet nem elvi okokból, hanem az időzítésre hivatkozva utasította el, mivel szerinte nem lenne szerencsés máris megváltoztatni az alig egy éve elfogadott alaptörvényt. Erre rímelt az is, hogy a kormányfő a Kúrián úgy fogalmazott: "számos érv szólt amellett, hogy inkább a prezidenciális, elnöki rendszer felé mozduljunk", de végül "történeti és jogtiszteleti okokból" döntöttek úgy, hogy a magyar közjogi rendszer továbbra is parlamentáris legyen.

A közvetlen választás velejárói

A közvetlen elnökválasztás nem jelent automatikusan amerikai típusú elnöki, vagy francia típusú, úgynevezett félprezidenciális rendszert, de a közvetlenül nép által választott elnöknek nagyobb lenne a tekintélye, ami lehetőséget ad az elnök jogkörének fokozatos tágítására is. Ugyanez fordítva is igaz: egy erősebb jogkörökkel ellátott államfőt érdemesebb közvetlenül választani, mert ez nagyobb legitimációt biztosít számára.

Hogyan tágítja jogkörét egy államfő?

Magyarországon is volt már példa, hogy az államfő maga tágította ki törvényes lehetőségeinek határát: Sólyom László köztársasági elnök 2007-ben megtagadta Horn Gyula korábbi miniszterelnök kitüntetését arra hivatkozva, hogy Horn 1956 utáni szerepvállalása, illetve a forradalomról vallott nézetei nem egyeztethetők össze a az ország demokratikus rendjével. Sólyom az Alkotmánybíróságtól kért alkotmányértelmezést, és a testület az államfőnek adott igazat. Ezt a szabályt aztán a parlament beépítette az új alaptörvénybe, amelyben ma az áll, hogy a köztársasági elnök megtagadja a kitüntetések adományozását, "ha az az alaptörvény értékrendjét sértené".

Orbán keddi kijelentése szerint még a 2010-es kormányváltás után is kérdés volt, maradjon-e a parlamentáris rendszer, vagy lépjenek inkább az elnöki berendezkedés irányába. Ez újdonságnak számított, a Fidesz vezetői, köztük Orbán is többször kijelentette ugyanis, hogy nem akarják az elnöki rendszer felé tolni az ország berendezkedését. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője például már 2010 nyarán azt mondta: "A köztársasági elnöki intézmény alapvetően jól működik (...) sem gyengíteni, sem félprezidenciális, prezidenciális irányba eltolni nem akarjuk."

Akik elindultak volna az elnöki rendszer felé

Ugyanakkor a kormánypártok soraiban is voltak olyanok, akik szívesen megerősítették volna az államfő jogköreit. Az új alkotmány 2010 őszén elkészült, de később elvetett koncepciójába a KDNP-s Salamon László, az alkotmány-előkészítő bizottság elnökének javaslatára alternatív lehetőségként bekerült egy mondat arról, hogy "az államfő jogosult az Országgyűlés feloszlatására kivételesen akkor is, ha az súlyos bizalomvesztés okából előállott alkotmányossági-politikai válság feloldását szolgálja."

Ez a kissé homályosan megfogalmazott szabály valódi elmozdulást jelentett volna egy félprezidenciális rendszer irányába, hiszen korábban ismeretlen, erős fegyvert adott volna a köztársasági elnök kezébe. "E mögött - hogy mondjam, rövid, talán zsurnalisztikai megközelítéssel úgy mondanám - az őszödi beszéd és annak politikai utóhatásai tanulsága csapódik le a munkacsoport anyagában" - ismerte el Salamon a bizottság egyik ülésén, hogy javaslatával a 2006 őszi politikai válságra reagál.

Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után sokáig napirenden volt a köztársasági elnök szerepének erősítése. A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ellen a budapesti Kossuth téren tüntetők már a beszéd nyilvánosságra kerülésének másnapján megfogalmazott petíciójukban azt kérték a köztársasági elnöktől, hogy oszlassa fel a parlamentet, és írjon ki új választást, pedig erre az akkori szabályok szerint nem volt joga, és ma sem lenne.

Gyurcsány elnök lett volna

Gulyás Gergely fideszes képviselő, az alkotmány-előkészítő bizottság alelnöke szerint viszont nem állja meg a helyét az a nézet, amely szerint a 2006-os válságot a közjogi berendezkedés hiányosságai okozták, annak inkább politikai és morális okai voltak. "Ha akkor elnöki rendszer lett volna, Gyurcsány Ferencet 2006-ban nem kormányfővé, hanem elnökké választják, de végül előállt volna ugyanaz a helyzet" - mondta az [origo]-nak Gulyás.

Forrás: MTI/Beliczay László

Gyurcsány Ferenc 2006-ban, Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezetővel

Más megfontolásai voltak Stumpf Istvánnak, az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterének (jelenleg alkotmánybíró), amikor 2008-ban a Kossuth Rádiónak adott interjúban arról beszélt, hogy át kell alakítani a köztársasági elnök szerepkörét. "Nem reprezentáló elnök kell, hanem erőteljesebb elnöki szerepkörre van szükség." Stumpf sem akart áttérni az elnöki rendszerre, de úgy vélte, bizonyos fontos területeket ki kell vonni "a pártok iszapbirkózásából", és a megerősített, meghosszabbított hivatali idejű köztársasági elnökhöz telepíteni.

Az ötletelés ellenére 2010 őszén, az alkotmányozási folyamat kezdetén - Salamon alternatív javaslatának kivételével - már lényegében egyetértés volt abban, hogy Magyarország továbbra is parlamentáris berendezkedésű állam legyen, a köztársasági elnök szerepe pedig változatlan maradjon. Orbán a Kúrián ezt "történeti és jogtiszteleti" érvekkel magyarázta, kimondatlanul is utalva 1848-ra és 1946-ra, hiszen az akkori kísérletek mintául szolgálhatnak, még ha rövid életűek voltak is.

A történelmi hagyományoknál is erősebb érv volt azonban az elnöki rendszer ellen a kormányfő szerint az, hogy Magyarországon "nem tudnánk kezelni az egymással rivalizáló elnök és a parlamentáris rendszer viszonyából fakadó konfliktusokat". Orbán ezzel arra utalt, hogy az elnöki vagy félelnöki rendszerekben előfordul, hogy az államfő és a parlamenti többség más erőhöz tartozik, ami állandó konfliktusokat generál, míg egy parlamentáris rendszerben ez nem fordulhat elő.