A magyar terrorelhárítók sokkoló hatalmáról ír a New York Times

Orwelli hatalmat halmozott fel a Terrorelhárítási Központ egy Magyarországgal foglalkozó amerikai jogászprofesszor szerint. Kim Lane Scheppele a New York Times véleményrovatában azt írja, két éve folyamatosan bővítik a kormányzati kontroll alatt lévő TEK jogosítványait, amely szabadon kémkedhet bárki után. Az amerikai jogász szerint egy rendőrállam kiépítése felé halad a magyar kormány.

"Csak kevesen vették komolyan a TEK-et. De ez egy nagy hiba" - írja Kim Lane Scheppele a New York Times véleményrovatában. A Magyarországgal foglalkozó Scheppele a neves Princeton amerikai egyetem jogászprofesszora, és korábban már többször is bírálta a Fidesz által bevezetett új alkotmányos berendezkedést. Scheppele bejegyzésben a 2010-ben létrehozott Terrorelhárítási Központot (TEK) kritizálja, a szerinte túlságosan széles jogosítványai miatt.

"Kevesebb mint két év alatt a TEK orwelli hatalmat halmozott fel, beleértve a lényegében határtalan hírszerzési hatalmat és titkos adatok gyűjteményét" - írja Scheppele. Megemlíti, hogy a TEK a rendőrségtől és a titkosszolgálatoktól függetlenül működik, és a miniszterelnök személyesen nevezi ki a vezetőjét, aki jelenleg Orbán Viktor egyik közeli bizalmasa. A TEK vezetője Hajdú János, Orbán Viktor egykori testőre.

A TEK-et két évvel ezelőtt arra hivatkozva hozták létre, hogy 2011-ben Magyarország lesz a soros EU-elnök, és ezért szükség van egy terrorelhárító szervre, Scheppele szerint azonban a TEK az elnökség után is tovább nőtt. A szerző szerint a TEK jogosítványait folyamatos törvénymódosításokkal bővítették, amelyeket akkor nyomtak át a parlamenten, amikor a országgyűlés több száz másik törvénnyel is foglalkozott, így azok elkerülték a figyelmet.

Mit tehet a TEK?

Scheppele szerint a TEK egy 2010-es törvénymódosítás következtében bárki után kémkedhet, és ehhez csupán az igazságügyi miniszter engedélyére van szüksége, holott a rendőrségi megfigyeléseket Magyarországon a bíróságnak kell engedélyeznie.

Végezhet titkos lehallgatásokat, hang- és képfelvételeket készíthet az alany tudta nélkül, és akár e-mail fiókokban is kutakodhat. Scheppele szerint a TEK-nek sohasem kell felfednie magát a megfigyelt alany, sőt senki más előtt sem, és határozatlan ideig tárolhatja a megszerzett adatokat.

Egy 2011-es törvénymódosítás után a TEK személyes adatokat gyűjthet bárkiről. Kikérhet például adatokat pénzügyi szervezetektől, biztosítóktól, kommunikációs vállalatoktól vagy állami szervezetektől. A adatszolgáltatást pedig egyetlen szervezet sem utasíthatja vissza. Scheppele szerint 2011 decembere előtt a TEK ezeket az adatokat csak nyomozati eljárás keretében és ügyészi engedély birtokában kérhette ki, ezután azonban már ezek nélkül is igényelhet adatokat. "Ez a hatalom sokkoló"- írja.

A TEK korlátai

"A törvény alapján nehéz bármilyen egyértelmű korlátozást találni a TEK hatalmára" - írja Scheppele. A magyar jogszabályok ugyanis tágan értelmezik a terrorizmus fogalmát, a meghatározások között van például a "közrend elleni bűncselekmény". Scheppele szerint a TEK letartóztathat "veszélyes személyeket", ez a kifejezés azonban nincsen egyértelműen meghatározva a büntetőtörvényben.

A szerző szerint egyetlen magyar kormányügynökségnek sincsenek egyszerre rendőri és titkosszolgálati jogosítványai, ráadásul az sem világos, hogy ki és hogyan számoltatja el a TEK-et. Scheppele szerint a TEK-nek csak a nyomozásokhoz kapcsolódóan van szüksége bírói felhatalmazásra az adatgyűjtéshez, azaz amikor a rendőrségi jogosítványait használja. Az elmúlt időszakból ilyen volt például a kulcsi gyilkos elfogása.

Azonban amikor a titkosszolgálati jogosítványait használja, akkor nincsen szüksége bírói felhatalmazásra, csak az igazságügy-miniszter engedélyére. Az azonban Scheppele szerint nem világos, ki és mi alapján dönti el, hogy egy bizonyos tevékenység rendőri vagy titkosszolgálati akciónak számít, pedig az előbbiek alapján ennek jelentősége van.

A panasztétel sem egyszerű, ugyanis a TEK által megsértett személyek csak a belügyminiszterhez vagy a parlament nemzetbiztonsági bizottságához fordulhatnak, előbbi azonban a TEK felügyelője, így nem számít függetlennek, utóbbiban pedig kétharmados többsége van a kormánypártnak. A szerző szerint az adatvédelmi ombudsmannak lett volna joga nyomozni a TEK adatkezelésével kapcsolatban, ezt a pozíciót azonban a kormánypártok megszüntették.

Kövér rendőrei

Scheppele az új országgyűlési törvény által létrehozott országgyűlési őrséget is felemlegeti. Szerinte ugyanis a rendőri szervezettől szintén függetlenül működő őrségnek, amelynek vezetője Kövér László házelnök, a törvény szerint például joga van behatolni magánházakba vagy felvételeket készíteni, kocsikat átkutatni. "Miért van szükség ezekre a jogosítványokra?" - kérdezi Scheppele. Hozzáteszi azt is, hogy a törvény alapján az országgyűlési őrségnek ezekhez a tevékenységekhez bírói engedélyre van szüksége, de "ez sem teljesen világos" a törvényben.

"Egyre inkább úgy tűnik, hogy a magyar kormány egy rendőrállam megteremtése felé halad" - írja cikke végén az amerikai jogász.

A Terrorelhárítási Központ pénteken közleményben reagált a New York Times cikkére. A TEK szerint a 2001-es New York-i terrortámadás után az új biztonsági kihívások között ma első helyen szerepel a terrorizmus. Az állam terrorelhárítási feladatait pedig csak egy jól szervezett, önálló, speciális egység képes ellátni, ezért jött létre a TEK.

"A TEK hatásköre más rendvédelmi, vagy nemzetbiztonsági szerv hatáskörét nem meghaladja, hanem azoktól eltérő" - áll a közleményben. Hozzáteszik, hogy felderítő tevékenység során a rendőrségről szóló törvény, megelőzési tevékenység során pedig a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alapján járnak el, "szigorúan a jogszabályok alapján és a jogszabályokban meghatározott módon". Azt is hangsúlyozzák, hogy a TEK a birtokába jutó információkat szigorúan az adatvédelmi törvényben meghatározott módon kezeli.