Fára mászó és fáradhatatlan first ladyk jelölik az utat Áder János feleségének

Négy gyereket nevel, korábban bíróként dolgozott - ennyit lehet tudni Herczegh Anitáról, akire Áder János feleségeként az ország következő first ladyjének szerepe vár. Ha az elődjei által kitaposott utat akarja járni, akkor felkarolja egy szívügyét, jótékonykodik, segíti az elesetteket, de a divatot nem ő fogja diktálni.

Bár a férje a rendszerváltás óta országosan ismert politikus, Herczegh Anita eddig nem kereste a nyilvánosságot. Áder János felesége férje köztársasági elnökké választása után azonban elkerülhetetlül reflektorfénybe fog kerülni. Herczegh Anita a Fővárosi Törvényszék honlapja szerint korábban bíróként dolgozott, gazdasági ügyekkel foglalkozott. Miután Áder János az Európa Parlament képviselője lett, családja is vele ment Brüsszelbe. Négy gyeremekük közül több ott jár iskolába, Áder többek között azért kérte, hogy csak május 2-án válassza meg a parlament, hogy legyen ideje elrendezni a családját.

Herczegh Anita elődjei, a rendszerváltás utáni államfők feleségei aktív szerepet vállaltak férjük mellett, általában jótékonysági és karitatív feladatokat vállaltak magukra. Habitusuknak és érdeklődésüknek köszönhetően választották ki, milyen célért dolgoznak majd.

Göncz Zsuzsa a fogyatékosokra koncentrált

Magyarország első köztársasági elnökének felesége egy interjúban azt mondta, "kizárólag Árpádnak köszönhető", hogy ő is ismeretséget szerzett, és ezzel lehetősége lett arra, hogy hathatósan segíteni tudjon másokon. Göncz Árpád 1946-ben kötött házasságot Göntér Mária Zsuzsannával, aki akkoriban szociális munkásként dolgozott. Később a karrierje félbeszakadt, a kilencvenes évekig a család fenntartása, a gyerekek és unokák nevelése volt az elsődleges feladata. Egy interjúban azt mondta, nem volt kérdés, hogy elnökfeleségként mivel akar majd foglalkozni. "Nyilvánvaló volt, hogy szociális munkát fogok végezni. Elnökfeleségként könnyebb volt a kapcsolatépítés, egyszerűbb volt adományt gyűjteni" - mondta.

Elnökfeleségként a halmozottan fogyatékosok és családjaik életfeltételeinek, életkörülményeinek javítását, társadalmi beilleszkedésük segítését tűzte ki céljául. Sokat tett azért, hogy Magyarországon komolyabban kezdtek foglalkozni az értelmi fogyatékosok helyzetével és hogy megszülessen a fogyatékosok esélyegyenlőségét szorgalmazó törvény. Férjével közösen hozták létre 1993-ben a Kézenfogva Alapítványt, amelyhez - állítása szerint - egy értelmi fogyatékosoknak rendezett hazai sportfesztiválra való ellátogatása adta meg a végső lökést. Az alapítványnak Göncz Zsuzsa lett az első elnöke és vezetője is.

Mit visel egy elnökfeleség? A képre kattintva galéria nyílik!

Mádl Dalma a halasi csipkéért is dolgozik

Az elesetteket, a szegényeket és a hátrányos helyzetű gyerekeket karolta fel a következő köztársasági elnök, Mádl Ferenc felesége, Mádl Dalma is. Mádl Ferenc 1955-ben kötött házasságot feleségével, aki 1964-től egészen férje megválasztásának évéig, 2000-ig a Budapesti Műszaki Egyetem egyik kutatócsoportjánál dolgozott. Elnökfeleségként tevékeny karitatív munkát végzett: védnöke volt egyes jótékonysági eseményeknek és rendezvényeknek, és rendszeresen figyelemmel kísérte a magyarországi karitász munkáját. A szervezet jószolgálati nagyköveteként több segélyosztásban is részt vett, de munkája során szívesen támogatott idősotthonokat is. Sokat utazott az árvíz sújtotta kelet-magyarországi területekre, különös figyelemmel fordult azokhoz a gyerekekhez és fiatal felnőttekhez, akik család nélkül nőttek fel.

Mádl Dalmát 2005-ben megkapta a Polgári Magyarországért Alapítvány első kitüntetését, amivel pénzdíj is járt. Ebből hozta létre az Istenadta Tehetség Alapítványt, amely lehetőséget nyújt néhány nagycsaládban élő tehetséges gyermeknek, hogy bekerüljön középiskolába és kollégiumba. Mádl Dalma azóta is sok jótékonysági rendezvényen vesz részt, ő többek között a halasi csipke jubileumi év védnöke. A szervezők azért kérték fel, mert az elmúlt évtizedben sokat tett a halasi csipkéért, sőt "napjainkban is fáradhatatlanul dolgozik annak népszerűsítésén".

Mádl Dalma elsőként kapta meg a Polgári Magyarországért Alapítvány díját

Sólyom felesége nem szeretett szerepelni

"Tudtam, hogy az elődöm szeretett a nyilvánosság előtt állni, és sokat is vállalt magára. Mindez az én részemről nem restség, hanem a személyiségemből fakadó nehézség" - mondta magáról egy interjúban Sólyom Erzsébet, akinek szokatlan volt a közszereplés. Nem szerette a formális dolgokat, kerülte azokat a rendezvényeket, ahol csak úgy meg kellett jelenni, de egy nyilatkozatában azt mondta, "igazi tennivalót" szívesen vállal.

A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) honlapján található válogatásból kiderül, hogy Sólyom Erzsébet tartotta magát elhatározásához: kevés igazi protokollrendezvényen vett részt. A kevés kivételek egyike volt, amikor 2006-ban fogadta az ENSZ jószolgálati nagyköveteként érkező Roger Moore-t, de a nagykövetek éjszakájára például csak üzenetet küldött. Amikor Sólyom László 2005 októberében elnök lett, pszichológusként végzett felesége first ladyként tudatosan olyan szerepléseket vállalt, ahol a fogyatékosok, a nagycsaládosok, a gyerekek, valamint az elesett, idős emberek védelmében állhatott ki.

Együtt az első három first lady. További képekért kattintson a fotóra!

Sólyom Lászlóval 46 éve házasok, két gyerekük és tizenegy unokájuk van. Sólyom Erzsébet egy interjúban azt mondta, hisz a sírig tartó szerelemben. Arról, hogy milyen nagymama, azt mondta, főleg mesél az unokáknak, de fára is mászik, ha kell. Amikor Sólyom László elnök lett, Sólyom Erzsébet szerint az unokákat az érdekelte a legjobban, milyen autóval járnak majd, és amikor nagyapjuk megkapta az elnöki kocsit, az összes fiú beleült, kipróbált mindent. "A nagypapára eddig is nagyon felnéztek, így aztán nem okozott túl nagy meglepetést, hogy köztársasági elnök lett" - mondta akkor Sólyom Erzsébet. Sólyom Erzsébet jelenleg is a Családjainkért Alapítvány kuratóriumi tagja.

Schmittné volt a legismertebb

Az összes eddigi magyar first lady közül Makray Katalin volt a legismertebb, Schmitt Pál felesége nemcsak olimpiai ezüstérmes tornásznő, de a hetvenes években a tévétornából ismerte meg az ország. Ő honosította meg az aerobicot Magyarországon, 2003-ban alapító tagja volt a Fidesz sportszekciójának. Amikor Schmitt Pál 2010 nyarán bemutatkozott a Fidesz-frakciónak, azt mondta, hogy az elnökséget egy missziónak tartja, ami szerinte nehéz feladat, de "bírni fogja", ha más nem, a felesége segítségével, "aki first lady lesz", és háromszor akkor a munkabírása, mint ő magának.

Elődjeihez hasonlóan Schmittné is főként jótékonysági rendezvényeken vett részt. Első útja a Borsod megyei Szendrőládra vezetett, ahol átadták a fogyatékosok számára alapított Nemadomfel Házat. A megnyitón részt vett Mádl Dalma is. Makray Katalin azt mondta: nagyon örül annak, hogy első útja alkalmával épp Szendrőládon vehetett részt ezen "a világon is példaértékű" átadási ünnepségen.

Makray Katalin szereti a magyar motívumokat magán viselő öltözékeket

Az első három elnökfeleség nem fordított nagy hangsúlyt az öltözködésére, Makray Katalin viszont már Schmitt Pál elnöki beiktatásán a nemzeti viselet jegyeit hordozó kosztümben jelent meg a Sándor-palotában. Elnökfeleségként is végigkísérte ez az öltözködés, általában változatos színű, sújtásos, zsinóros, paszományos kosztümökben jelent meg a hivatalos rendezvényeken. Elődjeivel ellentétben Schmittné sok társasági eseményre, köztük divatbemutatókra, kézműves vásárokra is járt, és nemcsak öltözködésében hangsúlyozta a magyar hagyományokat, a magyar termékek vásárlásáért is többször kampányolt. A II. kerületi házuk környékén áruló zöldségesnél gyakran vásárolt kifejezetten magyart termelőktől származó élelmiszereket.