Matolcsy: We need money

A kínai iparosításról és a kommunista Kína piacszabályozásáról kell példát vennie Magyarországnak Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint, hogy a 21. század győztesei közé kerüljön. A miniszter a Külügyminisztérium által szervezett Kína-konferencián arról beszélt, hogy Magyarország stabil, de nagy szüksége van pénzre, egy pekingi külügyminiszter-helyettes pedig megígérte, hogy ha barátságosak leszünk, jönni fog a kínai tőke Kelet-Közép-Európába.

Kínai újságírókkal és diplomatákkal telt meg csütörtök délelőtt a Külügyminisztérium budapesti épülete, ahol Szong Tao kínai külügyminiszter-helyettes részvételével tartottak tanácskozást Kelet-Közép-Európa és Kína együttműködéséről. A konferencián a magyar kormány Kínának, a kínai miniszterhelyettes Magyarországnak udvarolt a több mint hat évtizedes barátságot idézve, de konkrét utalások is elhangoztak arról, hogy ki milyen feltételekkel képzeli el a kínai befektetők segítségével magához térő Európát. A magyar és kínai kormánytagok beszédeiből egy Kína kegyeiért versengő Kelet-Közép-Európa rajzolódott ki, amely a jövőben nemcsak gazdasági, de politikai szempontból is Peking oldalára szegődhet.

A kínai, magyar, lengyel és szlovák kutatók részvételével megrendezett esemény gyakorlatilag arról szólt, hogy Kelet-Közép-Európa országai hogyan csábíthatnák el a vastag pénztárcával Európa felé kacsintgató kínai befektetőket. "Európában jelenleg verseny van, az országok egymással versenyeznek a kínai befektetők kegyeiért" - mondta nyitóbeszédében Martonyi János külügyminiszter. "De mi lenne, ha ez a verseny koordináltabb lenne, ha a közép- és kelet-európai régió országai együttműködnének a kínai befektetések elnyeréséért?" - tette fel a kérdést.

"A kelet felé tekintés politikáját kelet felé cselekvés politikájának kell felváltania" - mondta Martonyi, majd hozzátette: a hatékony, egységes fellépéshez erős politikai akarat is kell. A kelet-közép-európai országoknak pedig fel kell térképezniük, hogy mik a közös érdekeik, hol vannak az együttműködési pontok, milyen vonalak mentén vannak esetleg ellentétek, és milyen közös stratégiával tudják együtt megszólítani Kínát.

Kína helyet keres a pénzének

A magyar külügy Ázsiával foglalkozó vezetői a teremben valósággal körülzsongták a Budapestre érkező kínai miniszterhelyettest és a budapesti kínai nagykövetet, de az érdeklődés érzékelhetően kétoldalú volt. A befektetéseiknek helyet kereső kínaiak is igyekeztek érvényesülni: a Külügyminisztérium épületének csarnokát a Magyarországon aktív kínai nagyvállalatok tapétázták ki plakátjaikkal, a konferencia címét hirdető molinón felsorolt logók pedig arról árulkodtak, hogy a rendezvényt a Bank of China, valamint a Magyarországon aktív Wanhua és Huawei kínai óriáscégek szponzorálták.

"A kínai gazdaság több mint harmincévnyi nyitás és reform után a gazdasági fejlődés teljesen új szakaszába lépett" - mondta Szong Tao kínai külügyminiszter-helyettes. Szerinte a kínai gazdaság további növekedésének most két iránya van: országának serkentenie kell a kínaiak hazai fogyasztását, és növelni a külföldön befektetett kínai tőke mennyiségét. A kínai nagyvállalatok ezért keresik a befektetési lehetőségeket szerte a világban, köztük Kelet-Közép-Európában is.

Szong Tao és Martonyi János

A kínai pénz azonban nem jön feltételek nélkül - derült ki a miniszterhelyettes beszédéből. "A tőke úgy csorog, mint a folyó víz, amely mindig a lapos, mélyen fekvő területek felé szalad" - mondta, egyértelművé téve, hogy a kínai pénz is oda fog menni, ahol megfelelő politikai és gazdasági körülmények és "barátságos közvélemény" várja. Ha Közép- és Kelet-Európa latba veti előnyeit, és az itteni kormányok képesek Kínának tetsző politikai környezetet és közhangulatot teremteni, akkor ez a régió eséllyel pályázik a kínai befektetésekre. Annál is inkább - mondta Szong Tao - mert a régió földrajzi fekvése nagyon kedvező, a gazdasági fejlődés gyorsabb, a befektetési lehetőségek pedig olcsóbbak, mint Nyugat-Európában.

A kínai gazdasági együttműködéssel azonban más hozadékok is járnak - derült ki a külügyminiszter-helyettes beszédéből, Szong Tao ugyanis nem mulasztotta el megemlíteni, hogy országa a nemzetközi diplomáciában is számít a pénzéért sorban álló országokra. "Erősítenünk kell az együttműködésünket a nemzetközi kérdésekben is" - mondta, hozzátéve, hogy szerinte a fontosabb nemzetközi ügyekben Kína és a kelet-közép-európai régió "érdekei egybeesnek". Azt is hozzátette, hogy Kína tovább erősíti koordinátori szerepét a régióban, hogy az itteni országokkal együtt dolgozzon "a világ békéjének és fejlődésének elősegítésében". "Készek vagyunk jó partnerek lenni, ha a kapcsolatunk az egyenlőségen alapul, és nem szólunk bele egymás belügyeibe."

Matolcsy belegabalyodott a 20. századba

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter gyorsan egyértelművé is tette, hogy a szóban forgó kínai pénzek nagyon kellenek Magyarországnak. "Szükségünk van tőkére, finanszírozásra, kötvényekre, részvényekre. Pénz kell" - mondta angol nyelvű expozéjában mélyen, tagoltan. A kínai minisztertől átvéve a szót, szinte magától értetődően közölte, hogy "természetesen a jövő a miénk, mi leszünk a 21. század vezetői", de hozzátette: ehhez tanulni kell a múltból, és meg kell érteni a jövő lehetőségeit is.

Matolcsy tanulna a múltból

"Miért nem beszélünk a múltról?" - tette fel a kérdést olyan vészjóslóan, mint ha arra készülne, hogy a mit sem sejtő kínai kormánytag arcába vágja a kommunista Kína történelmének minden hibáját és tanulságát. "Egy nagyon hosszú évszázadon vagyunk túl. Egy hosszú századon, amelyet 20. századnak hívnak" - nyújtotta a szót, többször is belegabalyodva, a 20. század terjedelmébe. "Bizony tanulhatunk ennek a nagyon hosszú évszázadnak a történelméből." Végül aztán mégsem a kínai kommunizmus tanulságaival rukkolt elő, inkább Európát elemezte, amely szavai szerint előbb elpusztította, majd újraépítette magát. "Voltak sikerek és bukások is, ezért nagyon óvatosnak kell lennünk a jövőben, hogy a 21. század nyertesei legyünk" - vonta le a tanulságot.

Kínai mintára átszervezett ország

Miután a múlt tanulságait kielemezte, Matolcsy a jövő felé fordult, és közölte, hogy új világrend van kialakulóban, amelyben Magyarország is ott lesz, Kína stratégiai partnereként. Azt mondta, hogy a 20. század második felének "sikertörténetét", az Európai Uniót jelenleg pénzügyi, gazdasági, politikai és társadalmi válság is sújtja, de ezek a válságok nem érintik Kelet-Európát, ahol a Balti-tengertől egészen az Adriáig politikai stabilitás tapasztalható. "Magyarország a térség egyik legstabilabb országa, és a politikai stabilitás nagyon fontossá vált a 21. században" - jelentette ki Matolcsy.

A miniszter szerint ugyanakkor a válság megtanította a világot arra, hogy rengeteg új egyensúlyt kell megtalálni. Egyrészt újra kell hangolni az állam és a piac közötti viszonyt, és erősebb állammal, megerősített politikai irányítással kell a piacot a helyére tenni. Matolcsy közölte, hogy nem hisz a piac önszabályozó képességében, az államnak új szabályozással kell megreguláznia a pénzügyi szektort. Kínában a piac és a pénzügyi szektor állami szabályozása szerinte sikertörténet volt, ezért közölte: a kínaiaktól sokat tanulhatunk erről az egyensúlyról. (Az erős központi hatalommal rendelkező, kommunista Kínában máig ötéves tervekben szervezik a gazdaságot, de a rendszernek már semmi köze nincs a szovjet típusú tervgazdasághoz.)

Kína sikere lebeg Matolcsy szeme előtt

Matolcsy szerint sokat tanulhatunk Kínától "a jóléti állam és a munkásállam" egyensúlyáról is (a gazdasági miniszter angol nyelvű beszédében a "welfare state" és "workfare state" kifejezéseket használta). Megismételte az Orbán-kormány korábbi ígéretét, miszerint Magyarországon 10 év alatt 1 millió munkahelyet kell létrehozni, majd közölte: Kínában évente 7-8-9 millió munkahelyet teremtenek, a Kínai Népköztársaság ezen a téren nagyon sikeres. A miniszter szerint a siker kulcsa, hogy Kína stabil ipari bázissal rendelkezik, ezért Matolcsy Magyarországon is ipari centrumok létrehozásában, a gyártás, termelés beindításában látja a munkahelyteremtés kulcsát.

A jövő évszázad a miniszter szerint a tehetségről, kreativitásról, innovációról is szólni fog, de itt is egyensúlyt kell találni a tehetség és a tőke között, utóbbiból Magyarországnak sokra lenne szüksége - mondta. De új egyensúlyt keres a gazdasági miniszter a profittermelés és az üzleti erkölcs között is. "Profitra is szükség van, persze, de üzleti erkölcsre is"- mondta, majd az új szabályozásokról szólva hozzátette: "Természetesen azért vigyázni kell arra is, hogy a nagy odafigyelésben ne öljük meg a gyereket."