Teljesen elszigetelnek minket - morognak a nógrádiak a leállított vonatok miatt

Április közepe óta naponta 410 vonattal kevesebb jár az országban. A legtöbb járatleállás Nógrádban volt, ahol horrorvonaton szorongó emberek, kocsmában csocsózó iskolások és szájhagyomány útján terjedő buszmenetrend jelzi, hogy a gyors átállás nem volt zökkenőmentes. Sok helyi úgy érzi, semmit sem számít a Budapesten székelő kormánynak, ráadásul azt sem értik, miért nem szállhatnak fel azokra a szellemvonatokra, amelyek napjában többször utasok nélkül húznak el az ácsorgó emberek előtt.

"Ilyen a mesében nincs! Mennék a rokonokhoz, de reggel háromnegyed hétkor mégis kire verjem rá az ajtót? Ha meg a délutánival megyek, fél négy, mire odaérek" - panaszolta egy vonatra várakozó nő felháborodva a balassagyarmati pályaudvaron az [origo]-nak pénteken délelőtt, amikor a megritkított vonatközlekedésről kérdeztük. "Meg lehet nézni, a menetrend felét konkrétan levágták" - mutatta egy bőrönddel utazó lány az érkező és induló vonatokat soroló táblát. "Teljesen elszigetelnek minket. Azt hiszik, hogy vidéken már nem is kell élni?" - mondta egy idős nő is, aki az egyik környékbeli településről gyakran jár be Balassagyarmatra a kórházba.

További képekért kattintson!

A Nógrád megyei város vasútállomásán bárkit kérdeztünk, mindenki azt mondta, komoly nehézséget okoz mindennapjaikban, hogy a MÁV megritkította a vonatjáratokat. Az április 15-én életbe léptetett új menetrend több mint négyszáz járatot vont ki egyik napról a másikra a forgalomból. Az elsősorban költségcsökkentéssel indokolt döntéstől az állami cég azt reméli, hogy megszünteti a vasúti- és buszközlekedés közötti eddigi párhuzamosságokat. A MÁV honlapján olvasható tájékoztató szerint a döntést előzetes utasszámlálás előzte meg, és azokat a vonatokat szüntették meg, amelyek kihasználatlannak bizonyultak.

A legtöbb járatot az Eger és Szilvásvárad közötti vonalon törölték, ott a napi hét vonatpárból összesen egy maradt, de jelentősen megkurtították a Balassagyarmatra a környékbeli településekről érkező járatokat is: 34 vonat szűnt meg. A környékbeli polgármesterek, helyiek és vasutasok közös levélben jelezték is az államtitkárságnak, hogy nem értenek egyet a döntéssel. Kíváncsiak voltunk, hogy a gyakorlatban mit jelent az ott élőknek a járatritkítás, ezért pénteken reggel a Balassagyarmattól 22 kilométerre fekvő Drégelypalánk iskolába, munkába tartó lakóival együtt indultunk el vonattal a városba, majd próbáltunk délután visszatérni a településre.

A kocsmába mennek iskolakezdésig

Nem nagyon válogathat, aki reggel Drégelypalánkról szeretne eljutni a közeli városba. Péntek reggel hét óra előtt pár perccel a vasútállomáson vártuk a Vác felől érkező vonatot: aki munkába vagy iskolába megy, ezzel utazik. Előtte hajnalban, 4 óra 45 perckor indul az első vonat a városba, a következő viszont már negyed tízkor.

További képekért kattintson!

Az apró megállóhelyre a reggeli vonat indulása előtt nagyjából húsz perccel már elkezdtek megérkezni az utasok: zömében iskolások. A megközelítőleg 18 ezer lakosú Balassagyarmaton közel hétezren tanulnak, sok környező településről járnak be a diákok. A drégelypalánkiak mehetnének busszal is, de az a vonattal szinte egy időben, reggel hét óra előtt megy, a következő busz viszont csak fél tíz előtt ér be a városba, az az iskolásoknak nem jó.

A tanítás reggel nyolckor kezdődik, így a reggeli vonat pont ideális - mondta két fiú a vasútállomáson. Ha azonban elmarad az első órájuk, sokkal korábban beérnek Balassagyarmatra, mint kellene. "Ilyenkor bemegyünk a kocsmába, és csocsózunk" - mesélte már a vonaton ülve az egyik 17 éves diák. "Az igazi probléma a hazajutás: ha kettőig van órám, esélyem sincs elérni a negyed hármas vonatot, a következő pedig csak fél hatkor indul vissza" - panaszolta a vonaton egy lány, aki azt mondta, busszal azért nem tud hazamenni, mert a helyközi járat nem megy a faluja felé. A 600 fős iskolájukból körülbelül száz gyereket rendszeresen korábban engednek el a tanárok a tanításról épp a nehézkes hazajutás miatt. Másokért bejönnek a szüleik kocsival a városba, hogy ne lézengjenek iskola után órákig.

Majd nyírják a füvet

A három szerelvényből álló vonat fél nyolcra ért be Balassagyarmatra. A harminc-negyven leszálló utas gyorsan elszivárgott a pályaudvarról, ahol pár perc múlva már csak a vasutasok maradtak. A szinte teljesen kihalt pályaudvaron a napos, meleg időben a dolgozók beszélgettek, kávéztak, és ki-be mászkáltak az állomás épülete és a vágányok között. Az egy hete rájuk szakadt, két vonat érkezése közötti többórás szünetekben terveik szerint majd az állomást csinosítgatják, vagy lenyírják a füvet - mondta egyikük.

További képekért kattintson!

"A drága pénzen kiképzett dolgozóknak nem ez lenne a feladata" - mondta erre az állomáson egy férfi, aki korábban maga is a vasútnál dolgozott. Szerinte előbb-utóbb elküldik majd a mozdonyvezetők és a jegyszedők egy részét is, mert ha kevesebb a járat, kevesebb lesz az utas és a munka is. Hiába csökkentik a járatok számát, a költségek nagyon nagy része fix - mondta az egyik vasutas. A vasutasnak ugyanúgy ott kell lennie egész nap az állomáson akkor is, ha napi hat pár vonat van, akkor is, ha csak kettő - magyarázta.

Nem örült a járattörléseknek a pályaudvaron pékséget üzemeltető nő sem. "Egy hét alatt a harmadával esett vissza a forgalmam. Ha így megy tovább, lehet, hogy bezárom a boltot. Reggel még van egy kis forgalom, mikor jönnek be az iskolások, de délután egyre kevesebben vannak" - mondta.

Horrorvonat Budapestre

A pályaudvaron virágboltot üzemeltető középkorú nő szerint az a legnagyobb probléma, hogy megszüntették a közvetlen vasúti összeköttetést Balassagyarmat és Budapest között, ami nagyon sok főiskolásnak és egyetemistának gondot jelent. Most csak Aszódon keresztül, átszállással lehet eljutni a fővárosba. Az Aszódról Budapestig közlekedő vonatot a helyiek csak horrorvonatként emlegetik, mert mire a keleti országrészből (általában Egerből, Sátoraljaújhelyről vagy Hatvanból) Aszódra ér, annyian vannak rajta, hogy képtelenség ülőhelyet találni.

További képekért kattintson!

A balassagyarmati virágbolt egyik vásárlója szerint azért szüntették meg a pesti járatot, hogy "egy ilyen kis motorvonat ne járkáljon a Keletibe". "A pestiek nem szállnak vonatra, a kisparaszt meg jusson el, ahogy tud" - mondta a férfi, aki szerint nem veszik figyelembe, hogy attól, hogy vidéken élnek, "még mi is emberek vagyunk".

Buszra kényszerítik a vasutasokat

"A vonalakat úgy húzták ki aljas módon, hogy ha valaki elindul a környékre, tegyük fel, kirándulni, ugyan eljut a céljáig, de visszajönni már nehezen tud" - mondta egy helyi, korábban építészmérnökként dolgozó férfi is a balassagyarmati pályaudvaron. A járatok eltüntetése komoly gondokat okoz majd szerinte a hamarosan kezdődő érettségi szünetben is: a gyerekek nem tudnak elmenni egynapos osztálykirándulásra. "Buszokat nem fognak bérelni az iskolaigazgatók, arra nincs pénzük" - tette hozzá.

További képekért kattintson!

A vasúti járatok megritkításának célja a Volán-buszok "segítése és helyzetbe hozása" volt - mondta a férfi, és ebben egyetértett vele az egyik vasutas is, aki szerint "kimondottan a bérletes utasok ellen indított támadást a MÁV", őket akarják átszoktatni a buszozásra. Egyik kollégája szerint az is nonszensz, hogy a járatritkítás miatt a vidéki vasutasok is csak több óra várakozás után tudnak hazamenni vonattal, így a MÁV "buszra kényszeríti a saját vasutasait".

A helyiek szerint most még nincs nagy gond, jó idő van, akinek várnia kell a vonatra, és nincs jobb dolga, sétálhat a városban, vagy elüldögélnek a pályaudvaron, de télen ez nehéz. "A váróterem kicsi, alig lehet leülni, a mosdó sem túl hívogató, nem szívesen várakozok itt órákat, inkább beülök a gyarmati könyvtárba addig" - panaszolta a balassagyarmati pályaudvaron egy galgagutai nő, akinek ötperces elintéznivalója volt a balassagyarmati tüdőszűrőben, ennek ellenére közel négy órát töltött utazással és várakozással, mire hazajutott a 30 kilométerre levő településre. Buszra szállni nem szeret, mert Galgagután nincs kiírva a menetrend, "szájhagyomány útján terjed, mikor jön a busz. Az ember kiáll, és vagy jön busz, vagy nem".

Kevesebb járat, több kocsi

Reggel nyolctól fél 12-ig összesen két motorvonat érkezett a balassagyarmati állomásra. Négyórányi várakozás és beszélgetés után 11 óra 36 perckor a galgagutai nővel együtt felszálltunk az Aszód felé induló vonatra, hogy megnézzük, milyen a környék másik legforgalmasabb vonala a járatritkítás után. A korai időpont ellenére a vonaton utazott néhány olyan diák is, aki korábban végezett az iskolában, velük együtt összesen néhány tucatnyi utas jött össze.

További képekért kattintson!

Fél óra után találomra az ötödik állomáson, Nógrádkövesden szálltunk le a vonatról. A felújított, sárgára vakolt állomásépület ablakában már ott piroslottak a muskátlik. Az állomás egyik dolgozója szerint senkinek sem jó, ami történt: sem a dolgozóknak, sem az utasoknak. Gyors fejszámolás után azt mondta: 25 vonat helyett tízzel kevesebb jár. A járatritkítás ezen a vonalon azért volt indokolatlan szerinte, mert nem volt párhuzamosság, buszok ugyanis nem jártak egy időben a vonatokkal.

Utánanéztünk, hogyan tudnánk busszal visszamenni Balassagyarmatra, de a következő járat csak negyed ötkor indult a településről. Az Aszód felől érkező vonatot viszont pont elcsíptük. Rajtunk kívül hárman vártak rá az állomáson. "Mi történt, hogy három jön" - kérdezte mellettünk az egyik utas a másiktól, amikor feltűnt a vonat. A délutáni oktatásra Balassagyarmatra tartó lány kérdésünkre azt mondta: furcsa a három vagonból álló szerelvény, mert általában egyetlen kocsiból álló vonat jön.

Nem értik a szellemvonatokat

Délután fél kettő körül kezdett újra megtelni a balassagyarmati pályaudvar. A reggelről ismerős diákok már a padokon ültek, és várták a negyed hármas vonatot. "Sportnap volt az iskolában, korábban elengedtek minket, ma nem kell várni fél hatig" - mondta egyikük.

További képekért kattintson!

A környékbeli településekről a városba ingázók többsége bérlettel utazik. Mivel a járatokat a hónap közepén variálták át, amíg le nem jár a bérletük, akkor is inkább alkalmazkodnak a menetrendhez, ha busszal előbb hazaérnének. A Balassagyarmatot a környékbeli településekkel összekötő vasútvonalakon naponta öt úgynevezett szerelvényvonat közlekedik: ezek forgalmi okokból vándorolnak az állomások között, de utasokat nem szállítanak, és meg sem állnak az állomásokon. A helyiek csak szellemvonatnak nevezik őket, és furcsállják, hogy ha úgyis mennek valahova, miért nem viszik el az állomásokon hosszú várakozásra kényszerülő utasokat.

Vissza akarják vinni az embereket a vasútra

A kormány szándékai ellentétesek Magyarország és a vidéken élő emberek érdekeivel - mondta 2009-ben Fónagy János, amikor nyilvánosságra került, hogy a Bajnai-kormány egy évvel a korábbi vonalbezárások után újabb járatok megszüntetését tervezi. Fónagy - aki most a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára - akkor azt mondta, nagy hiba, hogy a Bajnai-kormány vasútreform címén leépítésben, megszüntetésben, költségvetési források megvonásában gondolkodik. Úgy vélte, néhány kis forgalmú vonal esetében indokolt lehet, hogy a közlekedést a Volán-társaságok vegyék át, de ezzel együtt is fejleszteni kellene a vasutat. "A kormány sürgősen húzza be a vészféket, mert a szakadékba rohan" - mondta.

Az előző kormányok 2008 és 2009 között 31 vasútvonalat zártak be, a Fidesz a választások előtt azt ígérte, ezeket újra fogják indítani. Az elmúlt két évben a 31-ből 11 mellékvonalon indult újra a közlekedés, de az áprilisi új menetrend az újraindított vonatok egy részét is megszüntette. A kormány és a kormánypárti képviselők a két évvel ezelőtti álláspontjukat számon kérő kritikákra mindig azzal válaszolnak, hogy az előző kormányokkal szemben most nem zárnak be vonalakat, csak "ésszerűsítik" a közlekedést. Fónagy János szerint a járatritkítástól 8 milliárd forint megtakarítást vár a kormány. "Ezzel együtt a vasúthálózatot mindenképpen szeretnénk megőrizni, fenntartani, éppen azért, hogy a következő 5-10 évben egy remélt jobb lehetőségek közötti fejlesztésnél visszavigyük az embereket a vasútra" - mondta április elején az MTV Este című műsorában.

A Bajnai-kormány többek között azért zárta be a vasútvonalakat, mert az IMF-hitel megkötésekor vállalta, hogy 80 milliárd forintot megspórolnak a közösségi közlekedésen. Az IMF még mindig nem elégedett az elért eredménnyel, továbbra is elvárják, hogy Magyarország ésszerűsítse a közösségi közlekedés, és benne a MÁV működését, és csökkentse az erre fordított költségvetési támogatást. Az Orbán-kormány már a megalakulásakor célul tűzte ki a MÁV működésének teljes átalakítását, ám az elmúlt két évben nem történtek jelentős lépések. Orbán Viktor márciusban sürgetőnek nevezte a feladatot. Az átalakítás levezénylésére május 1-től Fónagy Jánost nevezték ki kormánybiztosnak, és sajtóhírek szerint májusban lecserélik a MÁV vezérkarát, távozik a vezérigazgató és több más vezető is.