Lefegyverezték Pintér Sándor iskolaőreit

A kormánypárti frakciók szerint ezer sebből vérzik, a közigazgatási minisztérium szerint pedig alkotmányellenes is lehet a belügyminiszter áprilisban nagy vihart kavart javaslata az iskolaőrök alkalmazásáról. A Fidesz és a KDNP keddi frakcióülésén Pintér Sándor megpróbálta meggyőzni a tervről a képviselőket, de nem járt sikerrel. A képviselők egyelőre abban állapodtak meg, hogy az iskolaőrök alkalmazása nem lesz kötelező, arról a szülők és a tanárok dönthetnek, hatásköreik, jogaik, képzettségük és bérezésük terén azonban még rengeteg a nyitott kérdés.

Fülön foghatja és visszaviheti-e az iskolába a rendőr a tanítási időben a plázában tekergő diákot? Megteheti ugyanezt az iskola előtt az úgynevezett iskolaőr is, vagy az már a személyi szabadság korlátozása? Milyen papír fogadható el a szülőtől gyermekük aznapi iskolai távolmaradásának igazolására, és kell-e ebből egy példányt akár a gyereknek is magánál tartania, ha a hiányzás napján kimegy az utcára? Kötelező vagy választható legyen-e az iskolaőr? Ki fizesse őket, az állam vagy az önkormányzat, és rendőrök legyenek az illetők vagy biztonság őrök? Ilyen és hasonló kérdésekkel bombázták a képviselők kedden a belügyminisztert a kormánypártok délelőtti frakcióülésén, amelyen Pintér Sándor a tárca április végén benyújtott törvényjavaslatáról számolt be.

Az iskolakerülés elleni fellépés, illetve az ennek érdekében munkálkodó iskolaőrök alkalmazásáról szóló előterjesztést szakmai szervezetek bírálták, miután megjelent a Kormany.hu véleményezésre váró törvényjavaslatai között, de aggályosnak nevezte a tervezet több pontját pár héttel később Szabó Máté alapjogi ombudsman is.

Ilyen előzmények után az [origo] információi szerint a belügyminiszter maga kérte, hogy elmondhassa a véleményét a kormánypárti képviselőknek a kezdeményezésről, amely először még 2010-ben, a kormányváltás utáni első, Ózdon tartott közbiztonsági tárgyú szociális konzultáción vetődött fel.

Pintér átvette az irányítást

Bár a Hvg.hu keddi értesülései szerint a keddi frakcióülésen "együtt esett neki Pintérnek" a korábban számos ügyben egymással vitázó Hoffmann Rózsa KDNP-s oktatási államtitkár és az oktatási bizottságot vezető fideszes Pokorni Zoltán, az ülés [origo]-nak nyilatkozó résztvevői ezt túlzásnak nevezték: a miniszter és a szakpolitikusok közötti vita állításuk szerint egyáltalán nem volt éles hangnemű, inkább a szakmai vitához a többiektől érkező bekiabálások, kommentek és ironikus hozzászólások tették zsongóvá a frakcióülést.

Több képviselő állítása szerint némi zavart keltett ugyanakkor, hogy noha az ülésen - ahogy viccesen fogalmaztak - két frakcióvezető is jelen volt (pár perccel korábban választották ugyanis frakcióvezetővé a péntektől a Miniszterelnökség vezetőjeként dolgozó Lázár János utódját, Rogán Antalt), az elképzelései előnyét ecsetelő Pintér Sándor a témához érve átvette az irányítást, és katonás tempót diktálva megkezdte a szavaztatást is a kezdeményezés egyes pontjairól.

A miniszter buzgalmát a résztvevők szerint végül Lázár János szerelte le ironikus felkiáltásával, miszerint "azért péntekig még én vagyok a frakcióvezető", de végül is annyi homályos pontra világítottak rá a képviselők a hozzászólásaikkal, hogy annak kimondásán túl, hogy az iskolakerülés megakadályozandó, a tervezet többi pontjáról nem volt szavazás.

Ezer sebből vérzett

Az oktatásban nem járatos képviselők szerint is "ezer sebből vérző" koncepcióról az iskolaőrök jogaival és hatásköreivel kapcsolatban érkezett a legtöbb bírálat a miniszterhez: a tárca eredeti javaslata szerint az iskolai rendfenntartóknak joguk lenne ugyanis például megakadályozni a távozásban a tanítási időben ellógni készülő gyerekeket, betartathatnák a házirendet, megállíthatnák a betolakodókat, elfoghatnák azokat, akiket az iskola területén rajtakapnak valamilyen bűncselekményen, munkájuk során pedig akár még "arányos mértékű testi kényszert" is alkalmazhatnának. Vagyis tevékenységük során egyértelműen rendészeti feladatot látnának el, de mindazon garanciák nélkül, amelyeket a rendőrségről szóló törvény a rendőrökkel kapcsolatban előír: például azonosítószám viselésének kötelezettsége nélkül, amely alapján az esetleges túlkapások, visszaélések elkövetői megtalálhatók.

Kamerával is őrzött terület

E garanciális hiányosságokon kívül összességében is úgy ítélték meg a miniszter tervének kritikusai - köztük Hoffman Rózsa és Pokorni Zoltán is - hogy az iskolai magatartási szabályok betartását és az intézménybeli rend fenntartását nem rendészeti, hanem oktatási kérdésként kell kezelni, és kötelezővé sem lehet tenni az iskolaőr alkalmazását az eltérő helyzetben lévő intézményeknek.

A szülők és a tanárok döntenek

A kompromisszumos - a résztvevők szerint a miniszter által is "bólogatólag" fogadott - megoldás az lett, hogy a szülők és a tantestület javaslatára, illetve jóváhagyásával az intézmények maguk döntsenek arról, hogy alkalmaznak-e iskolaőrt. A lehetőséget várhatóan nem a Pintér Sándor jegyezte rendészei tárgyú jogszabály, hanem a köznevelési törvény vagy Hoffmann Rózsa javaslata szerint egy miniszteri rendelet fogja szabályozni.

E kompromisszumon túl a résztvevők szerint ugyanakkor számtalan nyitott kérdés maradt még az iskolaőrök körül: továbbra sem tisztázott például, hogy az új státusú intézményi rendfenntartók milyen végzetséggel rendelkezzenek (egy egyszerű tanfolyamot végzett biztonsági őr például az aggályok szerint nem megfelelő), de nem tisztázott az sem, hogy oktatási vagy működtetői hatáskörbe tartozik-e majd az őrök alkalmazása, vagyis az intézményeket átvevő állam vagy az épületeket fenntartó önkormányzat állják-e majd a bérüket. (Az aktuális felosztás szerint a pedagógusok és a pedagógusok munkáját segítő dolgozók - pl. könyvtárosok, fejlesztőpedagógusok - bérét az állam fizeti, a gondnokokét, takarítókét, kertészekét pedig az önkormányzat.)

A belügyminiszter eredeti javaslatát információink szerint nemcsak a kormánypárti képviselők bírálták, de számos aggályt és kritikát fogalmazott meg a tervezettel kapcsolatban a Közigazgatási Minisztérium is. A tárca, úgy tudjuk, egyenesen alkotmányellenesnek, a személyi szabadság durva korlátozásának tartja például az iskolából távozó, vagy a tanítási időben az intézményen kívül fellelt diákok feltartóztatását, illetve "visszatoloncolását", de aggályos szerinte a javaslatban definiálatlan "arányos mértékű testi kényszer" alkalmazása is.

Pintér a hal- és vadőröket is erősítené

Az iskolaőrök alkalmazása nem önmagában, hanem más, rendészeti feladatokat ellátó szervek - köztük közterület-fenntartók, halőrök, vadőrök és mezőőrök - tevékenységének szabályozása mellett szerepelt a Belügyminisztérium áprilisi tervezetében, amelyekről szintén szó esett a frakcióülésen. A miniszter a résztvevők egybehangzó tájékoztatása szerint a különböző területen dolgozó egyenruhások jogköreinek erősítése mellett foglalt állást. Pintér Sándor hasznosnak tartaná például, ha az imént felsoroltak igazoltatási jogkört is kapnának, és nem kellene például megvárniuk a rendőrök megérkezését, ha több mázsa vad- vagy hallopáson érnek valakit a rájuk bízott területen. A miniszter indoklása szerint az utóbbi időben a szociális helyzet romlása miatt jelentősen megszaporodtak az ilyen cselekmények, ezért indokolt szigorítani az eddigi szabályozáson.