Körbejárta a magyar nyomorúságot az új csúcsminiszter

Nagyratörő tervekkel kezdett neki a mélyszegénység felszámolásának a miniszteri posztra előre lépő Balog Zoltán, de alig kétéves államtitkári működése alatt csak kis lépésekig jutott. Igaz, kevés konkrét ígéretet fogalmazott meg, mert szerinte nem is lehet egyik napról a másikra javítani a legszegényebbek - köztük a cigányok - helyzetén.

"Ha mindent nem tehetünk is, őrültség volna semmit nem tenni" - ezt, az Eszterházy Miklós 17. századi magyar nádortól származó mondást választotta honlapján mottójául Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, aki hamarosan átveszi Réthelyi Miklós helyét a humán területeket összefogó Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) élén.

Az egykori magyar főúrhoz hasonlóan Balog is a kis lépések politikáját választotta, amikor elfoglalta államtitkári posztját: nem állította, hogy ő vagy a kormány képes lenne egy csapásra megoldani a cigányság és más, mélyszegénységben élők problémáját. "Nem szeretnék messianisztikus szerepben tetszelegni. Úgy gondolom, minél nagyobb a baj, annál nagyobb a várakozás" - mondta egyik első, 2010 júniusában adott interjújában a Magyar Nemzetnek.

"Én főként koordináción gondolkozom, és javaslattételben" - mondta a saját államtitkárságának szerepéről Balog, aki állítása szerint olyan szakembereket gyűjtött össze, akik átlátják a korábbi romaprogramok hibáit. "Én személyesen azt szeretném, ha ennek az államtitkárságnak a létrehozása üzenet lenne a cigányság felé, hogy van, aki törődik velük, aki kimondottan velük foglalkozik" - mondta 2010 októberében a Magyar Narancsnak, elismerve, hogy nem tőlük, hanem a pénzügyi kormányzattól függ, mennyit tehetnek.

Kis lépésekben

Balog egyik első lépése az volt, hogy más képviselőkkel együtt benyújtotta az áfatörvény módosítását, amely eltörölte az adományokra korábban kivetett 25 százalékos forgalmi adót. Az egy nap alatt elfogadott javaslatról az államtitkár néhány hónappal később az [origo]-nak azt mondta: "Az áfa eltörlése azért volt nagyon fontos, mert éheznek. Nem azt mondom, hogy éhen halnak, de éheznek (...) Itt kinyílt a kapu egy olyan direkt segélyezésre, amely ennek a rétegnek nagyon fontos."

Balog Zoltán és államtitkársága többször hangoztatta, hogy szeretnék elérni, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek minél több időt töltsenek az iskolában, óvodában. Bár nem Balog nyújtotta be a törvényjavaslatot, az elképzeléseivel egybevágott az, hogy 2010 nyarán a parlament az iskola látogatásához kötötte a családi pótlék kifizetését. A törvény szerint, ha egy gyermek egy évben ötven órát igazolatlanul hiányzik, akkor a jegyzőjének védelembe kell vennie őt, így a szülei a családi pótlékot fél évig nem pénzben, hanem természetbeni ellátásban kapják. Az [origo]-nak korábban nyilatkozó iskolaigazgatók szerint az intézkedés hatására érezhetően csökkent a lógások száma.

Tavaly év végén, az új köznevelési törvény elfogadásával a parlament kötelezővé tette az óvodába járást is, így erre is kiterjesztették a családi pótlék megvonásának lehetőségét is. "Erőfeszítéseinkhez jó hátteret nyújthat, hogy a családi pótlék iskolalátogatáshoz kötésével kicsalogatjuk a romatelepről a gyerekeket az iskolába" - érvelt a kötelező nevelés mellett Balog. Ez a program azonban az óvodák számának növelése nélkül nem lehet sikeres, ezért a kormány majdnem tízmilliárd forintot szán erre a célra a következő években.

Európa is figyel a romákra

Államtitkári tevékenységének egyik leglátványosabb eredménye, hogy magyar kezdeményezésre az Európai Unió elfogadta a közösségi romastratégiát, amely Járóka Lívia fideszes EP-képviselő jelentésére épül. A stratégia viszonylag kevés konkrét intézkedést tartalmaz, azokat a tagállamoknak maguknak kell kidolgozniuk. A dokumentum létezése azonban egyrészt felhívja a figyelmet a problémára, másrészt megnyitja az uniós forrásokat azon programok számára, amelyek a cigányság integrációját célozzák.

A magyar kormány célkitűzései nagyratörőek voltak: nyolc éven belül félmillióval akarták csökkenteni a szegénységben élők számát, amire összesen 200 milliárd forintot szántak. Idén januárban azonban Balog az [origo]-nak elismerte, hogy a gazdasági válság "áttervezésére kényszeríti" az államot. Az államtitkár szerint azonban inkább a mentalitáson akarnak változtatni: "Sokan csak a szociális ellátások növelésében tudják elképzelni a megoldást. Szerintünk viszont ösztönző eszközökre van szükség, teljesítményhez vagy feltételhez kötni a juttatásokat" - mondta az államtitkár.

Balog ugyanakkor szerepet vállalt abban is, hogy külföldön, főképp Németországban ismertesse a kormány romaintegrációs tevékenységét, és próbálja élét venni a kritikáknak ezen a területen. A nagy igyekezetben azonban az államtitkárság kínos magyarázkodásra is kényszerült, miután szórólapokat helyeztek el Fliegauf Bence Csak a szél című, a romagyilkosságokat feldolgozó filmjének berlini sajtótájékoztatóján. Ebben a gyilkosságok felderítéséről írtak, és méltatták a kormány romastratégiáját, a szegénység felszámolása érdekében tett erőfeszítéseit. A szórólapokról a film rendezője sem tudott előre, a német sajtó pedig értetlenkedéssel és felháborodással fogadta az államtitkárság akcióját.

Munkát adni, akár kényszerrel is

Balog szerint a kormány alapvetése az volt, hogy a mélyszegénységet nem etnikai alapon kell kezelni, hanem gazdasági intézkedésekkel kell javítani. "Elsősorban foglalkoztatási programok, amelyek arról szólnak, hogy a mélyszegénységben élőket - ezen belül is a romákat - hogyan lehet a munkaerőpiacra hatásosabban bevonni" - fogalmazta meg a célokat Balog. Erre találták ki a közmunkaprogramot, amelynek keretében az idén több mint kétszázezer embernek, köztük nagyon sok romának adnak munkát. A rendszert úgy alakították ki, hogy kényszeríti az embereket a munka elvállalására, mivel aki nem megy dolgozni, kiesik a segélyezési rendszerből.

Balog szerint a kényszerítő eszközökre azért van szükség, mert "generációk óta rengetegen élnek úgy Magyarországon, hogy mivel semmi esélyét nem látják, hogy megálljanak a saját lábukon, azt várják, hogy gondoskodjon róluk az állam, az önkormányzat, a többiek, az adófizetők." Ezeknek az embereknek pedig az államtitkár szerint hiába kínálnak munkát, nem fognak elmenni. Balog elismerte, hogy becslések szerint az érintettek húsz-harminc százaléka is kieshet a rendszerből, de szerinte lesz lehetőségük újra próbálkozni.

A közfoglalkoztatási programot a legtöbb kritika a minimálbérnél jóval alacsonyabb, nettó 47 500 forintos közmunkás bér miatt érte (a tavalyi mintaprogramokban még minimálbért fizettek). "A közmunkabér megállapításánál nagyrészt a költségvetés lehetőségeihez kellett alkalmazkodnunk" - ismerte el Balog, de szerinte az is szempont volt, hogy elég nagy különbség legyen a minimálbér, a közmunkás bér és a szociális segély között, hogy "fokról fokra egyre kijjebb húzza a bajból az embereket, és hogy maguk is átlássák, érdekükben áll ezen a létrán mindig feljebb lépni".

Telepfelújítás és ösztöndíjprogram

Kevés konkrét vállalása közül az egyik a Munka + Tanulás program volt, amellyel a korábbi telepfelszámolási programokat cserélték le. "Semmi értelme újonnan épített vagy vásárolt házakba szétköltöztetni egy cigánytelepet, ha azon a vidéken nincs munkalehetőség" - fogalmazott meg kritikát a korábbi programokkal szemben Balog még 2010 nyarán. A Munka + Tanulás lényege, hogy a családok maguk végeznék lakásaik felújítását, amihez szakképzést kapnának, a megszerzett tudással pedig később munkát szerezhetnek.

A mintaprogram Balog szülővárosában, Ózdon indult el. Bár telepfelszámolási programhoz elvileg 4,6 milliárd forintos európai uniós és egymilliárdos költségvetési forrás áll rendelkezésre, tavaly őszig csak három lakást hoztak helyre (az erről szóló cikkünket itt olvashatja). Folyamatban van ugyanakkor egy komlói program előkészítése, márciusi ülésén pedig az ózdi önkormányzat is arról döntött, hogy átad egy újabb épületet a programot lebonyolító szakképző intézetnek.

"Elfogadtunk két előremutató programot: az egyik a roma ösztöndíjprogram, amely nem tanulmányi segélyt oszt, hanem teljesítményhez köti a leszakadás vagy a lemorzsolódás veszélyének kitett gyerekek támogatását" - mondta a másik konkrét tervéről az [origo]-nak 2010 végén Balog. Szerinte korábban csak a jó tanulókat támogatták, ők viszont a 2-es tanulóknak akarnak segíteni, hogy 3-asok legyenek. A programra az államtitkár akkori kijelentése szerint körülbelül 3 milliárd forintot szán a kormány, ennyit pedig még soha nem költöttek cigány ösztöndíjakra Magyarországon.

2011. szeptember 1-jétől valóban elindult az új, Útravaló-Macika ösztöndíjprogram (a Macika egy korábbi közalapítvány neve, amelyet ismertsége miatt tartottak meg), amelynek célzottjai a "hátrányos helyzetű, kiemelten roma tanulók", célja pedig "tanulási és továbbtanulási esélyeik növelése". A programban legalább ötezer gyerek jelentkezésével számoltak, akik havonta az iskola típusától függően 3500-4500 forintot kaphatnak. Pénz jár a gyerekek mentorának is, ha teljesítik a feltételeket, például a tanuló sikeresen eljut a 8. osztályba, és nem rontja le az átlagát.

Másképp beszélni

Balog a legtöbb kritikát azért kapta, mert felhagyott az úgynevezett politikailag korrekt beszéddel, és több olyan kijelentést is tett, amelyet egyes jogvédő szervezetek szerint nem lett volna szabad. A Heti Válasznak például egyszer azt mondta, "bizonyos értelemben" lehet cigánybűnözésről beszélni, ugyanis vannak olyan bűncselekménytípusok, amelyek elsősorban a roma közösségekben ütik fel a fejüket. Máskor pedig arról beszélt, hogy nem feltétlenül szegregáció, ha a cigány gyerekek külön tanulnak a többiektől.

A politikailag korrekt beszéddel Balog szerint az a baj, hogy az érintettek úgy fogják érezni, hogy nem róluk beszélnek. "A Mari nénivel meg a Józsi bácsival Járdánházán, a cigánytelep szomszédságában hiába beszélek ilyen nyelven. Ha nem akarom, hogy a Mari néni meg a Józsi bácsi jobbikos szavazó legyen, akkor nekem vele meg kell próbálnom olyan nyelven beszélni, amit megért" - mondta a Magyar Narancsnak.

A Jobbik által szívesen használt cigánybűnözés kifejezés használatát ugyanakkor károsnak nevezte. "Amikor egyszer megkérdezték tőlem, lehet-e beszélni cigánybűnözésről, azt feleltem, elvileg lehet, ahogyan ukrán maffiáról, zsidó nagytőkéről, vagy keresztény képmutatásról is, csak éppen értelme nincs. Mert faji alapon általánosít. Magyar korrupció is van. Én meg magyar vagyok, mégis visszautasítom, ha e halmaz részének tekintenek" - mondta a Magyar Nemzetnek.

Feltűnést keltett azzal is, hogy kimondta, a kormány szándékosan nem emelte meg a családi pótlékot - ehelyett családi adókedvezményt nyújt a gyerekek után - "mert arról szólt volna, hogy ez is egy befektetés tud lenni adott esetben". A kijelentést kifogásoló riporternek pedig azt mondta: "Hadd kérdezzem meg, ön szerint rasszisták vagyunk, ha azt mondjuk, hogy társadalmi érdek, hogy elsősorban azok vállaljanak gyereket, akik a saját jövedelmükből tartják el őket?"