A gyakorlattal ellentétes szabályokra építene az új földtörvény

Közzétette szerdán a Vidékfejlesztési Minisztérium az új földtörvény vitaanyagát. Bár a koncepció alapvetően a külföldiek termőföld-vásárlási moratóriumának 2014-es lejárta utáni időszakra akar tiszta viszonyokat teremteni, számos ponton olyan elveket és kitűzéseket fogalmaz meg,  amelyeket a közelmúlt földpályázatainál semmibe vettek.

" A jogszabály célja, hogy a föld a helyben lakó földművelő gazdák tulajdonába és használatába kerüljön" - ezzel az indoklással tette közzé honlapján a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az új földtörvény vitaanyagát. A magyarázatnak ugyanakkor különös felhangja van azok után, hogy a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) földhaszonbérleti pályázatainak első év eleji eredményhirdetése óta szinte nap mint nap pattannak ki botrányok azzal kapcsolatban, hogy a kormányprogramban és a kormány vidékfejlesztési stratégiájában foglaltakkal ellentétben a kormánypártokhoz közeli érdekeltségek nyerik a földeket a helyi kisgazdálkodók helyett.

Az áprilisban lezárult Fejér megyei pályázatokon például, ahogy arról korábban beszámoltunk, nyolc nagyobb érdekcsoport söpörte be a Fejér megyében meghirdetett állami földek közel 90 százalékát, míg a többi 21 indulónak csak a maradék jutott. A nyertes gazdálkodók volt például az Orbán Viktor alapította felcsúti futballakadémiát irányító felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc és családja, a felcsúti Fidesz-elnök és családtagjai, valamint a vidékfejlesztési tárca földügyekért felelős államtitkárának szomszédja illetve a pályázatokat kiíró földalap vagyongazdálkodásért felelős elnökhelyettesének unokaöccse is,akik közül többen a pályázati kiírás szabályait megszegve jutottak a területekhez.

A parlamentben az elmúlt hetekben az ellenzéki interpellációk visszatérő témái voltak a borsodi, illetve baranyai földpályázatokkal kapcsolatos feltételezett visszaélések is.

Ángyán József, a VM év elején lemondott parlamenti államtitkára az elmúlt időszakban ugyancsak többször célzott arra, hogy "védhetetlenek és elfogadhatatlanok" az NFA földbérleti pályázatának egyes eredményei, és hogy a kormány birtokpolitikai elveinek semmibe vétele miatt a Fidesz "el fogja veszíteni a vidéket".

Az államtitkár egyébkánt januári lemondását is azzal indokolta később az őt támogató zöldszervezetrknek, hogy "a társadalom túlnyomó többsége által támogatott programmal szemben mohó, zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok, maffiacsaládok, spekuláns nagytőkés oligarchák és volt tsz-eket, állami gazdaságokat a többiek elől elprivatizáló nagybirtokos zöldbárók koalíciója jött létre", illetve, hogy "az évtizedek alatt kialakult, ellenérdekelt maffiahálózat mindent vinni akar a földtől, az erőforrásoktól a támogatásokon át a piacokig".

A szerdán benyújtott földtörvény kitűzése szerint alapvetően egyébként a külföldiek termőföld-vásárlási moratóriumának 2014-es lejárta utánra akar "tiszta viszonyokat teremteni".

"A termőföld az ország kiemelkedően fontos erőforrása, nemzeti vagyona, éppen ezért a koncepció a föld védelme érdekében született" - írta a javaslat beharangozójában a vidékfejlesztési minisztérium, hangsúlyozva, hogy a kormány és a tárca "legfontosabb célkitűzése a nemzeti elkötelezettségű vidékfejlesztési politika, azon belül a föld- és birtokpolitika megvalósítása."

A magyarországi földbirtokviszonyok sajátosságainak vázolása mellett a tervezet kitér az uniós csatlakozási szerződésből adódó kötelezettségekre is (a külföldiek földvásárlási moratóriuma eredetileg 2011-ben járt volna le, de ezt Brüsszel a magyar kormány kérésére 3 évvel meghosszabbította) és olyan garanciákat - például az állam illetve helyi gazdálkodók elővásárlási jogát - próbál beépíteni a szabályozásba, amelyek a moratórium lejárta után is biztosíthatják, hogy lehetőség szerint magyar gazdálkodók kezében maradjon a termőföld.