Kibabrálnak a gyűlöletbeszéd ellen küzdő MSZP-vel a kormánypártok

A módosító indítványok napja lesz kedden a parlamentben: a képviselők várhatóan kétkötetesre bővítik az alkotmányt, kijavítják Matolcsy György tévedését, kedvezményes áfakulcsot szavaznak meg a Szigetnek, vagy éppen vállalkozásra buzdítják a rokkantakat. Az MSZP-vel viszont csúnyán elbánnak a kormánypártok: a gyűlöletbeszéd elleni, korábban még támogatott javaslatból épp a lényeget veszik ki.

A pünkösd miatt ezen a héten kedden és szerdán ülésezik az Országgyűlés. A napirend előtti felszólalások után, az interpellációk közt továbbra is az állami földek bérleti pályázatai, illetve az ellenzék által oligarcháknak nevezett nagyvállalkozók ügyei a legnépszerűbb témák. "Valóban minden rendben van a földpályázatok körül?" - kérdezi például a szocialista Gőgös Zoltán a vidékfejlesztési minisztertől. A jobbikos Németh Zsolt interpellációjának címe pedig: "Baranyában sem védi meg a földet a Fidesz, vagy mindegyiket fideszes képviselők családtagjainak szánják?"

Hasonló lesz a tematika a kérdések sorában is: "Oligarchák mindenütt?" - kérdezi majd a szintén jobbikos Szilágyi György, párttársa, a korábban környezetvédelmi területen dolgozó Kepli Lajos pedig arról érdeklődik, hogy "az oligarchák már a szemétben vannak?" Az LMP-s Szabó Rebeka pedig a Börzsöny északi részén található Csarna-völgyért aggódik, ahol az állami erdészet a környezetvédők tiltakozása ellenére újra akarja indítani az üzleti célú fakitermelést.

A képviselők legfontosabb feladata kedden az lesz, hogy szavazzanak a különféle törvényekhez benyújtott módosító indítványokról. Ezek közül kiemelkedik a tavaly áprilisban elfogadott, és január 1-től hatályba lépett alaptörvény, illetve a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása. Eredetileg mindkettő azt a célt szolgálta, hogy az Európai Unió elvárásainak megfelelően erősítsék a jegybank függetlenségét, de azért az alkotmánymódosításba becsempésztek mást is.

Kétkötetes lesz az alkotmány

Az alaptörvény módosításáról szóló, Matolcsy György gazdasági miniszter által benyújtott javaslat törölné a tavaly december 30-án elfogadott, Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezései című jogszabályból azt a részt, amely lehetőséget ad a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonására, így közvetve Simor András jegybankelnök leváltására is.

Az alaptörvény-módosítás ugyanakkor azt is kimondaná, hogy az átmeneti rendelkezések az alkotmány részét képezik - ami például azt is jelenti, hogy az Alkotmánybíróság (AB) nem vizsgálhatja őket. Erre erősít rá Kozma Péter fideszes képviselő módosító indítványa, amely ezt úgy pontosítaná, hogy konkrétan a Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezései címen elfogadott, és 2011. december 31-én kihirdetett jogszabály része az alkotmánynak, nem csak úgy általában az átmeneti rendelkezések.

A módosítás célja, hogy megakadályozzák az átmeneti rendelkezések alkotmánybírósági felülvizsgálatát, amelyet Szabó Máté, az alapvető jogok országgyűlési biztosa kezdeményezett. Szabó szerint ugyanis a jogszabály túlterjeszkedik azon, amit az alaptörvény előír, hiszen nemcsak a régi alkotmány és az új alaptörvény közti átmenetről szól, hanem tovább írja az alaptörvényt: előírja például, hogy új adót kell kivetni, ha az AB vagy az Európai Bíróság döntése miatt az államnak fizetési kötelezettsége támadna (a részletekről itt olvashat).

Rogán javítja ki Matolcsy tévedését

A jegybank függetlenségének erősítésében Matolcsy odáig ment, hogy teljesen törölte volna a törvényből a paragrafust, amely az alapkamatról döntő monetáris tanács tagjainak felmentéséről szól. Így azonban egyáltalán nem lehetett volna eltávolítani a tagokat, még akkor sem, ha például bűncselekményt követnek el. Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke ezért ezt úgy módosítaná, hogy kizárólag az Európai Központi Bank alapokmányában előírt esetekben - ha már nem felel meg a feltételeknek, vagy súlyos kötelezettségszegést követett el - lehet felmenteni.

Ez sem volt azonban elég, hiszen az alapokmány azt is előírja, hogy a felmentett tagoknak - akár az MNB elnökének, akár a parlament által választott tagoknak - joguk van bírósághoz fordulni, és vitatni, hogy esetükben fennállna a felmentés törvényes oka. Ezért Rogán benyújtott egy úgynevezett kapcsolódó módosító indítványt is, amely biztosítja, hogy mindenki munkaügyi bírósághoz fordulhasson a felmentés ellen. Ez persze nem érinti az Európai Központi Bank jogát, hogy az Európai Bíróságon támadja meg egy jegybankelnök felmentését.

Kitolnak a gyűlöletbeszéd miatt aggódó MSZP-vel

Áprilisban még Orbán Viktor miniszterelnök is támogatta az MSZP határozati javaslatának tárgysorozatba vételét, amely etikai bizottság létrehozását javasolja "szélsőségesség, a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái" ellen. A javaslat kiváltó oka az volt, hogy a jobbikos Baráth Zsolt egy napirend utáni felszólalásában felelevenítette az úgynevezett tiszaeszlári vérvádat. Azt állította hogy az 1882 áprilisában eltűnt Solymosi Eszter ügyében indult per során a bíró biztos volt abban, hogy a (zsidó származású) vádlottak ölték meg Solymosi Esztert, de külső nyomásra kénytelen volt kihirdetni a felmentő ítéletet. (Cikkünkben korábban tévesen az szerepelt, hogy Baráth Zsolt a vitában azt állította, hogy az 1882 áprilisában eltűnt Solymosi Esztert a helyi zsidók ölték meg, csak az igazságszolgáltatás ezt igyekezett elkendőzni. A tévedésért olvasóink és az érintett elnézését kérjük.)

A kormánypártok azonban valószínűleg úgy támogatják a szocialista javaslatot, hogy annak lényegét, a szankciókat is alkalmazó etikai bizottság felállítását, kihúzzák belőle. A fideszes Berényi László módosítója - amelyet a bizottságok és a kormány is támogattak, az előterjesztők viszont nem - csak annyit írna a helyére: a parlament üdvözli, hogy a nemrégiben elfogadott, az Országgyűlésről szóló törvény értelmében a mentelmi jog már nem terjed ki a közösség elleni izgatás, nemzeti jelkép megsértése, illetve a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűncselekményekre.

Berényi indoklása szerint "az idegengyűlölet egyes szélsőséges megnyilvánulásokban tapasztalható mértéke már nem etikai kérdés, hanem bűncselekmény, így akként is kezelendő", illetve a kiemelt bűncselekmények esetén "büntetőeljárás lefolytatására van lehetőség, melynek eredményeképpen az országgyűlési képviselő akár szabadságvesztéssel is sújtható, mely büntetés kiszabása a mandátum elvesztésével is jár". A képviselő tehát úgy látja - és ebben a kormány is támogatja - hogy a parlamentnek nincs dolga a zsidózó képviselőkkel, őket a rendőrségre és az ügyészségre kell bízni.

Olcsó Sziget-jegy, vállalkozó rokkantak

Szintén szavazni fognak hétfőn az úgynevezett évközi adócsomaghoz benyújtott módosító javaslatokról. A gazdasági bizottság például máris módosítaná a nemrég megszavazott telefonadót, hogy idén még kisebb legyen az egy előfizetés után beszedhető adó maximuma: magánszemélyek esetében idén még 400 forint lenne a plafon (jövőre már 700 forint), míg az üzleti előfizetők esetében idén 1400 forint lenne a maximum (jövőre 2500 forint).

A bizottság egy másik javaslata a kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs alá sorolná az "alkalmi szabadtéri rendezvényeket", vagyis a nyári fesztiválokat. Az indoklás szerint a hazai zenei fesztiválok "nemzetközi jelentőségűek", amelyeknek versenyképességét biztosítani érdemes azzal is, hogy a szálláshelyekhez hasonló, kedvezményes áfakulcsot alkalmaznak a belépőjegyekre. Ha megszavazzák, a módosító 9 százalékponttal mérsékelheti például egy Sziget-jegy árát.

A költségvetési bizottság egyik, az adócsomaghoz benyújtott módosító indítványa vállalkozásra ösztönözné a rokkantakat is: ez előírná, hogy a minimálbér kétszereséig nem kell 27 százalékos szociális hozzájárulási adót (ezt korábban társadalombiztosítási járuléknak hívták) fizetni azoknak az egyéni vállalkozóknak, vagy bt.- és kft.-tagoknak, akik korábban rokkantnyugdíjasok voltak, illetve idén január 1-től úgynevezett rokkantsági ellátásban részesülnek.