Ragaszkodnak az alkotmánybírák Sólyom László elveihez

A kormány alaptörvény-értelmezési kérelme adott lehetőséget az Alkotmánybíróságnak, hogy kimondja: továbbra is érvényesek és használni kell a régi alkotmány alapján hozott határozatokat. A testület szerint meg kell vizsgálni, tartalmilag azonosak-e az alaptörvény és a régi alkotmány rendelkezései, és ha igen, csak külön indoklással lehet figyelen kívül hagyni a régi alapelveket.

Továbbra is érvényesnek tekinti és használja az Alkotmánybíróság (AB) a jelenlegi alaptörvény hatályba lépése előtt, a régi alkotmány alapján született határozatainak zömét - derül ki a testület kedden meghozott határozatának indoklásából. Az AB kimondta, hogy az 1989 óta született nagyszámú határozat közül minden érvényes marad, ami olyan alapelvekre és intézményekre vonatkozik, amely a korábbi alkotmányhoz képest nem változott meg alapvetően.

Ezzel az alkotmánybíróság kimondta, hogy az új alaptörvény hatályba lépése ellenére is folytonos az 1989 óta tartó tevékenysége, nem nyitnak tiszta lapot 2012. január 1-jénél. "Ez azonban nem jelenti az előző Alkotmányon alapuló határozatokban kifejtettek vizsgálódás nélküli, mechanikus átvételét" - áll a határozat indoklásában. E szerint össze kell vetni az alkotmány és az alaptörvény szabályait, és ha a szabályozás "változatlan vagy jelentős mértékben hasonló", nincs akadálya a korábbi határozatok használatának.

Az AB kimondta azt is, hogy "a megfelelő rendelkezések tartalmi egyezősége esetén" nem csak lehetőség a korábbi határozatokban jogelvek határozatok alkalmazása, hanem éppen azt kell külön indokolni, ha figyelmen kívül akarják hagyni azokat. A legalapvetőbb jogok megfogalmazását szó szerint vette át az új alaptörvény a régi alkotmányból: védi az életet és az emberi méltóságot, illetve rögzíti, hogy Magyarország "független, demokratikus jogállam".

Érvényes a láthatatlan alkotmány

Az új alaptörvény, illetve az annak átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály nem rendelkezett arról, hogy mi legyen az 1989 óta felgyülemlett, hatalmas mennyiségű határozat sorsa. Pedig a testület korábban rendszeresen használta ezeket, saját precedensjogot alkotott a régebbi határozatokból. Bár volt már rá példa, hogy az Ab változtatott korábbi gyakorlatán, a legtöbb határozat - főként a nagyobb nyilvánosságot nem kapó, napi ügyek - szinte automatikusan a korábbiak alapján születtek.

Az Alkotmánybíróság keddi döntésével tovább alkalmazza a testület első elnöke, Sólyom László által lefektetett úgynevezett láthatatlan alkotmány elvét. Ezt Sólyom még 1989-ben, a halálbüntetés eltörléséről szóló határozat párhuzamos indoklásában fogalmazta meg: "Az Alkotmánybíróságnak folytatnia kell azt a munkáját, hogy értelmezéseiben megfogalmazza az alkotmány és a benne foglalt jogok elvi alapjait, és ítéleteivel koherens rendszert alkot."

A láthatatlan alkotmány egyik legnagyobb kritikusa Pokol Béla egyetemi tanár volt, aki ma már alkotmánybíró, és maga is megszavazta a keddi határozatot. Pokol 2010 augusztusában azt írta a Magyar Nemzetben megjelent cikkében, hogy "ha komolyan alkotmányozni akar az Országgyűlés, akkor valamilyen módon meg kell törnie a régi döntési anyag hatályban tartását", vagyis nem lenne szabad engedni, hogy az új rendszerben is használják a régi határozatokat.

Kétharmados a fiskális paktum

Az AB a kormány kérésére értelmezte az új, január 1-től hatályba lépett alaptörvény EU-s szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit, az úgynevezett fiskális paktummal kapcsolatban. Az alaptörvény kimondja, hogy Magyarország egyes jogait "a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja", de azt is kiköti, hogy az erről szóló nemzetközi szerződés "kötelező hatályának elismerésére" az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatára van szükség.

Az Ab megállapította, hogy a kért értelmezés közvetlenül levezethető az alaptörvényből, ezért az indítványt érdemben megválaszolta. A határozat kimondja, hogy a kétharmadosság követelménye nem csak a csatlakozási szerződésre és az alapító szerződésekre vagy ezek módosítására vonatkozik, hanem minden olyan szerződésre, amelynek kidolgozásában Magyarország már tagállamként vesz részt - így tehát a fiskális paktumra is. Nem szükséges ugyanakkor kétharmados többség, ha egy nemzetközi szerződés nem von el alaptörvényben rögzített jogokat a magyar államtól.

A kormány az értelmezést kérő indítványban maga utalt arra, hogy az AB korábban már értelmezett az alaptörvény kérdéses cikkéhez hasonló alkotmányos előírást. Ez adott alkalmat az Alkotmánybíróságnak, hogy kifejtse, hogyan tekint a jövőben a korábbi, még a régi alkotmány alapján hozott határozataira.