Már csak részben szabad a magyar sajtó

A Freedom House legfrissebb jelentésében azt írja, hogy az index történetében rendkívül szokatlan Magyarország esete, amikor egy régóta szabad ország esetében két év alatt 13 pontos zuhanást mutattak ki. A civil szervezet szerint ennek Orbán Viktor központosító törekvése az oka. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint a Freedom House jelentése megalapozatlan és elfogult.

A szabadból a részben szabad kategóriába minősítette le a magyar sajtó állapotát a médiaszabadság globális helyzetét felmérő, 2011-re vonatkozó jelentésében a Freedom House (FH) washingtoni központú, független civil szervezet.

A FH rámutatott, hogy az index történetében rendkívül szokatlan Magyarország esete, amikor egy régóta szabad ország esetében két év alatt 13 pontos zuhanást mutattak ki. A civil szervezet szerint ez azt jelzi, hogy "a médiaszabadság még a látszólag jól megalapozott demokráciákban sem tekinthető magától értetődőnek". A FH úgy fogalmazott, hogy a leminősítés oka Orbán Viktor konzervatív kormányának arra irányuló koncentrált törekvése, hogy megragadja a média jogi és szabályozási keretei feletti ellenőrzést.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kormányzati kommunikációért felelős államtitkára szerint a Freedom House jelentése elfogult és megalapozatlan. "Az amerikai érdekeltségű szervezetnek ezúttal sem sikerült politikai motivációktól és értékeléstől mentes jelentést adnia - a tavalyi értékelést követően az idei nem más, mint önbeteljesítő, hipokrita jóslat" - írta közleményében Kovács Zoltán.

Azzal érvelt, hogy Magyarország demokráciateljesítménye a legmagasabb pontszámot kapta a szervezettől mind a politikai, mind a polgári jogok tekintetében, "amikor a Gyurcsány-kormány hátradőlve nézte a szélsőjobboldal radikalizálódását, a nyíltan rasszista félkatonai szervezet, a Magyar Gárda megalakulását és masírozását a magyar településeken".

Kovács Zoltán szerint azokban az években, amikor a nemzeti ünnepeken a köztereket műveleti területté nyilvánították, kordonokkal zárták le, hogy az állampolgárokat távol tartsák a rendezvényektől, a Freedom House azt állított: "a magyar demokrácia az egyik legjobb a térségben, és a sajtó szabad" .

A tavaly kiadott, 2010-re vonatkozó értékelésben Magyarország pontszáma 23-ról 30-ra romlott, de a FH mérési rendszerében ez akkor még - Görögországgal, Guyanával és Szamoával holtversenyben - elegendő volt az utolsó helyre a szabad sajtójú országok kategóriájában. A civil szervezet 2011-gyel kapcsolatban újabb hatpontos rosszabbodást mutatott ki, és ezzel Magyarország a világranglista 78. helyére esett vissza, amelyen Bulgáriával osztozik, egyaránt 36-36 ponton állva.

A FH minősítési módszere az egyes országok esetében 23 metodológiai kérdésre és 109 mutatóra terjed ki, három szélesebb kategóriával, a jogi, a politikai és a gazdasági környezettel kapcsolatosan. Minél rosszabb valahol a sajtószabadság helyzete, annál magasabb a kapott pontszám. A felmérésben az országokat 0-tól 30 pontig a szabad, 31-től 60-ig a részben szabad, 61-től 100-ig pedig a nem szabad kategóriába sorolják.

A legszabadabb sajtójú országnak a FH a tavalyi évre vonatkozó összehasonlítás alapján Finnországot, Norvégiát és Svédországot nevezte meg, egyaránt 10-10 ponttal. A 197 országból és területből álló mezőny sereghajtója Üzbegisztán (95), Türkmenisztán (96) és Észak-Korea (97) volt. A közép- és kelet európai térségből a FH Észtországot (18 pont), Csehországot (19), Szlovákiát (21), Litvániát (23), Lengyelországot (25), Szlovéniát (25) és Lettországot (27) minősítette "szabadnak".

A Freedom House 2011-es jelentése szerint Magyarország az előző évhez képest újabb hat pontot veszített, így a világranglista 78. helyére esett vissza, amelyen Bulgáriával osztozik, egyaránt 36-36 ponton állva. Így csak egy ponttal marad le Szerbiától és Montenegrótól.