Véget vethet a parlamenti szabálytalankodásnak Áder János

Áder János államfő véget vet annak a kormánypárti gyakorlatnak, hogy egy, az utolsó pillanatban benyújtott módosítóval közvetlenül a szavazás előtt átírták a törvényeket. Az ellenzék sokszor támadta azzal a Fideszt, hogy ezzel teljesen követhetetlenné teszik a jogalkotást, Schmitt Pál azonban soha nem tett ez ellen. Áder János viszont egyből visszaküldte az így elfogadott médiatörvényt, ami azt jelezheti, hogy a köztársasági elnök nem tűri tovább a parlamenti szabálytalankodást.

Egy látszólag lényegtelen apróság miatt küldte vissza Áder János köztársasági elnök a parlamentnek a médiatörvény múlt héten elfogadott módosítását, ezzel azonban megakadályozta, hogy egy sokkal komolyabb pofonba fusson bele a kormány és az Országgyűlés az Alkotmánybíróság (AB) előtt. A törvényjavaslat elfogadása során ugyanis több ponton megsértették a házszabályt, így az AB közjogi érvénytelenség miatt az egész jogszabályt megsemmisíthette volna.

Áder ugyanakkor a törvény visszaküldésével azt is jelezhette: véget kíván vetni az Országgyűlésben az utóbbi években elharapózott gyakorlatnak, amely szerint a törvényeket az utolsó pillanatban, úgynevezett zárószavazás előtti módosító indítványokkal írják át. Bár eddig is ellentétes volt a házszabállyal, ha az ilyen módosítókat nem csak a szövegben maradt ellentmondások kiküszöbölésére használták, ezen a parlament és Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök is átlépett.

A médiatörvények módosítását eredetileg azért nyújtotta be Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, hogy eleget tegyen az AB egy korábbi határozatának. A testület tavaly év végén a törvények több pontját - például a forrásvédelem szabályait vagy az írott sajtó hatósági ellenőrzését - is alkotmányellenesnek minősítette, és május 31-ig adott időt a parlamentnek, hogy pótolja azokat. Ezeket a módosításokat tartalmazta Navracsics eredeti javaslata.

A tervezethez azonban egy sor, más jellegű módosító indítványt is benyújtottak, illetve még az utolsó pillanatban is változtattak rajta a kormánypárti képviselők. Áder János az Országgyűlés elnökének megküldött levele alapján azt kifogásolja, hogy ezek közül az egyiket, egy egyik, úgynevezett zárószavazás előtti módosító indítvány egyik pontját nem a házszabálynak megfelelően nyújtotta be L. Simon László, a kulturális és sajtóbizottság fideszes elnöke.

Százával nyújtották be utolsó pillanatban a módosítókat

A zárószavazások előtti módosító indítványok a Fidesz kedvelt és gyakran használt eszközei, az elmúlt két évben több esetben is teljesen átírtak törvényeket az utolsó pillanatban. Tavaly novemberben például több mint száz módosítót nyújtottak be néhány órával a zárószavazás előtt az adótörvényekhez. Az emiatt tiltakozó ellenzéknek Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke - ma már a Fidesz frakcióvezetője - azt mondta: "Dolgozni kéne képviselőtársaim, és nem panaszkodni!" Néha teljesen más jellegű jogszabályokhoz ragasztottak hozzá fontos törvénymódosításokat: a leglátványosabb ilyen húzás az volt, amikor tavaly nyáron a képviselők fizetéséről szóló törvény módosításához (amelyre egyébként Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő dupla fizetése miatt volt szükség) az utolsó pillanatban hozzácsapták a villamosenergia- és a földgáz-törvény 12 oldalnyi módosítását.

Ez a módosító arról rendelkezik, hogy a Médiatanácsnak csak az új, 2011. január 1-től hatályos médiatörvény alapján indított pályázatok esetében döntheti el, mely rádiókat nyilvánít úgynevezett közösségi adónak. Ennek a módosítónak a Klubrádió vitatott frekvenciapályázata ügyében lehet jelentősége, hiszen az adó még a régi médiatörvény szerint szerezte meg - elvileg - a budapesti 92,9 MHz-et, amelyért jelenleg is pereskedik a Médiatanáccsal (a rádió első fokon nyert, de a hatóság fellebbezett).

Szavaz a parlament

Áder azonban nem a Klubrádió miatt küldte vissza a törvényt, hanem azért, mert L. Simon módosítója nem felelt meg a házszabály követelményének. Zárószavazás előtti módosító indítványt ugyanis csak akkor lehet benyújtani, ha a törvényjavaslat valamelyik része ellentétes az alkotmánnyal, más törvénnyel vagy önmagával, esetleg nyelvhelyességi hiba van benne. L. Simon módosítója ennek nem felelt meg, hiszen egy teljesen új szabályt illesztett a törvényjavaslatba.

A köztársasági elnök lépése ugyanakkor megelőzi az AB fellépését is. A törvényjavaslat tárgyalása során a kormánypárti képviselők folyamatosan megszegték a házszabályt: ha ugyanis nem teljesen új törvényről, hanem egy régebbi módosításáról tárgyal a parlament, akkor a módosító indítvány "nem terjedhet ki a jogszabály, illetőleg a határozat módosítással nem érintett részeire". Vagyis a fideszes képviselőknek egyáltalán nem lett volna lehetőségük hozzányúlni a médiatörvénynek például a rádiós pályázatokról szóló részéhez, hiszen azt az eredeti kormányzati előterjesztés nem érintette.

A házszabály értelmezésére hivatott alkotmányügyi bizottság szabályszerűnek nyilvánította ugyan az eredeti előterjesztésen túlterjeszkedő kormánypárti módosító indítványokat, de nem biztos, hogy az AB is ilyen engedékeny lenne. A testület tavaly már kimondta az egyházügyi törvény közjogi érvénytelenségét amiatt, hogy a parlament azt a házszabály súlyos megsértésével fogadta el: akkor az utolsó pillanatban gyakorlatilag egy teljesen új szöveget nyújtottak be zárószavazás előtti módosító indítványként.