Mégsem lesz hét körzet Budapesten, ehelyett minden kerület saját járási hivatalt állíthat fel - miután elfogadta a parlament az önkormányzati törvény erről szóló módosító indítványát.
A módosító indítványok közül azt is elfogadta a parlament, amely az önkormányzatok kezében hagyja meg azokat a vagyonelemeket, amelyek használatát az állam magához veszi. Az önkormányzati iskolák ezután az államhoz kerülnek, viszont az ezekhez tartozó épületek a módosító indítvány elfogadása után nem. Az állam ezután csak ingyen használhatja a vagyonelemeket, de a tulajdonjog nem száll rá.
A fővárosi kerületekről szóló indítvány a járások kialakításáról szóló törvényben mindenhol, ahol szükséges, a fővárosi körzeti hivatal kifejezést kerületi hivatalra változtatja, és rögzíti, hogy a budapesti kormányhivatal kirendeltségeiként kerületi hivatalok működnek, illetékességi határuk pedig megegyezik a kerület közigazgatási területével.
Az indoklás szerint Budapesten az államigazgatás legalsó szintjének ma és hosszú távon is a kerület tekinthető a legalkalmasabbnak. A kerületek átlagos lakosságszáma nem indokolja, hogy a kerületeknél akár kisebb, akár nagyobb területi egységekben szervezze meg az állam a járásokhoz telepíteni tervezett államigazgatási hatásköröket.
A nagyobb területre szerveződő körzeti hivatalok tervét a fideszes előterjesztők azért vetették el, mert azok infrastruktúrája jelenleg nem létezik, kialakításuk pedig jelentős beruházásokat és pluszforrásokat igényelne, továbbá nem feltétlenül jelentene megtakarítást hosszú távon sem. Hozzáteszik azt is, hogy a kerületeknél nagyobb egységek növelnék az ügyintézésre fordított időt.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium eredetileg hét járási körzetre osztotta volna fel a fővárost, ezt azonban a kerületi polgármesterek ellenezték. Február végén Navracsics Tibor azt mondta, ha a fővárosi polgármesterek ragaszkodnak ahhoz, hogy minden kerületben legyen járási hivatal, "meghajlik" az akaratuk előttük, ám igyekszik meggyőzni őket, hogy nem ez a legjobb megoldás.