Nem teljesíti a miniszter kérését a Kúria elnöke

Nem tartja szerencsésnek Darák Péter, a Kúria elnöke Navracsics Tibor levelét az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatáról. Darák Péter kijelentette, hogy megérti az igazságügyi miniszter aggodalmát, de a Kúriának nincs hatásköre beleszólni más bíróságok ügyeibe, és a Cozma-üggyel kapcsolatban jelenleg nincs tennivalója a Kúriának.

Navracsics Tibor napokban küldött levele, illetve az abban példaként említett Cozma-ügy vonatkozásában jelenleg nincs tennivalója a bíróságnak - így reagált Darák Péter, a Kúria elnöke pénteken az igazsaágügyi miniszter levelére. Darák Péter hozzátette, hogy a Kúria az alaptörvény és a többi jogszabály alapján mindent megtesz az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítási érdekében.

Navracsics Tibor a Kúria elnökének kedden írt levelet, amelyben azt kérte, "vizsgálja felül az ítélkezési gyakorlatot, hogy az megfelel-e minden szempontból a jogszabályoknak és a társadalom elvárásainak". Navracsics szerint érzékelhető, hogy "egyes ítéletek nyomán jelentős társadalmi felháborodás látszik kibontakozni azok túlzottan enyhe vagy bíróságonként nem következetes volta miatt".

Navracsics arra figyelmeztet, hogy ennek a bizalomvesztésnek és társadalmi felháborodásnak az lehet a következménye, hogy megrendül "a büntető igazságszolgáltatásba vetett állampolgári bizalom". A miniszter tájékoztatást kért a Kúria álláspontjáról, hogy a nagy visszhangot kiváltó ítéletekkel, köztük elsősorban a Cozma-üggyel kapcsolatban "a bíróság részéről tapasztalható szigort és következetességet megfelelőnek értékeli-e".

Nem tartja szerencsésnek Navracsics felvetését

Darák Péter erre úgy reagált: köszönettel fogadja és megérti, ha egy igazságügyi miniszter az ítélkezési gyakorlat irányításával kapcsolatos feladatokra hívja fel a figyelmet, és kifejezi aggodalmát a Kúria elnökének, intézkedést vár tőle. A Kúria elnöke ugyanakkor nem tartja szerencsésnek az ilyen jellegű felvetéseket, mert szerinte "azt a látszatot keltheti, hogy a Kúriának vannak eszközei, hatásköre az alsóbb fokú bíróságokon folyó konkrét ügyekbe való beleszólásra, holott ez nincs így, és jogállamban nem is lehet". Ez ugyanis sértené a bírói függetlenség elvét, illetve a törvényes bíróhoz való jogot. A Kúriára egyedi ügyek csak rendes vagy rendkívüli perorvoslat törvényes útján juthatnak el.

Darák Péter hangsúlyozta: a Kúria kollégiumai mindent megtesznek azért, hogy a legmagasabb bírói fórum eleget tegyen kiemelt feladatának, és biztosítsa az ítélkezés egységét. "A Kúria, miként jogelődje, a Legfelsőbb Bíróság, az elmúlt évtizedekben sok ezer alsóbb fokú bírósági döntés tanulmányozásával alakította ki azokat a testületi állásfoglalásait, amelyek az iránymutató egyedi döntésekkel együtt orientálják az ítélkezési gyakorlatot, ezen belül például az élet elleni cselekményekkel kapcsolatos jogi minősítések olykor igen bonyolult problémáját, illetve a büntetéskiszabás szempontjait" - jelentette ki a Kúria elnöke.

A bírót nem befolyásolhatja a közhangulat

A Kúriának az ítélkezési gyakorlat egységével kapcsolatos megnövekedett feladat- és hatásköreivel összefüggésben már létrejöttek a joggyakorlatot elemző csoportok. Az idén a büntető szakági munkacsoport feladata a hatályon kívül helyezések gyakorlatának vizsgálata. "Ha az élet elleni bűncselekmények ítélkezési gyakorlatának vizsgálatát a Kúria büntetőkollégiumának vezetője vagy más, törvény által indítványozásra jogosított (például a legfőbb ügyész) kezdeményezi, úgy ezt a Kúria elnöke megfontolja. Eddig azonban ilyen kezdeményezés nem érkezett egyetlen erre jogosulttól sem" - mondta Darák Péter.

Darák Péter kiemelte: minden egyes ügyben, így a nagy közérdeklődésre számot tartó eseteknél is a bíró van a birtokában mindazoknak az ismereteknek, amelyek alapján körültekintő döntés születhet. "Döntését sem a közhangulat, sem más, az eljárás keretein kívüli körülmény ne befolyásolhassa. Ha pedig egy bíró mégiscsak hibát követne el, annak orvoslására kizárólag az eljárási törvényekben szabályozott módon kerüljön sor" - fejtette ki Darák Péter, aki hozzátette, hogy mindezek alapján nem látott lehetőséget az igazságügyi miniszteri kérés teljesítésére.

Kónya István, a Kúria büntetőkollégiumának vezetője a Cozma-ügyről azt mondta: a felülvizsgálati kérelem Kúriához történő benyújtására a törvény a jogerős döntés közlésétől számított féléves határidőn belül ad lehetőséget a vád képviselőjének. Érthető módon a Kúria elnöke nem nyilváníthat véleményt egy olyan ügyről, amely az általa vezetett bíróság döntésére várhat.

Navracsics szerint nem gyakorolt nyomást

Jogerősen lezárt ügyekben fogalmilag is kizárt nyomást gyakorolni az igazságszolgáltatásra - jelentette ki Navracsics Tibor a Magyar Helsinki Bizottság nyílt levelére írt válaszában. A Helsinki Bizottság szerint a végrehajtó hatalom kísérelt meg nyomást gyakorolni a bírói karra, amikor az igazságügyi miniszter levélben azzal fordult a Kúria elnökéhez, hogy intézkedjék a bírósági gyakorlat társadalmi elvárásokhoz igazítása érdekében. Navracsics Tibor azt írta: "miniszterként felelős vagyok az igazságszolgáltatást érintő kormányzati feladatok elvégzéséért, így többek között a büntető anyagi jogi szabályok Országgyűlés elé terjesztéséért, így ha azt tapasztalom, hogy ezen szabályok gyakorlatban való megvalósulása során nem töltik be megfelelően a céljukat, úgy erkölcsi kötelességemnek érzem jelezni ezt azon személy felé, akinek az alaptörvényből eredően kötelessége a jogalkalmazás egységének biztosítása, nevezetesen a Kúria elnöke részére".