Orbán a különadókról: Vastagon fog fogni a ceruzám, amikor igennel válaszolok

Helyreállt a bizalom a magyar gazdaság iránt - így értékelte Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Bizottság szerdai döntését a magyar kohéziós pénzek felfüggesztésének feloldásáról. A kormányfő az m1 Az Este című műsorában kiállt a minimálbér-emelés mellett, és felvetette, hogy ezzel párhuzamosan csökkenteni kellene a munkavállalók után fizetendő járulékokat is. Arra, hogy szerinte Magyarország meddig képes IMF-védőháló nélkül megállni a saját lábán, azt felelte: bármeddig.

Óriási sikernek nevezte Orbán Viktor miniszterelnök, hogy az Európai Bizottság szerdán javaslatot tett a magyar kohéziós pénzek felfüggesztésének feloldására.

A kormányfő a köztévé Az Este című műsorának adott interjújában - amelyet azután adott, hogy a kabinet első olvasatban megtárgyalta a jövő évi költségvetés tervezetét - úgy fogalmazott, hogy korábban szerinte méltánytalanul helyeztek kilátásba büntetést Magyarországgal szemben. "Mi azonban kitartottunk a saját igazunk mellett, a saját gazdaságpolitikánk mellett, és bebizonyítottuk, hogy az igenis jó, az európai érdekekkel egyező gazdaságpolitika, és ezt a kilátásba helyezett büntetést eltörölték" - mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésének folyamata a következő év márciusában fejeződhet be, de "innentől kezdve jó irányba mutat, egyenes az utunk".

A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval folytatandó hivatalos tárgyalásokról szólva Orbán Viktor azt mondta: "mi holnap reggel is szívesen megkezdünk egy korrekt tárgyalássorozatot, de egyelőre ennek a feltételei még nem jöttek létre; talán június elején létrejönnek, amikor a jegybanktörvényt a magyar parlament módosítja. Abban bízunk, hogy utána a tárgyalássorozat már gyorsabban haladhat előre".

Arra a kérdésre, hogy Magyarország meddig képes IMF-védőháló nélkül is a saját lábán állni, azt felelte: bármeddig, az ország mindenképp megáll a lábán. "Arra, hogy a hitelek megújításához szükséges forrásokhoz milyen magas kamatokkal jutunk hozzá, a válasz úgy szól, hogy ha van IMF/EU-megállapodás, akkor alacsonyabb kamatokkal, ha nincs, késik, húzódik, akkor drágábban" - fejtette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy ezért minden józan ember szerint minél hamarabb meg kell kötni az elővigyázatossági megállapodást.

A kormányfő szerint ha a korábban felvett hitelek kamatait nem kellene fizetni 2013-ban, a magyar büdzsé 1,8 százalékos többlettel zárna, a kamatfizetés miatt azonban a hiány 2,2 százalék lesz. Vagyis ha "az előző nyolc év kamatterhei nem nyomnák a vállunkat, akkor ma kizárólag pozitív hírekről, fejlesztésekről, lehetőségekről, jövőről, beruházásokról, új ösztöndíjrendszerről beszélgethetnénk" - tette hozzá.

A miniszterelnök ismét kiállt az egykulcsos adórendszer mellett, közölve, hogy szerinte nincs értelme visszatérni a régi, sávos szisztémához, az ugyanis tönkretette az országot. Kitért az áfára is, amellyel kapcsolatban megjegyezte, szeretné a mostani három kulcsot "még negyedik, ötödik kulccsal is színesíteni, különösen a luxustermékek irányába, de ehhez még egy küzdelmet az Európai Unióban meg kell sikeresen vívnunk".

Orbán Viktor szót ejtett az új nemzeti konzultációról is, amelynek során elsősorban munkahelyteremtéssel kapcsolatos kérdésekben kéri ki a kormány az emberek véleményét. A bírálatra, amely szerint a kormány csak önigazolást vár a kérdőívektől, a miniszterelnök azt mondta, minden ügy, amelyben kérdést tesz fel a kabinet, az valódi kérdés és nyílt ügy. "Komolyan veszem az embereket, valóban kíváncsi vagyok a véleményükre" - jelentette ki, példaként említve, hogy a kérdések között szereplő szociális szövetkezetekről szóló rendeletet sem írta alá, mert nem találta azt meggyőzőnek, amiatt a jogszabályt elmondása szerint csak a konzultáció végeztével véglegesítik.

Arra a konzultációs kérdőívben szereplő felvetésre, hogy maradjon-e a multik, valamint a bankok közteherviselésére vonatkozó jogszabály akkor is, ha az ellentétes az Európai Unió elvárásaival, Orbán Viktor úgy fogalmazott: "Vastagon fog fogni a ceruzám, amikor igennel válaszolok", majd hozzátette: nem ért egyet azzal, hogy a gazdaságnak nem tesznek jót ezek a különadók.

A válságadókat kiváltó új, állandó adónemeket firtató felvetésre a miniszterelnök azt mondta, hogy a 2010-ben bevezetett bank- és válságadókat sem tudták áthárítani a pénzintézetek és a nagyvállalatok az emberekre, ezért "biztosan találunk majd olyan megoldást, hogy ez a jövőben se sikerülhessen".

A miniszterelnök szerint az adatok azt mutatják, hogy ütemesen, jól halad az ország a tíz év alatti egymillió új munkahely programjának végrehajtása irányába. Orbán Viktor azonban úgy véli, nem az a jó kérdés, lehetséges-e egymillió munkahelyet létrehozni, hanem az, hogy lesz-e 5-5,5 millió dolgozó, adófizető, nélkülük ugyanis nem lesz kiszámítható, biztonságos élet, gazdasági rendszer az országban.

A kormányfő kiállt a minimálbér-emelés mellett is - amelyre szintén rákérdez a kabinet a nemzeti konzultációban -, felvetette azonban, hogy ezzel párhuzamosan csökkenteni kellene a munkavállalók után fizetendő járulékokat is, és - mint fogalmazott - készen áll arra, hogy ebben "egy jelentős áttörést hajtsunk végre", amelyhez "radikális intézkedésekre" lenne szükség.

Az erről szóló döntéshez ugyanakkor megvárja a konzultáció, a soron követekező Európai Tanács-ülés és a júniusi görögországi választások eredményét, utóbbi ugyanis jelentősen befolyásolja az európai gazdasági állapotokat - jelezte.

A fiatalok elvándorlásával kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, hogy mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy "Magyarország olyan ország legyen, ahová vissza fognak jönni a magyar fiatalok. Ebben én hiszek, erre látok esélyt. Magyarországnak kell még néhány év, öt-tíz év, és jobb ország lesz, jobb életet nyújtó, boldogabb ország lesz, mint azok, ahová most elmennek a fiatalok, és akkor vissza fognak jönni" - tette hozzá.