Kezdődik az alkotmányos versenyfutás a kormány kedvenc ügyeiért

Egy gyors alaptörvény-módosítással előzné meg az Alkotmánybíróság döntését a kormány, amely joggal tart attól, hogy a testület egy sor fontos ügyben keresztbe tesz neki. Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit az ombudsman támadta meg, Matolcsy György javaslata azonban az alkotmány védelmébe venné a kormány számára fontos jogszabályt. A végeredmény még bizonytalan, az AB-nek még majdnem egy hónapja van lépni.

Nehezen megjósolható kimenetelű versenyfutás kezdődik hétfőn, amikor a parlament megkezdi az alig több mint egy éve elfogadott, és négy hónapja hatályba lépett alaptörvény első módosításának általános vitáját. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által benyújtott javaslat egyik célja a kormány és az Európai Bizottság közt a jegybank ügyében kialakult vita elsimítása, de azt is az alaptörvényben rögzítené, hogy a Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezései című jogszabály az alkotmány része, így az Alkotmánybíróság (AB) nem vizsgálhatja.

Az Országgyűlés tavaly december 30-án fogadta el az Átmeneti rendelkezéseket, amely elvileg a régi alkotmány és az új alaptörvény közti átmenet szabályairól szól. A jogszabályba ugyanakkor egy sor nem átmeneti jellegű rendelkezést is belefoglaltak, például azt, amely lehetőséget ad a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonására, így közvetve Simor András MNB-elnök leváltására is.

Ezt a szabályt a jegybanki függetlenséget féltő EU nyomására a kormány kész visszavonni, ugyanakkor ragaszkodik a többi, nem átmeneti jellegű szabályhoz. Ezek között van az, amely lehetővé teszi például a perek áthelyezését más bíróságra. Előírja, hogy új adót kell kivetni, ha az AB vagy az Európai Bíróság döntése miatt az államnak fizetési kötelezettsége támadna. Lehetővé teszi azt is, hogy a kormányhivatal rendeletet alkosson az önkormányzat helyett, ha a képviselő-testület nem tenné meg.

Veszélyben a kormány kedvenc ügyei

A kormány számára március közepén vált valós veszéllyé, hogy az AB megsemmisíti az Átmeneti rendelkezéseket, amikor Szabó Máté, az alapvető jogok országgyűlési biztosa beadvánnyal fordult a testülethez, azt kérve, hogy semmisítse meg a jogszabályt. Az ombudsman érvelése szerint ugyanis az Átmeneti rendelkezések ellentétes az alaptörvénnyel, hiszen lényegében utólag, egy alacsonyabb rendű jogszabályban próbálja felülírni a legfontosabb jogszabályt.

Az Átmeneti rendelkezések ugyan önmagát "alaptörvényi rendelkezésnek" minősíti, de Szabó Máté alkotmánybírósági beadványa épp ezt támadta meg. Matolcsy javaslata épp ezért rögzítené magában az alaptörvényben, hogy az Átmeneti rendelkezések az alkotmány részét képezi, vagyis - a kormány szándékai szerint - az AB nem vizsgálhatja, és nem semmisítheti meg azt. Ez a kormányzati törekvés azonban két ok miatt sem biztos, hogy eléri a célját.

Egyrészt az AB - bár a keddi napirenden még nem szerepel az ombudsman beadványa - május végéig, az alaptörvény-módosítás várható elfogadásáig még megelőzheti a parlamentet, és megsemmisítheti az Átmeneti rendelkezéseket. Másrészt előfordulhat az is, hogy a testület nem az egész jogszabályt semmisíti meg, csak annak egyes vitatott rendelkezéseit. Az AB ugyanis értelmezheti úgy az alaptörvény-módosítást, hogy az csak a valóban átmeneti szabályokra vonatkozik, az azon túlterjeszkedőkre nem.

Nem mindig átmeneti

Márpedig Szabó beadványa szerint az Átmeneti rendelkezések túlterjeszkedik azon, amit az alaptörvény előír, hiszen nem csak a régi alkotmány és az új alaptörvény közti átmenetről szól, hanem tovább írja az alaptörvényt. Ez látszik például abban a cikkelyben, amely lehetőséget ad az Országos Bírói Hivatal elnökének és a legfőbb ügyésznek arra, hogy az illetékes bíróságról máshová helyezzen át pereket. Az erről szóló törvénymódosítást az AB megsemmisítette, ezért írták bele az átmeneti rendelkezésekbe.

Szintén egy előre látható alkotmánybírósági döntést próbált megelőzni a parlamenti többség azzal, hogy az átmeneti rendelkezések közt rögzítette, hogy az egyházakra vonatkozó sarkalatos törvényben taglétszámhoz, meghatározott idejű működéshez, történelmi hagyományokhoz és társadalmi támogatottsághoz kötheti az úgy nevezett elismert egyház státusz megszerzését. Ennek azért lehet nagy jelentősége, mert az alaptörvény garantálja ugyan a vallásszabadságot, de a törvény nem biztosítja minden közösségnek az egyházi státuszt.

Az Átmeneti rendelkezések külön foglalkozik a kommunizmus bűneivel, és kimondja, hogy az MSZMP-t terheli a felelősség az 1956-os forradalom vérbe fojtásáért és más, súlyos bűnökért. A jogszabály szerint az egykori állampártot terhelő felelősségben osztozik "a demokratikus átmenet során jogi elismerést nyert Magyar Szocialista Párt" is. Ennek oka, hogy az MSZP az MSZMP jogutódja, örököse a vagyonának, haszonélvezője "a diktatúrában vagy az átmenet során megszerzett illegitim előnyöknek", és "a pártvezetést is jellemző" személyi folytonosság is összeköti az állampárttal.