Nekiment a médiatörvénynek az ombudsman

Az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy vizsgálja felül és semmisítse meg a médiatörvénynek a Médiatanács elnökének megbízatásával összefüggő rendelkezéseit, amelyek az ombudsman szerint a jogállamiság elvébe ütköznek.

A médiatörvény több pontjának megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól az alapvető jogok biztosa. Korábban több civil szervezet azzal fordult Szabó Mátéhoz, hogy kezdeményezze a Médiatanács tagjainak és elnökének megválasztására vonatkozó törvényi szabályozás alkotmánybírósági vizsgálatát.

Az ombudsman álláspontja szerint a médiatörvény több - a tanács elnökének és tagjainak megválasztására, valamint a megbízatás megszűnésére vonatkozó - rendelkezése együttesen értelmezhetetlen és alkalmazhatatlan. A biztos szerint a szöveg belső ellentmondásai, valamint az egyértelműség hiánya önmagában alkalmas arra, hogy sértse a jogállamiság elvét és a jogbiztonság követelményét. A törvény alapján például előfordulhat, hogy a Médiahatóságnak átmenetileg, párhuzamosan két elnöke is van úgy, hogy a szabályozás alapján az elnökök jogkörei is tisztázatlanok.

Szabó Máté ezért kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a médiatörvény egyes rendelkezéseit - közölte a biztos hivatala kedden.

Májusban módosul a médiatörvény

Április végén a Népszabadság írt arról, hogy az MTI hírmonopóliumát és a Médiatanács tagjainak megválasztását kifogásolja a magyar médiatörvényről készült jelentésében az Európa Tanács. A jelentéstervezet megállapítja, hogy a Médiatanács tagjainak és elnökének kinevezése "politikailag motivált" volt, a testületben kizárólag a Fidesz jelöltjei kaptak helyet.

Az Alkotmánybíróság (AB) tavaly decemberben pedig azt állapította meg, hogy alkotmányellenes a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvénynek (az úgynevezett médiaalkotmánynak) az a rendelkezése, amely szerint a médiahatóság azonos szempontok alapján vizsgálhatja az írott és az elektronikus sajtó tartalmát. Ugyancsak alkotmányellenesnek minősítette a testület a médiabiztos intézményét.

Az AB döntése értelmében május 31-én veszti hatályát a médiaalkotmány kifogásolt része, vagyis eddig van ideje a parlamentnek másik, az alaptörvénynek megfelelő szabállyal pótolni azt. Navracsics Tibor igazságügyi miniszter ezért korábban állásfoglalást kért az alkotmánybíráktól arról, hogyan kell értelmezni az alaptörvény sajtóra vonatkozó részét. Az AB viszont úgy határozott, nem mondhatja meg a parlament helyett, hogy milyen jogszabályt alkosson.