"Régebben több volt a lóvé" - mondta egy magát diákmunkából eltartó fiatal az [origo]-nak. A most kezdődő szünidőre több ezer diák szeretne magának állást találni, azonban egy újdonsággal is számolniuk kell: a többi munkavállalóhoz hasonlóan személyi jövedelemadót kell fizetniük, ugyanis januárban megszűnt az adójóváírás.
Az [origo] által megkérdezett diákmunkások szerint érezhetően kevesebbet keresnek január óta, de sokak a bérkifizetésig sem jutnak el, ugyanis nyaranta rendre túljelentkezés van a diákszövetkezeteknél, így nem mindenki talál állást magának. Van, aki már annak is örül, ha az általa elküldött jelentkezésre legalább annyit válaszolnak, hogy "nem". A legtöbben bármilyen munkára hajlandóak lennének, viszont az álommunkahelyek sem fizetnek sokkal többet a minimálbérnél.
Nem akarnak megszakadni
"Megindul a nyár, megindul a dömping" - mondta az [origo]-nak Simon Balázs, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet jogi és kommunikációs igazgatója. A nyári szünet elején ugyanis rengeteg középiskolás kezd el érdeklődni a diákmunkák után. Simon szerint évközben a diákmunkásoknak csak húsz százaléka középiskolás, a többiek egyetemisták. Nyáron azonban a munkát keresők több mint fele középiskolás.
"A munkavállalási kedv júliusra koncentrálódik" - mondta az [origo]-nak Bor Katalin, a Mind-Diák Szövetkezet munkatársa is. Ebben az időszakban olyannyira érdeklődnek a diákok az állások iránt, hogy azoknak egy részét még azelőtt betöltik, hogy felkerülnének a szövetkezet honlapjára.
"Ilyenkor nincsen annyi munkalehetőség, mint ahányan munkát szeretnének" - mondta Simon Balázs. A diákok olyan munkákat keresnek, "amelyekben nem kell megszakadni." Szeretik a strandokon lévő munkákat, az irodai munkát, de Simon szerint a középiskolások körében a mezőgazdasági munkák is népszerűek, például a betakarítás vagy a kapálás. A diákok és a cégek érdekei azonban nem mindig találkoznak, utóbbiak ugyanis a leggyakrabban árufeltöltésre, pénztározásra vagy a gyártósorok mellé keresnek diákmunkásokat.
Irigykedő felnőttek
Az [origo] által megkérdezett diákok többsége félre akarja tenni a diákmunkával keresett pénzt, van, aki jogosítványra spórol, és van olyan is, akinek ez jelenti a megélhetését. "A fő célom az, hogy ne a szüleimet kelljen folyamatosan lehúzni" - mondta egyikük.
A diákmunkák többsége minimálbéres állás. Ez bruttó 535 forint/óra fizetés, ebből jön még le a 16 százalékos személyi jövedelemadó. Ugyanakkor a diákok nettó bére magasabb, mint a hasonló fizetési feltételekkel dolgozó felnőtteké, ugyanis nekik nem kell a társadalombiztosítási ellátásért fizetniük. Az átlagbérek óránként bruttó 535 és 600 forint között vannak, de akár 800-1000 forintot is meg lehet keresni.
"Ennél jobbat keresve sem találhat az ember" - mondta lelkesen a 18 éves Roland arra, hogy az újonnan szerzett call centeres diákállásával 535 forint, azaz a minimálbérnek megfelelő összeg a bruttó bére, ráadásul irodában dolgozik. Egyedül arra panaszkodott, hogy a felnőtt munkatársai szúrós szemmel nézik. "Nem esik nekik jól, hogy egy 17-18 éves diák ugyanazt csinálja, mint ők 40 évesen" - mondta.
Roland szerencsésnek nevezte magát, mert a diákszövetkezetnél rögtön felajánlották neki az állást. Előtte próbált maga is állást keresni, de mindenhol elutasították, ismerősei pedig hetek óta nem találnak maguknak diákmunkát. "Egy idő után abbahagyják, június végén már nem szokás erőltetni" - mondta Roland.
Fesztiválozni azért elmennek
Azoknak, akik nem találtak állást a népszerű júniusi-júliusi időszakra, Bor azt tanácsolja, hogy próbálkozzanak augusztusra munkát keresni, akkor ugyanis csillapodik a munkavállalási kedv, így több üres hely lesz. Érdemes a nagyobb fesztiválok idején is próbálkozni, a fiatalok ugyanis gyakran kilátogatnak ezekre, így akkor is sok hely megüresedik.
A hosszabb távú, féléves munkákra is keresnek diákokat Bor szerint, olyanokra amelyek több szakmai tudást igényelnek. Ilyen például a helpdesk munkatárs, vagy a beszerzési gyakornok. A diákok azonban inkább rövidebb távú munkákat keresnek, ráadásul a nyáron inkább a 16-18-as korosztály keres állást, holott a cégek szívesebben látják a 18 éven felüli diákokat. "Jelenleg nem tudjuk kielégíteni az igényeket" - mondta Bor a nagyszámú jelentkezőre utalva.
"Most négy szövetkezetnél próbálkozom" - mondta Olivér. A szintén 18 éves diák folyamatosan figyeli a diákszövetkezetek állásajánlatait, és ha megfelelőt talál, lecsap rá. "Egy hétre előre tudják adni a melót, mert csak a hétvégén tudják meg, hogy kell-e munkás a jövő hétre" - mondta. Ő a legszívesebben szórakozóhelyekre menne poharakat hordani, de a következő három hétben nem akar dolgozni, inkább fesztiválozni megy.
Az adó nem népszerű, de szükséges
Tamásnak sokat kellett várnia az álommunkahelyére. A közgazdász végzettségű egyetemista már évek óta diákmunkából tartja el magát, de mostanáig jórészt pénztárosként dolgozott. Hétfőtől azonban egy energetikai cégnél fog a szakmájához közel álló munkát végezni. "Most 8-tól fél 5-ig egy irodában fogok dolgozni légkondival, és nem kint a kertosztályon negyven fokban a kasszában" - mondta. Viszont így is csak 550 forintot fog keresni óránként. "Régen a 600 forint tök megszokott volt, ez elfogadható, de amióta adózni kell, azóta örülünk, ha az 500 megmarad" - tette hozzá.
Szerinte érezhetően kevesebbet keres az adójóváírás megszüntetése óta, viszont szükséges intézkedésnek tartja a 16 százalékos személyi jövedelemadó kierjesztését a diákmunkásokra is. "Mi is kivesszük a részünket, mindenki szív, de ha mindenki vállal valamit, akkor talán könnyebb lesz" - mondta. Nem mindenki fogadta azonban Tamáséhoz hasonló beletörődéssel az adózást, sokan azt mondták, nem örülnek neki. A nemrég érettségiző Ákos például azt mondta, hogy a diákmunka úgyis a minimálbér közelében van, "nem értem, miért kell belőle még elvenni".