A pszichiátrián rosszabb élni, mint négy éve

Sokat romlott 2006 óta a pszichiátriai betegek helyzete, az OPNI bezárása óta nem tudta magát összeszedni a pszichiátriai ellátás. Drámaian kevés, és tovább csökken az orvosok és az ápolók száma, gyerekpszichiátria pedig az ország három régiójában egyáltalán nincs - derül ki egy friss ÁSZ-jelentésből. Pedig a gyerekek több mint 15 százaléka szenved valamilyen mentális betegségben, és a felnőttek esetében is aggasztó a helyzet: hosszú idő után újra nőni kezdett az öngyilkosságok száma.

2011 végén a tekintélyes szakmai szervezet, az Európai Neuropszichofarmakológiai Kollégium (ECNP) meghökkentő adatokat tett közzé az európaiak (köztük a magyarok) mentális állapotáról. Eszerint az európai lakosság több mint egyharmada, összesen 164 millió ember szenved valamilyen mentális zavarban - ezek közé éppúgy oda tartozik a szorongás, mint az alkoholizmus, a depresszió vagy a demencia. A mentális zavarok Európa számára a 21. század legnagyobb egészségügyi kihívását jelentik az ECNP szerint. Ráadásul - mondta el erről az [origo]-nak Kurimay Tamás, a Magyar Pszichiátriai Társaság korábbi elnöke - a válság hatására Magyarországon növekszik az emberekre helyeződő mentális terhelés, és az öngyilkosságok száma is újra növekedni kezdett. Az emberek az esetek mindössze egyharmadában fordulnak orvoshoz.

A romló mentális helyzet és az embereken fokozódó lelki nyomás ellenére a hazai pszichiátriai ellátás egyre rosszabb helyzetbe kerül - derül ki az Állami Számvevőszék napokban közzétett jelentéséből, amely ezt a területet világította át. A jelentés arra koncentrál, hogy az elmúlt években - alapvetően 2006 és 2010 között - hogyan változott az ellátás színvonala.

Az igazán rossz világ a Lipót, azaz az OPNI bezárásával kezdődött

2006-ban nagy átrendezés történt az ellátórendszerben, ekkor zárták be az OPNI-t, és így csökkent 250 ággyal az aktív kapacitás a pszichiátriákon. A további átalakításokkal országosan az összes pszichiátriai aktív ágyszámot 777-tel csökkentették. "Nem készült felmérés a pszichiátriai betegségek területenkénti előfordulásáról, a döntések várható hatásairól, nem volt a szakmai és a betegek érdekképviseleti szervezeteivel egyeztetés. Az ellátórendszer átalakítása - benne az országos intézmény bezárása - az ellátás racionalizálását tűzte ki célul, de a megfelelő szakmai előkészítés hiánya miatt a pszichiátriai ellátás feltételeit rontotta. Az OPNI megszüntetése célszerűtlen volt, mert megszűnt a szakma csúcsát képviselő intézmény" - olvasható a jelentésben.

Régiónként óriási egyenlőtlenségek vannak, Heves megyében például 1,2 ágy jut tízezer lakosra, a Dél-Alföldön viszont háromszor ennyi. A gyerekpszichiátriákon sokkal rosszabb a helyzet: fekvőbeteg-ellátás a jelenlegi hét régióból háromban egyáltalán nincs, miközben e kétmillió fős korosztály érintettsége 15,6 százalékos a mentális betegségeket tekintve. Az ÁSZ jelentése szerint nincsenek összehangolva a pszichiátriai ellátások, amelyek egy részét az egészségügy, egy részüket pedig a szociális rendszer működteti. A rendszert a szokásjog, a szerteágazó intézményfejlesztések és a különféle szakmai érdekek és nézetek alakították. Nem jött létre fenntartható, modern szolgáltatási rendszer - állapítja meg a jelentés.

A jelentés szerint a férőhelyek fejlesztése és a gondozottak elhelyezése nehézkes. Egy bentlakásos helyre pszichiátriai osztályon átlagosan csaknem egy évet kell várni, mert a várólisták olyan hosszúak. Előfordult, hogy egy betegnek több mint 1000 napot kellett várnia.

Csaknem egy évet kell várni arra, hogy valaki helyet kapjon egy intézményben

A pszichiáterek, gyerekpszichiáterek száma drámaian alacsony, ahogy a pszichológusoké és a szakápolóké is. Utóbbiak száma néhány év alatt 1360-ról 631-re csökkent. A 2006-ban az OPNI pszichiátriai osztályain dolgozó orvosoknak csak mintegy 60 százaléka végzett 2011-ben is aktív gyógyító tevékenységet. 2011-ben a hiányszakmák között a pszichiátriát nevesítette a miniszter, 2012-re már a gyermek- és ifjúságpszichiátriát is.

Az Állami Számvevőszék jelentése egy 2006-ban készült átfogó vizsgálatot vett alapul, amely a pszichiátriai ellátórendszert vizsgálta. Az ÁSZ különböző kritériumokat határozott meg, amelyek alapján a jelenlegi (tulajdonképpen a 2010-es) és a 2006-os helyzetet összehasonlította. Megnézték például az öngyilkosságok számának alakulását, különösen a fiatalkorúak körében; az alkohol miatt májzsugor és egyéb alkoholos májbetegségek miatti halálozás változását; a drogfüggők számának változását; a depressziós betegek kezelési arányának alakulását. Azt is megvizsgálták, hogy hogyan változott azok száma, akik az öngyilkossági kísérletük előtti hónapokban valamilyen pszichiátriai kezelésben részesültek, és a várólisták hosszát is megnézték.

Az összehasonlítás alapján a pszichiátriai betegellátás költséghatékonysága jelentősen romlott 2006 óta. Kevesebb pénz jut például a skizofrén betegekre, és a bentlakásos pszichiátriai intézményekben élőkre, és az ellátásuk minősége is romlott (nőtt például a panaszok száma). Az egy depressziós betegre elköltött évi összeg a 2006-os 603 ezerről 2010-re 433 ezer forintra csökkent. Az ellátás minősége is rosszabb lett az ÁSZ-jelentés szerint, ami a rendszer átalakításának is köszönhető.

Az öngyilkosok száma hosszú idő után újra nőni kezdett

Nőtt például a befejezett öngyilkosságok száma (százezer lakosra 2010-ben már 25 ilyen eset jutott), és nem csökkent a drogfüggőké; egyre több olyan ember kísérel meg öngyilkosságot, aki nem sokkal korábban még pszichiátriai ellátásban részesült; a depressziós betegek közül egyre kevesebben jutnak el orvoshoz; nőttek a várólisták a bentlakásos otthonokba; és egyre több ember kerül be pszichiátriákra úgy, hogy "nem önként" ment oda. A pozitívumok közé tartozik, hogy tizedével csökkent a májzsugorban és más alkoholos májbetegségekben meghaltak száma.

Az előző kormányok idején nem született meg a terület fejlesztését vagy átalakítását célzó kormányprogram, a 2011-ben elfogadott Semmelweis-terv pedig ugyan előírta egy új pszichiátriai intézmény létrehozását, de annak megvalósíthatósági tanulmánya nem született meg a kitűzött határidőre, ráadásul a kijelölt feladatokhoz nem rendeltek pénzügyi forrást. Rontják a népegészségügyi célkitűzések elérésének esélyét, hogy a pszichiátriai ellátást is érintő speciális stratégiák közül a drogstratégiát többször átdolgozták, az alkoholstratégiát még nem fogadták el - olvasható a jelentésben.

2006 és 2010 között csaknem ötmilliárd forinttal csökkentette az OEP a pszichiátriai betegellátásban használt gyógyszerekre fordítható pénzt, viszont a bentlakásos, nappali és közösségi ellátásokra jutó összeg növekedett körülbelül ugyanennyivel. Vagyis összességében nagyjából ugyanannyi pénz jutott a pszichiátriai ellátásra 2010-ben, mint 2006-ban.

A rendszert a szokásjog irányítja, a kormányprogram várat magára

Az ÁSZ azt javasolja az Emmi (Emberi Erőforrások Minisztériuma) miniszterének, hogy most már intézkedjen arról, hogy a pszichiátriát érintő célkitűzések a Népegészségügyi Programban és a Gyermekegészségügyi Programban teljesüljenek. Utána pedig gondoskodjon arról, hogy megvizsgálják az intézkedések hatását. Arra is felhívja a minisztert, hogy tegyen valamit az ellátórendszer területi egyenlőtlenségei ellen. Azt is jó lenne eldönteni, hogy "a mentális problémákkal élők ellátása az intézményközpontú ellátórendszer vagy a területi, közösségi szolgáltatások rendszerének túlsúlya mellett történjen-e".

A nagy bentlakásos fogyatékos és pszichiátriai intézetek elmaradt átalakításáról szóló korábbi cikkünket itt olvashatja el.