Végleg elvennék a pénzt a lógós gyerekek szüleitől

Lassan két éve érvényes a szabály, hogy a családi pótlék csak az iskolába járó gyerekek után jár, de a rendszer nem vált be, így másodszor szigorítana rajta a kormány. Ha elfogadják az ombudsman által is bírált tervezetet, a lógós gyerekek szülei végleg elveszítik a támogatást, mert a minisztérium szerint csak így lehet rászorítani őket az iskolába járásra.

"A módosításra azért van szükség, hogy a szigorúbb szabályok jobban ösztönözzék a szülőket arra, hogy gyermekeik rendszeres iskolába járását biztosítsák" - ezzel indokolta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) azt a törvénymódosítási javaslatot, amely szerint a jövőben életkortól függetlenül elvennék a családi pótlékot azoknak a gyerekeknek a szüleitől, akik több mint ötven órát hiányoznak igazolatlanul.

A szociális salátatörvény-tervezet május végén közzétett változatában szereplő módosítás abban a tekintetben is szigorítást jelentene - ha elfogadják -, hogy a támogatást nemcsak felfüggesztenék, hanem szüneteltetnék, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szülők akkor sem jutnának hozzá a pénzhez, ha a gyerek visszatér az iskolába.

A minisztérium az [origo] érdeklődésére azt közölte: a tervezett módosítás célja az lenne, hogy egyértelművé váljon: "a rendszeres iskolába járás a családi pótlék folyósításának feltétele, és ezért az iskolalátogatási kötelezettség elmulasztása esetén minden gyermekre, életkortól és a család jövedelmi helyzetétől függetlenül ugyanaz a jogkövetkezmény vonatkozik".

Fontos ígéret volt

A jelenlegi kormánypártok már a választási kampányban azt ígérték: iskolába járáshoz kötik a családi pótlékot. Ennek megfelelően 2010. szeptember 1-jétől iskoláztatási támogatásra keresztelték át a hatévesnél idősebb gyerekek után járó családi pótlékot, illetve életbe lépett az a szabály, amelynek alapján a 10 igazolatlan órát összegyűjtő gyerekek szüleit figyelmeztetik, majd 50 igazolatlan óra után felfüggesztik a támogatás kifizetését.

Az eredeti rendszerben a gyámhatóságként eljáró jegyzőnek 50 igazolatlan óra után el kellett rendelnie a gyerek védelembe vételét. Ha a gyerek nem számított szegénynek, vagyis nem részesült úgynevezett gyermekvédelmi kedvezményben, akkor a támogatást egy elkülönített számlára utalták, és a szülők később, ha később a gyerek már nem hiányzott az iskolából, megkaphatták az így elkülönített összeget.

A szegény családban élő, gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek esetében a jegyzőnek egy úgynevezett eseti gondnokot kellett kineveznie, és ő rendelkezhetett a támogatással: megvette például a gyógyszert vagy ruhát, ami a gyereknek kellett. Az eseti gondnok elvileg lehetett olyan hozzátartozó is, akit alkalmasnak ítéltek, de az [origo]-nak egy gyámhivatali ügyintéző azt mondta: ez ritkán fordult elő, inkább a családgondozók vagy a polgármesteri hivatalok munkatársai töltötték be a szerepet.

Sajnos nem vált be

"Ez sajnos nem vált be, sokan visszaéltek vele, úgy fogták fel a gondnokot, hogy legalább valaki bevásárol nekik" - mondta az ország egyik hátrányos helyzetű régiójában dolgozó hivatalnok, akinek sok kollégája panaszkodott a rendszerre. Példaként azt említette, hogy egy kis faluból az eseti gondnokot azért küldték be a szomszéd városba, hogy vegyen csizmát a gyereknek, hiszen az alapvető szükséglet, a pénz pedig ott van nála.

A hiányzások számának alakulása is azt mutatta, hogy nem teljesen vált be a szigorítás. Tavaly szeptemberben a minisztérium ugyan azt közölte, hogy mintegy harmadával esett vissza a 10 igazolatlan órát összegyűjtő diákok száma, de az [origo]-nak jegyzők és tanárok egyöntetűen azt mondták: csak a szórványos igazolatlan hiányzások száma csökkent, a notórius iskolakerülők továbbra sem járnak be (korábbi cikkünket itt olvashatja).

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Iskolakerülő gyerekek igazoltatása Budapesten, egy aluljáróban

A szigorítás tavaly decemberben kezdődött, amikor az egészségügyi bizottság módosító indítványt nyújtott be a rokkantnyugdíjasok ellátásának változásáról szóló salátatörvényhez. Ezzel kihúzták a törvényből azt a rendelkezést, amely szerint a sokat hiányzó gyereket automatikusan védelembe kell venni, illetve két kategóriába sorolták a notórius iskolakerülőket: a leszállított tankötelezettségi korhatárnak megfelelően a 16 évnél fiatalabbak esetében a támogatás felfüggesztését, az idősebbeknél a szüneteltetését írták elő.

A bizottság szűkszavú indoklása szerint a védelembe vétel kötelező elrendelésétől el lehet tekinteni, mert "attól nem minden esetben várható eredmény", a támogatás felfüggesztése helyett alkalmazott szüneteltetés pedig tovább ösztönzi az iskolába járást. Az Emmi legújabb tervezete azonban azt mutatja, ez a szigorítás sem hozta meg a várt eredményt, ezért a tárca újabb korrekción gondolkodik.

A decemberi módosítástól függetlenül természetesen még védelembe lehet venni a rászoruló gyereket, és el lehet rendelni a családi pótlék természetbeni folyósítását, de a minisztérium magyarázata szerint "a támogatás felfüggesztését és szüneteltetését el kell választani a családi pótlék természetben történő nyújtásának lehetőségétől", utóbbit akkor kell elrendelni, "ha a szülő a gyermeket elhanyagolja", és nem biztos, hogy a pénzt megfelelő célra használják.

Több ezer gyereket érint

Az Emmi 2012 elejéig beérkezett adatai alapján az iskoláztatási támogatás felfüggesztése vagy szüneteltetése 7-8 ezer gyereket érintett, de a tárca nem szolgált összehasonlítható, például negyedéves adatokkal. Gyámügyekkel foglalkozó hivatalnokok az [origo]-nak többször is utaltak arra, hogy az igazán problémás gyerekek körében a legutóbbi törvénymódosítás sem hozta meg a várt eredményt, így ők egyetértettek a szigorítás szükségességével.

Forrás: MTI/Balázs Attila

Az Emmi által javasolt szöveg szerint a gyámhatóság - ezt a feladatot hamarosan már nem a jegyző, hanem a járási hivatal látja majd el - életkortól függetlenül "kezdeményezi a kincstárnál az ellátás szüneteltetését", ha a gyerek az adott tanévben eléri az 50 igazolatlan órát. A szüneteltetés azt jelenti, hogy ez az összeg elvész a családok számára, és - hacsak a gyereket nem veszik védelembe - cipő vagy gyógyszer formájában sem juthatnak hozzá, illetve akkor sem kapják meg, ha a gyerek ismét iskolába megy.

A javaslat beépítene a törvénybe egy könnyítést is, azzal kapcsolatban, hogy mikor és milyen feltételekkel lehet visszakapni az ellátást: iskolaidőben háromhavonta kellene felülvizsgálni, mennyit hiányzik a gyerek, és ha az igazolatlan órák száma nem haladja meg az ötöt, a család visszakaphatja a támogatást. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis csak akkor jár ismét a családi pótlék, ha a gyermek egyetlen tanórát sem mulaszt.

Az elképzelést ennek ellenére is bírálta Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa, aki egyetért ugyan azzal, hogy ösztönözni kell a gyermekek iskolába járását, de szerinte a családi pótlék mérlegelés nélküli megvonása nem ösztönzés, hanem büntetés, amivel nem érhető el a kívánt cél. Az ombudsman már korábban is többször jelezte, hogy nem tartja elfogadhatónak az olyan szabályozást, amely végső soron a gyerekeket bünteti, hiszen tőlük vonja meg a támogatást.