Elfuserált álmokkal tömnék be a fiatalok száját

Jövőképre, trendi vidéki életre, munkára és jó projektmenedzserekre van szükségük a magyar fiataloknak - mondják azok az ifjúsági szervezetek, amelyek a jövőben tanácsokkal segítik a kormányt, hogy jól döntsenek a fiatalokat érintő kérdésekben. A megkérdezett szervezeteknek nincs egyetlen konkrét ötletük sem, és többen is vannak, akik csak maguknak remélnek plusztámogatást az új együttműködéstől. Pedig lenne mit behozni, míg Európában mindenhol eurómilliókat költenek az ifjúságra, a magyar programokat nem is tartják számon.

"Nem kalandvágyból kacsingatnak a fiatalok külföldre" - mondta Szabados Viktor, a most megalakult Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) egyik kezdeményezője, a Felsőoktatási Diákszervezetek Egyesületének leköszönő alelnöke. Szabados szerint a magyar fiataloknak ma olyan problémákkal kell szembenézniük, mint a munkanélküliség vagy az oktatási reform miatt csökkenő felsőoktatási férőhelyek. Szerinte a szervezet ezekért a célokért lobbizhat. "A határ a csillagos ég" - mondta. A kormány által támogatott NIT létrehozását már évek óta szorgalmazzák az ifjúsági szervezetek. A hivatalosan ősszel felálló tanács tömöríti az ifjúsági szervezeteket és a kormányzat ifjúságpolitikával foglalkozó képviselőit. "Könnyebben kapcsolatot tud teremteni a fiatalok és a döntéshozók között, és számos témában az Európai Fórum magyarországi partnere lesz" - mondta.

Összeteszik, amijük van

Az [origo] több, a szándéknyilatkozatot aláíró ifjúsági szervezettel is beszélt, hogy megtudja, szerintük mire van szükségük a magyar fiataloknak, és miért lenne hasznos a NIT. Utóbbira többen azt válaszolták, hogy a különböző szervezetek a tanácsban "össze tudnák tenni, amijük van", és az újonnan létrejövő szervezeten keresztül több fiatalt tudnának elérni. Mások szerint a fiatalok "szócsőként" tudnák használni a NIT-et.

Arról, hogy mire van szükségük a magyar fiataloknak, a legtöbb szervezet nem tudott konkrét intézkedéseket megnevezni, inkább irányvonalakról beszéltek. "Jövőképre van szükségük " - mondták többen is, hozzátéve azt, hogy Magyarországnak olyan helynek kell lennie, ahova visszavágynak a fiatalok külföldről.

"Fiatalokról szóló stratégiára van szükség" - mondta az [origo]-nak Mikula Lajos, a szándéknyilatkozatot szintén aláíró szervezet, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének ügyvezető elnöke. Szerinte az utóbbi években csak olyan, a fiatalokról szóló kormányzati anyagok készültek, amelyek a fiatalokat érintő problémákról szóltak, és nem tartalmaztak megoldási javaslatokat.

Legyen trendi gazdálkodni

"Legyen trendi gazdálkodni, legyen trendi vidéken élni, ezt kellene kommunikálni" - tette hozzá. Szerinte elsősorban a fiatalok vidékről történő elvándorlását kellene megállítani, és ehhez segítség lenne, ha megerősítenék az ifjúsági egyesületeket a vidéki településeken. "Ehhez alapvetően humán erőforrásokra lenne szükség" - mondta Mikula. Szerinte ugyanis vidékről hiányoznak azok a felkészült fiatalemberek, akik értenek a projektmenedzsmenthez, a kommunikációhoz, és akik "el tudják költeni" a rendelkezésre álló pályázati pénzeket.

Janzsó Ádám, a közösségi tereket működtető Várfok Alapítvány munkatársa azt mondta, hogy az ifjúsági szektorban dolgozó szakértőknek kellene biztos megélhetést nyújtani. Szerinte ugyanis a pályázati források csak alkalmanként elérhetőek, így a tőlük függő szakembereknek nem nyújtanak létbiztonságot, így a jó projektmenedzserek inkább a multikhoz fognak menni dolgozni.

Bandázni kell

Buday Barnabás, a Magyar Cserkészszövetség országos elnöke azt mondta, a kisközösségek hiányoznak a magyar fiatalok életéből, amelyekben megélhetik, hogy tartoznak valahová, "bandázhatnak", és közben értelmes tevékenységekkel készülhetnek fel a felnőtt életre.

"Sajnos kevesen vállalkoznak arra, hogy jó szabadidős programot csináljanak a fiataloknak" - mondta Buday. Szerinte ennek gazdasági oka lehet, mert a munka mellett nehéz ilyen plusztevékenységet végezni. "Őket lehetne támogatni, akár munkaidő-kedvezménnyel, többletszabadsággal vagy egyéb - nem pénzbeli - juttatással" - tette hozzá.

Kevesebb drog és buli

Az elmúlt két évben a kormány több olyan intézkedést is bevezetett, amely közvetlenül és közvetve érinti a fiatalokat, valamint Mihalovics Péter személyében miniszteri biztost is kineveztek a jövő nemzedékéért. Az általa készített Új Nemzedék Jövőjéért című ifjúságpolitikai program 2012 januárjában készült el.

A program a fiatalok külföldre vándorlását tartja az egyik legnagyobb problémának, és az is benne van, hogy a 2020-ig egymillió munkahely létesítése és a támogatott lakáshitel mellett a szakképzés, illetve a vállalkozó kedv növelése segítene a fiatalok Magyarországon tartásában. A program ugyanakkor csak néhány javaslatnál vállalt megvalósítási határidőt. Az Ifjusag.hu fiataloknak szóló weboldalra például legalább nyolc hónapot kell várni.

A kormányváltás óta a parlament is hozott olyan törvényeket, amelyek főleg a fiatalok életét érintik, ilyen például az új köznevelési törvény és a felsőoktatási reform. A köznevelési törvényt pár nappal ezelőtt módosítani kellett, erről Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár azt mondta, ideális esetben tíz évig kellett volna előkészíteni, de erre nem volt lehetőség, ezért nem tartja hibának a módosításokat. A köznevelési törvény rendelkezik például arról, hogy a tankötelezettség korhatára tizennyolc évről tizenhatra csökken, a felsőoktatási reform keretében pedig húszezerrel csökkentették az államilag finanszírozható helyek számát a felsőoktatásban.

Az új büntető törvénykönyvnek is vannak fiatalokat érintő részei, például az, hogy az emberölésnél, halált vagy életveszélyt okozó testi sértésnél, rablásnál és kifosztásnál 12 évre leszállítják a büntethetőségi korhatárt, ha az elkövető gyermek képes a bűncselekmény következményeit belátni. Büntetnék azonban a gyerekmunkát és a kiskorúak érzelmi fejlődésének károsítását is. Szintén a fiatalokat érintő újdonság, hogy egy 2010-es törvénymódosítás értelmében már a fiatalkorúakra is ki lehet szabni elzárást.

Elsősorban a fiatalokat érinti az is, hogy a West-Balkán-tragédia után a rendezvények biztonságosabbá tételére hivatkozva szigorították a szórakozóhelyek működését. Az előkészítés alatt lévő új drogstratégia is a korábbinál szigorúbb intézkedéseket tartalmaz.

A kormány több, a fiatalokat támogató programot is indított, a KIM például az Iskola-háló nevű pályázaton keresztül több mint 275 millió forinttal támogat halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkózását segítő iskolákat. A Határtalanul program pedig iskolák által szervezett kirándulásokat támogat szomszédos országok magyarlakta területeire. Szintén a fiataloknak jelenthet pénzügyi segítséget a január elsejétől újraindult lakáscélú szociálpolitikai támogatás, azaz a szocpol.

Külföldön eurómilliókat költenek a fiatalokra

Az Európai Tanács ifjúságügyi oldalán több ország ifjúságpolitikájáról olvasható összesítés. Ezek szerint az Egyesült Királyságban például 2006-07-ben összesen körülbelül 584 millió fontot költöttek ifjúságügyi programokra. Többek között pénzügyi alapot hoztak létre, amelynek a forrásai fölött fiatalok rendelkezhettek. Elindítottak egy "myplace" (magyarul: "én helyem") nevű programot, amelyben olyan létesítményeket ajánlanak a fiataloknak, ahol biztonságos körülmények között tölthetik a szabadidejüket.

A brit Nemzeti Önkéntességi Szervezet 117 millió fontot kapott, hogy önkéntességi programot indítson a 16 és 25 év közöttiek számára. Egy másik program keretében személyi tanácsadók segítették az információkat kérő fiatalokat, de külön programot indítottak az iskolán kívüli tevékenységek és a hátrányos helyzetű fiatalok támogatására is.

Németország több mint 283 millió eurót költött 2011-ben fiatalokkal kapcsolatos programokra. Szövetségi, valamint állami szinten is indítanak ifjúságügyi programokat. Támogatják a hátrányos helyzetű és a migráns fiatalok iskoláztatását és munkakeresését, és az iskolakerülőket is megpróbálják érettségihez segíteni. Több képzési és az álláskeresésben segítő programot is létrehoztak, de támogatják például az iskolák közötti sportversenyeket is.

Az EU-s ifjúságügyi oldal Magyarországról is készített egy jelentést. Ez 2011-ben készült, és az angol meg a német programokhoz képest viszonylag rövid, ugyanis nem tartalmaz programismertetést. Az ifjúságpolitikára szánt forrásokról pedig csak annyit írnak, hogy a 2011-es költségvetés tervezete szerint a Nefmi az adott évre 3,5 milliárd forintot különített el az ifjúságügyi intézményekre, és 800 milliót a szakértők megbízásaira.