Milliós bírságot kaptak a gyorshajtó állami vezetők

Az elmúlt egy évben 63 alkalommal bírságolták meg az állami vezetőket vagy az őket szállító sofőröket gyorshajtás miatt, írja a Blikk. A legnagyobb gyorshajtó 90 ezres bírságot kapott, és a gyorshajtások miatt összesen 2,3 millió forintot kellett fizetni. Baleset miatt háromszor kellett állami autót a szervízbe vinni.

2,3 millió forintot fizettek gyorshajtás miatt az állami vezetők vagy az őket szállító sofőrök, írja a Blikk. Az állami autókat üzemeltető Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) szerint a vezetők autóit tavaly augusztus óta három alkalommal bírságolták meg tiltott helyen parkolás miatt, ami a sofőröknek 30-30 ezer forintjukba került.

"A szabálytalanságokért nem minden esetben az állami vezetők a felelősek. Az esetek jelentős részében a járműveket a kirendelt gépkocsivezetők vezették" - írta a Blikk kérdéseire a KEF. Személyiségi jogok miatt nem árulták el, kik jártak a tilosban.

A gyorshajtásért 43 esetben kellett 30 ezer forintot fizetni, 15 alkalommal 45 ezer, míg négyszer 60 ezer volt a szabálytalankodás ára. A legnagyobb gyorshajtó pedig 90 ezres bírságot fizetett. Ez azt jelenti, hogy ha városban csípték el a rendőrök, megengedett 50 km/h helyett 95-105-tel ment. Ha autópályán fényképezte a traffipax, ehhez a bírsághoz 130 helyett 200-210-zel kellett hajtania.

Egyre többször hajtanak gyorsan az állami autókkal

Három esetben kellett szervizbe vinni az állami autókat. Kétszer parkoláskor húzták meg a kocsikat - 186 ezer, illetve 673 ezer forint volt a kár -, egyszer pedig a jeges úton megcsúszott járgány virágládának ütközött. Itt 382 ezer forintba került a javítás. A vétkesek a biztosításnak köszönhetően minden esetben csak a kár tíz százalékát, minimum 50 ezer forintot fizettek.

Az állami vezetők az Orbán-kormány első egy évéhez képest óvatosabbak lettek: az első évben ugyanis hét autót is meghúztak, illetve megtörtek. Viszont akkor még csak feleennyi gyorshajtási bírságot kaptak.

Tavaly augusztus óta állami vezetőktől három mobiltelefont loptak el, közölte a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. A kártérítési összeg 30 ezer, 68 ezer, illetve 184 ezer forint volt. A kárt egyébként a kormánytisztviselők attól függetlenül kötelesek megtéríteni, hogy vétkesek voltak-e, vagy nem. Kivétel persze az, ha a munkáltató nem biztosította az őrzés feltételeit, vagy a hiány, rongálódás oka elháríthatatlan külső tényező volt.