Kiborultak a fideszes taposógépek Navracsicstól

Két év alatt nagyot fordult a világ, már nem Navracsics Tibor a második ember a kormányban, hanem a vele régen jó viszonyt ápoló, de azóta folyamatosan ütköző Lázár János. A miniszterelnök-helyettes állítólag nem vállalta fel azt, amit a frakcióvezető szinte gondolkodás nélkül aláírt, és szakmázni akart ott, ahol pedig erőltetett tempóban születtek politikai döntések. A végén pedig neki kellett megvédenie Brüsszelben azt, amivel itthon maga sem értett egyet.

"A kormányzati munka koordinálása a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból történik majd, amelynek vezetésére Navracsics Tibor urat kértem fel" - mondta 2010 április végén Orbán Viktor - akkor még csak - megválasztott kormányfő, amivel utalt arra is, hogyan képzeli a kormány működését. A második embernek kijelölt Navracsics kedvéért az alkotmányt is módosították, hogy a miniszterelnök-helyettes hivatalosan is felettese lehessen a korábban egyenrangú minisztereknek.

Két évvel a kormányváltás után viszont úgy tűnik, a miniszterelnök meggondolta magát: május végén úgy szervezte át a kormányt, hogy lecsupaszította a korábban csúcsminisztériumként működő KIM-et, ezzel párhuzamosan pedig megerősítette a Miniszterelnökséget, amelynek élére államtitkárként Lázár János korábbi Fidesz-frakcióvezetőt nevezte ki. "Most erre a posztra egy igazi erős végrehajtó ember kell, olyan, aki határidőket, döntéseket oszt ki és tartat be" - magyarázta Orbán az átalakítást a Délmagyarország című lapnak.

Orbán 2010 április végén még arról beszélt, hogy szakítani akar a korábbi hagyománnyal, és nem hoz létre Miniszterelnöki Hivatalt. Ez ugyanis az elmúlt két évtizedben oda vezetett, hogy "lassacskán a miniszterelnök, ahelyett, hogy a miniszterekre hagyta volna a munkát (...) ügyeket kezdett valamilyen okból magához húzni", vagyis egyre több napi ügy intézése került hozzá (Orbán megfontolásairól korábbi cikkünkben olvashat részletesen).

Csúcsminisztérium

A kormányfő a korábbi nyilatkozatai szerint a választások után úgy képzelte, hogy ő kizárólag a stratégiai-politikai kérdésekkel foglalkozik majd, a napi ügyeket pedig Navracsics viszi. Ennek megfelelően a KIM igazi csúcsminisztérium lett: a jogalkotás mellett ide került a közigazgatás koordinálása, a korábban számtalan szervnél szétszórt közigazgatásból a kormányhivatalok felállításával országos hálózatot szerveztek, amely hamarosan a járási szintekkel fog bővülni. A KIM-hez került az egyházügyi, a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság és a kormányzati kommunikáció is.

Tavaly év végi menesztéséig a kormányzat egyik legfontosabb posztját töltötte be a KIM közigazgatási államtitkára, Gál András Levente. Egyéb jogkörei mellett - például ő volt a Magyar Közlöny egyik szerkesztője - az ő kezén ment keresztül minden kormányzati előterjesztés, illetve az ő jóváhagyása kellett minden személyi döntéshez, még a honvéd tábornokok kinevezéséhez is (korábban elég volt a köztársasági elnök kinevező határozata, illetve a honvédelmi miniszter ellenjegyzése).

Az elmúlt két évben a KIM folyamatosan elvesztette azokat a jogköröket, amellyel korábban kiemelkedett a többi tárca közül. Navracsics ugyanakkor ezt egy minisztériumi forrás szerint nem tekinti veszteségnek, számára inkább nyűgöt jelentettek a tárca profiljától idegen részlegek. A forrás szerint Navracsicsnak például a most a Miniszterelnökséghez kerülő Kormányzati Ellenőrzési Hivatalra sem volt túl sok befolyása, annak munkáját eddig is a most államtitkárrá kinevezett Győri Tibor felügyelte. A forrás szerint attól függetlenül, hogy a feladatok nagy részét elvették tőle, Navracsics nem vesztette el teljesen a befolyását, Orbán Viktor továbbra is minden hétfőn négyszemközt egyeztet helyettesével.

Két erős ember a parlamentben - Lázár és Navracsics

Kódolt konfliktusok

"A KIM-ben túl nagy hatalom összpontosult, ez azért iriggyé és gyanakvóvá teszi az embereket" - mondta egy fideszes képviselő, aki szerint a minisztérium széles jogköreit bizonyos szemszögből úgy is lehetett értelmezni, hogy Navracsics saját hatalmat épít. A képviselő szerint ma már látszik, hogy a 2010-ben kialakított új kormányzati rendszerben kódolva voltak a konfliktusok, de a miniszterelnök ezt nem bánta, hiszen ő - ismerői szerint - kifejezetten szereti, ha a beosztottjai megküzdenek egymással.

A konfliktus egyik fő forrása, hogy 2010 után élesen szétváltak a döntéshozók és végrehajtók: Navracsics 2006 és 2010 közt parlamenti frakcióvezetőként tagja volt a kormánypárt elnökségének, ahol a legfontosabb politikai döntések születnek. Miniszterként azonban már nem volt automatikus bejárása erre a fórumra, a helyét Lázár János vette át.

Navracsics és Lázár is Orbánra figyel

A politikai döntések és a végrehajtás éles elkülönülésére Navracsics maga is utalt a Népszabadságnak nemrég adott interjúban, amikor a készülő választási eljárási törvényről azt mondta: a jogszabály jelentős része, amely a technikai szabályokat tartalmazza, készen van, és már csak "néhány politikai döntési pont van, amire várunk". A még nyitott részletkérdéseket szerinte "a Fidesz-elnökség meg fogja vitatni", de kiemelte, hogy ő nem tagja ennek a testületnek.

Fel nem vállalt konfliktusok

Navracsics ugyan soha nem mondott nyíltan ellent Orbánnak, de a miniszterelnök-helyettes állítólag azért esett ki fokozatosan a kormányfő kegyeiből, mert "nem tette oda magát" bizonyos fontos, de vitás ügyekben. Több fideszes forrás is fordulópontként értékelte az Alkotmánybíróság (Ab) jogköreinek korlátozását 2010 őszén. Ezt az [origo] korábbi információi szerint mások mellett Navracsics is rosszallással fogadta, Lázár János viszont - ahogy most egy képviselő fogalmazott - "szinte gondolkodás nélkül" a nevét adta hozzá.

A kormányfőhelyettes ugyanakkor nyíltan nem szólalt fel a sokat vitatott alkotmánymódosítás ellen, sőt, egy alkalommal a védelmébe is vette. Igaz, ez nem itthon, hanem Lengyelországban történt, ahol Navracsics a Gazeta Wyborcza című lapnak arról beszélt, hogy Nagy-Britanniában nincs is írott alkotmány, a skandináv államokban pedig nincs alkotmánybíróság, mégsem kell félteni a demokráciát. "Ezért nem aggódom akkor sem, ha a magyar parlament döntésével összhangban az Alkotmánybíróság nem hozhat döntést az adótörvényekről" - mondta.

"A KIM a szakmai fék szerepét próbálta játszani a nagy rohanásban, de ezt Orbán béklyónak érezte" - fogalmazott egy jogász végzettségű képviselő. Egy miniszterelnökségi forrás szerint a Fidesz vezetésében gyanakvással szemlélik a tehetetlennek tartott közigazgatást, és nem akarnak rájuk bízni fontos vagy sürgős feladatokat. Erre utalt Lázár, amikor május végén az MTI-nek azt mondta: "Komoly próbatétel, hogy egy ilyen lusta állami bürokrácián hogyan lehet jó gondolatokat átverni, de optimista vagyok."

Frakciókormányzás

Ennek az lett a következménye, hogy Orbán bizonyos ügyeket szándékosan nem hagyott a KIM-nél, hanem egy, a kormányon kívül álló politikai felelőshöz rendelte őket: így lett az alaptörvény előkészítője Szájer József fideszes EP-képviselő, az igazságszolgáltatási és a választási törvényeké pedig Áder János korábbi EP-képviselő, jelenlegi köztársasági elnök. Lázár és Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke, jelenlegi frakcióvezető vezetésével pedig a parlamenti frakció ragadta magához a törvényalkotást.

Navracsics és Rogán 2010 végén nyílt összeütközésbe került: a médiatörvények sorában Rogán alkotmánymódosítást nyújtott be, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének is legyen rendeletalkotási joga. Ezt Navracsics nem támogatta, de a parlamentben a Fidesz és a KDNP mégis megszavazta. Orbán Viktor nem foglalt nyíltan állást ebben az ügyben, azt mondta, hogy a frakció döntésének megfelelően szavaz majd, Lázár viszont kötelező és név szerinti szavazással Navracsicsot is arra kényszerítette, hogy igennel szavazzon az általa nem támogatott javaslatra.

"Lázár Jánost az érdekli, hogy hol és mit lehet előrelépni, nem pedig az, hogy miért nem lehet" - mondta egy miniszterelnökségi forrás, aki szerint Navracsics nem tudta eldönteni, hogy politikus vagy szakértő akar lenni. Egy fideszes képviselő is a két politikus habitusa közti különbséget emelte ki. "Tibor egyetemi katedráról jött, főleg elméleti kérdések foglalkoztatják, Lázár viszont polgármester volt, neki időnként a csatornázással is foglalkoznia kellett" - mondta.

A miniszterelnök-helyettes konfliktusba keveredett Lázár Jánossal is, pedig 2010-ben még Navracsics ajánlotta Lázárt utódjának a frakcióvezetői posztra, korábbi kapcsolatukat a párt képviselői közül többen is egyfajta mester-tanítvány viszonyként írták le. A két politikus ma már az [origo] kormánypárti forrásai szerint kifejezetten nem szívleli egymást. "Van az úgy, hogy két ember ugyanannak a vezetőnek szeretne a kedvében járni, de közben egy kanál vízben meg tudnák fojtani egymást" - mondta egy kormányzati pozíciót is viselő fideszes képviselő Navracsics és Lázár viszonyáról.

Csörték itthon és Brüsszelben

A Navracsics és Lázár közötti konfliktus ritkán kapott nyilvánosságot, de tavaly februárban a Figyelőnek Navracsics azt mondta: a kormánypárti frakciók nagy létszáma miatt szinte szükségszerű, hogy sok törvényjavaslatot egyéni képviselői indítványként nyújtanak be, de azt nem tartja jónak, ha átfogó, kódexszerű jogszabályok is ilyen módon kerülnek a parlament elé. "Ebben a tekintetben mindenképpen szükség van a frakcióvezetés részéről a nagyobb együttműködési készségre, és arra is, hogy nagyobb fegyelmet tartsanak a frakcióban" - üzent Lázárnak a miniszter.

A frakcióvezető az MTI-ben vágott vissza, és azt mondta: megszívlelik Navracsics észrevételeit, Lázár szerint azonban az emberek gyors változásokat akarnak, "nem tudnak várni az egy helyben toporgó minisztériumi tisztségviselőkre". Lázár azzal érvelt, hogy a képviselőktől "naponta számon kérik azokat a vállalásainkat, amelyekért tavaly áprilisban bizalmat kaptunk. A választóktól már nem lehet több türelmet kérni, valakinek most már dolgoznia is kell."

"A felelősséget utána a kormánynak kell viselnie a nemzetközi porondon" - mondta a Népszabadságnak Navracsics a médiatörvény, illetve más jogszabályok körül kialakult nemzetközi vitára utalva. Miniszterelnök-helyettesként ugyanis neki kellett külföldön, főleg Brüsszelben magyarázkodnia olyan törvények miatt, amelyeket az ő feje felett hozott meg a Fidesz-frakció. Ebben egy miniszterelnökségi forrás szerint Navracsics jól szerepelt, sőt, egy fideszes képviselő szerint irigységet és gyanakvást is kiváltott, amikor Berlinben állítólag megkérdezték tőle, miért nem ő a miniszterelnök.