"Nagyapám idejében ez úgy volt, hogy ha felmentek a szőlőhegyre pálinkát főzni, egy embert meg kiállítottak, figyelje, nem jönnek-e a fináncok. Hát, most majd megint így lesz" - mondta nevetve az [origo]-nak egy vidéki kisvárosban élő férfi, aki állítása szerint rögtön kísérletezni kezdett kísérletezni egy Szerbiából hozott pálinkafőzővel, amikor ez 2010 őszén legálissá és adómentessé vált az otthoni pálinkafőzés.
A második Orbán-kormány egyik első, szimbolikus lépése volt, hogy - 86 százalékos alkoholra számolva - évi 50 literig adómentesen lehetővé tette a házi pálinkafőzést. Az Európai Bizottság azonban nem nézi jó szemmel az Orbán Viktor miniszterelnök által szabadságharcnak nevezett liberalizációt, és kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az alkohol jövedéki adójára vonatkozó uniós irányelv megsértése miatt.
Házi pálinkafőző egy fóti cégnél - nagyobb volt a kereslet, mint a kapacitás - kattinson a galériáért!
"Nem a brüsszeli okosokon fog múlni. Mikor tilos volt, akkori is főztek az emberek, legfeljebb a disznók is berúgtak, ha gyorsan kellett megszabadulni a cefrétől, mert jöttek az ellenőrök" - mondta a házipálinkával kísérletező férfi, aki nagyon hasznosnak nevezte a kormány intézkedését. Korábban ugyanis az ingadozó felvásárlási árak miatt bizonytalan volt, hogy mennyit kapnak a kertjükben termő gyümölcsért, pálinka formájában viszont jól jövedelmező termék lesz belőle.
A házi pálinka eladásával persze a mai szabályok szerint is tilosban jár a gazda, hiszen a törvény csak saját fogyasztásra engedélyezi a főzést, de az [origo] által megkérdezett férfi szerint senki nem tilthatja meg neki, hogy megvendégelje a hozzá betérő ismerőseit. "Pénzügyőr legyen a talpán, aki bebizonyítja, hogy a barátom fizetett azért a pálinkáért, amit a kezébe nyomtam" - mondta. Szerinte csak arra kell vigyázni, hogy egy üvegnél többet ne vigyen ki egyszerre a pincéből.
Népszerű törvény
"A törvény hatálybalépése utáni második napon már 20-30 ember volt itt. Az első évben nem volt akkora kapacitás, mint amekkora kereslet" - mondta az [origo]-nak Reisz Mónika, a házi pálinkafőző készülékeket forgalmazó Hazaipálinka.hu Kft. ügyvezetője. A fóti cég először import berendezésekkel kezdte, de később hazai gyártót is keresniük kellett, hogy ki tudják elégíteni a keresletet. Pontos számokat az ügyvezető nem akart mondani, de évente ezres nagyságrendű pálinkafőzőt adnak el.
Acsai Ildikó a lefőzött cefrét keveri az alsónémedi főzdében
Hirtelen megnövekedett érdeklődésről számolt be az [origo]-nak Acsai Ildikó, az alsónémedi Acsai Pálinkafőzde vezetője is. Pedig az úgynevezett bérfőzdések nagyon tartottak a szabad pálinkafőzést lehetővé tevő törvénytől. "Rettegtünk tőle, azt hittük lehúzhatjuk a rolót, hiszen mindenki otthon főz majd" - mondta a fiatalasszony, de szerinte végül kellemesen csalódtak, mert az első, októbertől februárig tartó szezonban "napi 48 óra is kevés lett volna", annyi cefrét vittek be a főzdére.
A törvény népszerűségét alátámasztják a Nemzeti Adó és Vámhivatal adatai is: 2011-ben Magyarország 539 szeszfőzdéjének szolgáltatásait 33 százalékkal többen vették igénybe, mint 2010-ben, és összesen 27 százalékkal több pálinkát főzettek ki, mint egy évvel korábban. A házi főzés és az adómentes bérfőzetés közben nem ártott a piacra termelő kereskedelmi főzdéknek sem, hiszen ezek is több mint 16 százalékkal tudták növelni az eladásaikat.
A jó cefre a pálinka titka
"Volt, aki megvett egy félmilliós pálinkafőzőt, majd felhívott, hogy ihatatlan lett a pálinka" - mondta Acsai Ildikó. Szerint sokan úgy képzelték, hogy "ha nagyapám főzte, akkor én is tudom", csak belerakták a gyümölcsöt egy hordóba, és "várták a csodát". Nem vették azonban figyelembe, hogy a jó pálinkához szakértelem és odafigyelés kell, és nem is elsősorban a főzéshez, hanem a gyümölcscefre megfelelő előkészítéséhez.
"Csak olyan gyümölcsöt szabad használni, amit meg is ennénk" - mondta Reisz Mónika, aki maga is kísérletezni kezdett, amikor elkezdték forgalmazni a pálinkafőzőket. Fontos a tisztaság, a gyümölcsöt pedig ki kell magozni, és feldarabolni, vagy darálni, majd megfelelő élesztőt kell a cefréhez adni, hogy beindítsa az erjedést. A csonthéjas gyümölcsök magjából mérgező cianid válik ki, ezért legfeljebb tízszázaléknyi magot szabad a cefrében hagyni - hogy egy kevés mandulás utóíz azért maradjon -, de azt is csak vászonzsákban, hogy a főzés előtt ki lehessen venni.
A főzés folyamata - a nagyobb képért kattintson!
"Az első főzés valóban olyan volt, hogy legfeljebb csavarlazítónak lett volna jó" - ismerte el az otthon pálinkát főző férfi. Később azonban utánaolvasott a technikának, beszerzett megfelelő élesztőt, zárható hordót, és szerinte ma már van olyan jó a pálinkája, mint a boltban kapható, neves főzdéből származó, csak kicsit erősebb (a kereskedelembe 40 százalékos pálinka kerül, míg a főzdékben általában 50 százalékosra állítják be a főzetet).
"Az otthon főzött pálinkának sem a minősége, sem a mennyisége meg sem közelíti egy korszerű szeszfőzdében előállított párlat minőségét és mennyiségét" - állítja ezzel szemben Jakubik István, a sóskúti szeszfőzde ügyvezetője. Szerinte az otthoni, legfeljebb százliteres készülékeket törvényesen nem lehet gazdaságosan üzemeltetni, csak ha a megengedettnél jóval többet főznek velük. Az otthoni főzésnél ugyanakkor senki nem ellenőrzi, hogy a cefrébe kevertek-e répacukrot, illetve nem lehet kiszűrni az úgynevezett kozmaolajat.
Mi a baja az EU-nak?
Hiába népszerű itthon az adómentes pálinkafőzés, az Európai Bizottság szerint ellentétes az alkoholos italok jövedéki adójáról szóló uniós irányelvvel. Ebben az EU arra kötelezi a tagállamokat, hogy egy bizonyos minimális adót mindenképpen vessenek ki a szeszes italokra. Vannak persze kivételek: Magyarország és Szlovákia a csatlakozási szerződés mellékletében 2015-ig haladékot kapott, hogy legfeljebb 50 százalékos adókedvezményt adjon a gyümölcstermelők által főzdére vitt, legfeljebb 50 liter tiszta szesznek megfelelő pálinkára.
A bérfőzdében csak a hitelesített mérőn keresztül folyhat ki alkohol a gépből
A 2010-es törvénymódosítás előtt ez a szabály volt érvényben, ezért aztán majdnem mindenki 50 liter szeszt (86 liter 50 százalékos pálinkát) főzetett a bérfőzdéken. A mennyiségi korlátozás fennmaradt, de 2010 ősze óta ennyi pálinka még adómentes, csak a főzde által kért, általában literenként ezer forintos főzési díjat kell megfizetni, e felett a jövedéki adót is le kellene róni. Akinek ennél több cefréje van, általában megkéri a rokonait vagy ismerőseit, hogy vegyenek a nevükre egy-egy adagot.
A Magyarország által biztosított adómentesség azonban a Bizottság szerint már így is "meghaladja az uniós szabályozás által lehetővé tett mértéket", hiszen legfeljebb 50 százalék adókedvezményt lehetne adni. Az EU végrehajtó testülete két hónapot adott a magyar kormánynak, hogy változtasson a szabályozáson, de a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a pálinkafőzés "a magyarság kulturális örökségének része", vagyis nem enged, így az ügy az Európai Bíróságra került.
Reisz Mónika abban bízik, hogy az EU haragja csak a bérfőzdéknek biztosított adómentességet érinti majd, az otthoni főzést nem, így a házi pálinkafőző berendezések forgalmazását nem tiltják meg akkor sem, ha az Európai Bíróság nem Magyarországnak ad igazat. Acsai Ildikó viszont azt mondta: ők már abban sem hittek, hogy a jogszabály két évig érvényes marad, így nekik minden hónap jutalomjáték, amíg a Bíróság nem hoz ítéletet.
"Amikor adót kellett fizetni, akkor is főzettek pálinkát, és akkor is fognak, ha megint fizetni kell" - mondta a bérfőzde vezetője, aki szerint legfeljebb visszaesik a főzdékre kerülő mennyiség, mert kevésbé fogja megérni a legális szeszfőzés. Attól viszont tart, hogy a házi főzés megmarad, csak ismét eljöhet az az idő, amikor "a szomszéd feljelenti Sanyi bácsit a hatóságnál", hogy illegálisan állít elő pálinkát a saját gyümölcséből.