Rogán Antalnak nem tetszik, amit Rogán Antal csinált

Mint a fehér holló, olyan ritka lesz ezentúl, hogy a Fidesz a szavazás előtti utolsó pillanatokban írja át a törvényeket - ígérte még hétfőn Rogán Antal, aki úgy kritizálta az elmúlt két évben tökélyre fejlesztett módszert, mintha nem ő lett volna az, aki a legtöbbször nyúlt ehhez a megoldáshoz. Rogán a háborgó ellenzéket is lehurrogta, a Fideszben azonban soha nem szóltak ellene: egy kormánypárti képviselő szerint azért nem zavarta, hogy nem tudja, miről szavaz, mert bízott benne, hogy a felelősök tudják, mit csinálnak.

"Ha egy törvényjavaslatot az utolsó pillanatban kell módosítani, az arra utal, hogy a jogszabály előkészítésével, egyeztetésével valamilyen probléma adódott" - mondta hétfőn, a kormánypártok frakcióülése után Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője úgy beszélt erről, mintha hibásnak tartaná a kormányváltás óta folytatott gyakorlatot, pedig képviselőként és a gazdasági bizottság elnökeként ő is kivette a részét az utolsó pillanatban benyújtott módosítókból.

A zárószavazások előtti módosító indítvány eredetileg arra szolgál, hogy kijavítsák a törvényszövegben maradt hibákat, ellentmondásokat. A gyakorlatban azonban a Fidesz gyakran használt eszköze volt, amivel több esetben is teljesen átírtak törvényeket az utolsó pillanatban. Előfordult, hogy teljesen más jellegű jogszabályokhoz ragasztottak hozzá fontos változtatásokat, például a képviselők fizetéséről szóló törvény módosításához hozzácsaptak tizenkét oldalnyi villamosenergia- és földgáztörvényt.

Ennek a gyakorlatnak akar véget vetni Áder János köztársasági elnök, aki nem sokkal hivatalba lépése után három törvényt is visszaküldött a parlamentnek. Az államfőnek egyik esetben sem tartalmi kifogásai voltak, mindig a törvények elfogadása során elkövetett eljárásjogi hibákra hivatkozott. Ezzel egyértelműen jelezte, hogy a jövőben nem tűri a korábbi gyakorlatot. A kormány részéről Navracsics Tibor igazságügyi miniszter is azt mondta: örül Áder alaposságának.

Ma már hiba, ami korábban szokás volt

"A jövőben a zárószavazás előtti módosító indítványok legyenek olyan ritkák a parlamentben, mint a fehér holló" - saját bevallása szerint erre kérte képviselőtársait hétfőn Rogán Antal. A Fidesz új frakcióvezetője ebben a ciklusban 33 törvényjavaslatot nyújtott be önállóan vagy képviselőtársaival együtt (plusz az alaptörvényt, amelyet a kormánypárti képviselők előterjesztőként jegyeztek), amelyek közül 29-et már elfogadtak. Ez tekintélyes szám, hiszen a parlament 2010 óta eddig összesen 436 törvényt fogadott el, vagyis az összes jogszabály 6,6 százalékán szerepelt a neve, köztük olyan fontos előterjesztéseken, mint a médiatörvény vagy a válságadókat bevezető jogszabály.

Rogán Antal szavaz, mellette Kósa Lajos

A Rogán által benyújtott törvényjavaslatok közül 11-hez nyújtottak be zárószavazás előtti módosító indítványt (igaz, egy esetben csak ellenzéki javaslat érkezett). Ez a frakcióvezető hétfői kijelentése szerint azt jelenti, hogy az esetek harmadában "a jogszabály előkészítésével, egyeztetésével valamilyen probléma adódott". A dolog érdekessége, hogy a legtöbb zárószavazás előtti módosító indítványt ő maga nyújtotta be a saját előterjesztéseihez, vagyis ezek szerint maga jött rá utólag, hogy valami nincs rendben.

A Sláger Rádiótól az adótörvényekig

A jelenlegi Fidesz-frakcióvezető az elmúlt két évben összesen 35 zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtott be, főleg egyedül vagy - a médiatörvények esetében - Cser-Palkovics Andrással együtt. Ezek közül emlékezetes az egyik első ilyen csomag, az a kilenc módosító, amelyet a Médiatanácsot létrehozó, illetve a közszolgálati médiát összeolvasztó első médiatörvény-módosításhoz nyújtottak be 2010. július 21-én, és amelyeket másnap éjszaka el is fogadott a parlament kormánypárti többsége.

Az egyik ilyen módosító indítvány már ekkor is egy konkrét ügyre reagált: a frekvenciáját 2009-ben elveszítő Sláger Rádió és az ORTT (a Médiatanács elődje) közötti perre, amelyet a rádió megnyert. Rogán módosítója azonban úgy változtatott a törvényen, hogy ne kelljen felmondani a Sláger frekvenciáját elnyerő Neo FM szerződését. Ezt akkor úgy magyarázta: a módosításra azért volt szükség, mert polgári jogi alapelv, hogy a jóhiszemű szerződőt nem terhelheti felelősség.

Rogán és Lázár János, a korábbi frakcióvezető a parlamentben

A másik emlékezetes húzása az volt, amikor tavaly novemberben leteremtette az adótörvényekhez benyújtott mintegy száz zárószavazás előtti módosító miatt felháborodott ellenzékieket, akik többek között azt kifogásolták, hogy olyan indítványról kellene szavazniuk, ami még meg sem jelent a parlament honlapján. Arra hivatkozott, hogy az újságok már megírták, miről szólnak a módosítók, vagyis gyorsabban dolgoznak, mint az ellenzéki képviselők. "Lehet, hogy dolgozni kellene, képviselőtársaim, és nem panaszkodni" - mondta az ellenzékieknek.

Jobb a visszaküldés, mint az Alkotmánybíróság

Bár a törvények visszaküldése látszólag pofon a Fidesznek, hiszen a legmagasabb szintről éri kritika a jogalkotás minőségét, Áder lépései komolyabb bajtól is megmenthetik a kormánypártokat. Az [origo] által megkérdezett, jogász végzettségű képviselők nem is bánták, hogy Áder véget vet ennek a gyakorlatnak. "Az Alkotmánybíróság már tavaly elővette újra a közjogi érvénytelenség fegyverét. Ha lehet, nem kéne még egyszer úgy járni, mint az egyházi törvénnyel" - mondta kedden egy képviselő, utalva arra, hogy az egyházügyi törvényt tavaly év végén súlyos eljárási szabálytalanság miatt megsemmisítette az Alkotmánybíróság.

Az egyházügyi törvényt a kormánypártok az utolsó pillanatban teljes egészében átírták, szakítva a korábban kidolgozott szöveg legfontosabb elemeivel: bírósági bejegyzés helyett kétharmados parlamenti többséghez kötötték az egyházak állami elismerését. Ezt a törvényt az Alkotmánybíróság tavaly év végén megsemmisítette, éppen az elfogadás módja miatt. A kormánypártok azonban ismét benyújtották és elfogadták, így jelenleg is a parlament kezében van az egyházak elismerése.

Bár az Áder által visszaküldött törvények esetében nem történt ilyen súlyos szabályszegés, két alkalommal a kormánypártok a maguk alkotta új házszabály rendelkezéseit sem tartották be, és olyan dolgokon is változtattak az utolsó pillanatban, amelyeket az eredeti törvényjavaslat nem érintett. A kisajátítási törvény módosítása például az állattenyésztésről szóló, illetve a sportcélú ingatlanok helyzetének rendezéséről szóló törvényen is változtatott. A nem jogász végzettségű képviselők ugyanakkor ebben nem is találtak különösebb kivetnivalót. Egy vidéki polgármester-képviselő például azt mondta az [origo]-nak: időnként ugyan követhetetlen volt, hogy miről szavaznak, de szerinte bízniuk kell abban, hogy a téma felelősei tudják, mit csinálnak.