A nyári szünet előtt utoljára hétfőn és csütörtökön ülésezik az Országgyűlés, amelynek olyan sok dolga maradt a rendkívüli ülésszak végére, hogy nem is fognak mindennel végezni, néhány törvényjavaslat szeptemberre marad. A hagyományokkal szakítva hétfőn nem is lesznek kérdések és interpellációk - ezeket csütörtökre halasztják -, a képviselők a napirend előtti felszólalások után azonnal hosszú szavazásba kezdenek.
Tehermentesítik a Kúriát
Az első, hétfőn elfogadandó törvényjavaslat egy igazságügyi csomag, amely az eljárási szabályok módosításával többek közt a Kúria munkaterheit igyekszik csökkenteni. Az indoklás szerint az úgynevezett felülvizsgálat elvileg ugyan rendkívüli eljárás, a gyakorlatban plusz egy fellebbezési fórumként használják. A módosítás értelmében a Kúria a jövőben nem foglalkozik hárommillió forintnál kisebb összegről szóló perek vagy birtokvédelmi perek ítéleteinek felülvizsgálatával, ezekben az esetekben nem lesz lehetőség a végső jogorvoslatra. Adóügyekben a törvénymódosítás értelmében csak egymillió forintos érték felett lehet majd a legfőbb bírói fórumhoz fordulni, amelynek 120 nap alatt végeznie kell majd a felülvizsgálattal.
Módosul a bortörvény
Hétfőn várhatóan elfogadják a képviselők a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény módosítását is. Ez többek között lehetővé teszi, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal helyett a helyi hegybírók dönthessenek a szőlőültetvények telepítéséről és kivágásáról. A hegybíró elrendelheti például, hogy a három éve műveletlen szőlőt kivágják, ha a tulajdonos az ismételt felszólítások ellenére sem hajlandó rendben tartani. A törvény lehetővé teszi azt is, hogy az úgynevezett borseprőt a szeszipar felhasználja, és abból párlatot készítsen.
Jön a biztosítási adó
Hétfőn fogadja el a parlament az egyik új adónemet, a biztosítási adót. Ennek mértéke az autók kötelező felelősségbiztosítása után 30 százalék lesz (ez megegyezik a mostani baleseti adóval), a casco után 15 százalék, míg a vagyon- és balesetbiztosítások után 10 százalék. Az új, 2013-tól érvényes adó várhatóan felmondási hullámot indít be egyes biztosítások piacán, mivel az emberek keresik majd azokat a cégeket, amelyek csak kisebb mértékben hárítják át a terhet az ügyfelekre.
A taktikai atomfegyver
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter "taktikai atomfegyvernek" nevezte a pénzügyi tranzakciós illetéket (ismertebb nevén sárgacsekk-adót), amelyet szintén hétfőn fogadhat el a parlament. A mindenféle pénzmozgásra kivetett adóból az ötlet felmerülése óta egyre nagyobb bevételt remél a kormány: eredetileg 130 milliárdot terveztek, később 220-230 milliárdra, majd 280 milliárdra becsülték a lehetséges bevételt, legutóbb pedig - miután az adót kiterjesztenék a Magyar Nemzeti Bankra is - már 380 milliárd forint a remélt bevétel (a tranzakciós adóról szóló cikkünket itt olvashatja).
L. Simon törvényt írt önmagának
Egy nappal az után, hogy kinevezték kulturális államtitkárnak, L. Simon László benyújtott egy törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben is ő irányítsa a Nemzeti Kulturális Alapot, amelynek korábban is az elnöke volt. A hétfőn szavazásra kerülő törvénymódosítás szerint az elnök a jövőben a miniszter (jelenleg Balog Zoltán) lesz, de létrehoznak egy alelnöki posztot, amelyről L. Simon maga mondta azt, hogy ő fogja betölteni. A törvényjavaslat emellett megszünteti a ma még fennálló összeférhetetlenséget, vagyis államtitkár is kezelhet elkülönített állami pénzalapot.
Szigorral a lógás ellen
Szintén hétfőn fogadhatja el a parlament azt a szociális salátatörvényt, amely sok egyéb mellett arról rendelkezik, hogy a túl sokat hiányzó gyerekek után járó családi pótlékot immár nemcsak felfüggesztik, hanem szüneteltetik is, ami azt jelenti, hogy akkor sem kapják vissza a pénzt, ha a gyerek elkezd ismét iskolába járni. A családi pótlékot ugyan már 2010-től az iskolába járáshoz kötik, azóta azonban ez már a második szigorítás, hiszen kiderült, hogy az enyhébb szabályok a notórius lógósokat nem tántorítják el.
Parkolócédulák és autópálya-álmok
Az igazi szavazási nagyüzem csütörtökön, az interpellációk és kérdések után kezdődik. A parlament elfogadja a közlekedési törvények módosításáról szóló salátatörvényt, amely többek közt felfrissíti a hosszú távú, 15 évre szóló autópálya-építési terveket, illetve ismét megtiltja, hogy az utak mellett és a villanyoszlopokon hirdetőtáblákat helyezzenek el. A törvénymódosítás az ombudsman kérésére kimondja, hogy naponta csak egyszer lehet megbírságolni a parkolócédula nélkül várakozó autókat, de hagy egy kiskaput: naponta többször lehet büntetni ott, ahol "várakozás csak meghatározott időtartamig engedélyezett", vagyis például Budapesten háromóránként kaphat Mikulás-csomagot az autós.
Hegyőrök kutyával
Ugyancsak csütörtökön fogadják el a képviselők az "egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről" szóló törvényt, amelyet Pintér Sándor belügyminiszter nyújtott be. A jogszabály egységesen szabályozza a természetvédelmi őrök, erdészek, hegyőrök, halőrök, mezőőrök és közterület-felügyelők tevékenységét. Meghatározza, hogy kik űzhetik ezeket a foglalkozásokat, milyen igazolvánnyal kell rendelkezniük, mikor alkalmazhatnak testi erőt, bilincset, gázsprayt, gumibotot vagy kutyát, ha rajtakapják például a fatolvajokat. A törvény emellett felhatalmazza a rendőröket, hogy ha kell, visszavigyék a lógós gyerekeket az iskolába.
Előrehozott költségvetés
Az utolsó nyári parlamenti ülésnapon szavaznak a 2013-as költségvetés fő számairól is. Orbán Viktor kormányfő még májusban jelentette be, hogy még nyáron el kívánják fogadni a jövő évi büdzsé fő számait, szeptemberben pedig a teljes tervezetet. A tervezethez 316 módosító indítvány érkezett, nagyobb részét a Jobbik és az LMP nyújtotta be. Miután a parlament végzett a módosító indítványok szavazásával, a költségvetési bizottság készít egy javaslatot, amely tartalmazza a sarokszámokat, és a képviselőknek erről is szavazniuk kell. Szeptemberben már csak az egyes fejezeteken belül lehet pénzeket átcsoportosítani (a 2013-as költségvetéssel kapcsolatos cikkeinket itt olvashatja).
Trükkös hiánynövelés
Csütörtökön a parlament módosítja az idei költségvetést is, a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által benyújtott javaslat 145 milliárd forinttal emeli meg a kiadásokat. Ennek fedezetét trükkös módon teremtik elő: megemelik 100 milliárd forinttal az áfabevételi sort, aminek technikai változás áll a hátterében (az áfa-visszautalási határidő 45 napról 75 napra nőtt idén). Ez azonban csak kozmetikázás, hiszen az EU-s módszertan szerint a törvénymódosítás lényegében a hiány növelését jelenti (a részletekről itt olvashat).
Törvényben rögzítik a röghöz kötést
Módosítja a parlament a felsőoktatási törvényt is. A jogszabály legfontosabb eleme csak az utolsó pillanatban, a múlt héten szerdán került a szövegbe: miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette az úgynevezett röghöz kötést lehetővé tevő kormányrendeletet, az oktatási bizottság benyújtott egy módosító indítványt az amúgy is a parlament előtt lévő törvénytervezethez. Ezzel már magában a törvényben szabályoznák az állami ösztöndíjas diákokat hazai munkára kötelező hallgatói szerződéseket (az AB döntéséről itt olvashat, a módosító indítványról pedig itt).
Lezárul a kormánypárti belharc
Ugyancsak hétfőn fogadja el a parlament a köznevelési törvény módosítását, amely a kormánypártok soraiban is sok vitát váltott ki. A törvényjavaslat legfontosabb célja, hogy az iskolák január 1-jétől tervezett államosítása előtt rendezze a felelősségi viszonyokat. A javaslat kimondja, hogy hiába az állam a fenntartó, a "működtető" alapvetően a helyi önkormányzat kötelessége az iskolaépületeket üzemeltetni és karbantartani. Az iskolák miatt kiújult kormánypárti belviszályról itt olvashat részletesen.