A héten adja át jelentését a kormánynak az elszámoltatási biztos arról, hogy az elmúlt két évben vizsgált, előző, szocialista kormányok idején történt ügyeket milyen arányban sikerült feltárni. Habár Budai Gyula kormánybiztos az elmúlt hónapokban többször is sikerről beszélt, a statisztikák alapján messze nem haladtak olyan gyorsan "az elmúlt nyolc év" ügyeinek tisztázásával, ahogy Orbán Viktor szerette volna.
A 2010-es választások előtt, majd a kormányváltás után is a Fidesz egyik legtöbbet ismételt jelszava az elszámoltatás volt, a Fidesz a 2010-es programjában egyenesen úgy fogalmaz: "A magyar emberek jövője elszámolás nélkül nem lehet sikeres." Orbán Viktor pedig 2010-ben a Fidesz és a KDNP frakcióinak alakuló ülésén kijelentette: "Van itt két olyan ügy, amelynek elrendezése nem tűr halasztást: az elszámoltatás és az ország megmentése a gazdasági összeomlástól."
A kormány eltökéltsége ellenére az elszámoltatási kormánybiztos honlapján, amely a 2002 és 2010 között történt, gyanúsnak ítélt ügyeket sorolja fel, ez a két leggyakoribb megjegyzés: "az iratok feldolgozása folyamatban", illetve "a nyomozás folyamatban". Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a statisztikáról azt mondta az [origo]-nak, hogy az elszámoltatási kormánybiztosok - az Orbán-kormány megalakulása után Papcsák Ferenc, majd 2010 novemberétől Budai Gyula - ez év június végéig 1434 különböző ügyben intézkedtek.
Ebből jelenleg 46 ügyben zajlik nyomozás, 47-en lettek gyanúsítottak, 26-an vádlottak, és négy ügy van bírósági szakaszban. Budai Gyula a jelentése benyújtása előtt nem kívánta értékelni az elszámoltatás tempóját, illetve azt, hogy ezt az arányt megfelelőnek tartja-e, úgy fogalmazott: "arányokat soha nem néztünk".
Sukoró - Gyurcsány a héten vádlott lehet
Az elmúlt évek nyilatkozatainak száma alapján Budai Gyula a sukorói beruházásnál történt visszaélések és Gyurcsány Ferenc volt kormányfő esetleges bűnösségének bizonyítását tartja a legfontosabbnak. A sukorói King's City-beruházás kapcsán még 2009 októberében Schiffer András, az LMP későbbi frakcióvezetője jelentette fel Gyurcsány Ferencet hivatali visszaélés miatt. A volt miniszterelnököt tavaly októberben gyanúsítottként ki is hallgatta az ügyészség.
Gyurcsány Ferencet gyanúsítottként hallgatták ki
Az ügyész indítványa szerint a volt kormányfő azzal lépte túl a hatáskörét és követett el hivatali visszaélést, hogy a sukorói beruházás befektetőivel 2008 májusában a Parlamentben folytatott tárgyalásán kifejezte, támogatja a cserével történő ingatlanszerzést, és kizárólag a telekcserét határozta meg az értékesítés lehetséges módjaként. Gyurcsány szerint azonban nem adott utasítást sem a beruházást megelőző telekcserére, sem másra, csupán egy "több százmilliárdos, munkahelyteremtő beruházást" biztosított elvi támogatásáról.
Gyurcsány Ferenc azóta többször kijelentette, hogy arra számít, hogy az ügyészség vádat emel ellene. Budai Gyula szerint "nem jár messze az igazságtól". A héten biztosan kiderül, hogy vádat emelnek-e a volt kormányfő ellen, ugyanis a napokban lejár a határidő, ameddig a Központi Nyomozó Főügyészségnek döntenie kell - mondta az [origo]-nak Fazekas Géza szóvivő, aki nem árulta el, melyik nap nyújtja be a vádiratot a bíróságnak az ügyészség. Ha vádat is emelnek Gyurcsány ellen, a bírósági gyakorlat alapján évek telhetnek el a jogerős ítéletig.
Az MNV volt vezére - egy ügyben felmentették
Gyurcsány Ferenc mellett Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) volt vezérigazgatóját támadta a legtöbbször Budai Gyula. Tátrai ellen több ügyben is folyik eljárás, tavaly a volt vezérigazgatónak kétszer is előzetes letartóztatásba kellett vonulnia, de végül mindkét esetben kiengedték.
Tátrai Miklós gyanúsítottként szerepelt a sukorói telekcsere ügyében hűtlen kezelés miatt, és Budai szerint felmerült a felelőssége a moszkvai kereskedelmi képviselet épületének eladásával kapcsolatban is. Emellett Budai a Fradi-pálya privatizációja miatt is feljelentette, mivel szerinte "jogszabályon alapuló kötelezettségeik megszegésével, biztosítékok nélküli szerződéskötéssel" 1,2 milliárd forint plusz áfa kárt okozhatott a magyar államnak.
Tátrai győzelemként, Budai pedig kudarcként értékelheti, hogy a múlt héten a Bábolna Zrt. ügyében a bíróság felmentette az MNV volt vezetőjét a hűtlen kezelés vádja alól. A vádirat szerint a Nemzeti Ménesbirtok volt ügyvezetője Tátrai utasítására fiktív megállapodás és számla alapján utalt át 365 millió forintot a felszámolás alatt álló Bábolna Zrt. részére. A bíró szerint azonban a megállapodást "valós gazdasági érdekek mentén kötötték, mindkét állami tulajdonú cégnek hasznot hajtott, és semmilyen kárt nem okozott". Budai Gyula erről az ügyről kérdésünkre csak annyit mondott, hogy "ez még nem a jogerős ítélet".
Filozófuspályázatok és reptér - megszüntetett nyomozások
"Egyértelműen a filozófusok pályáztatásának története volt a legmegdöbbentőbb" - mondta még tavaly Budai azokról a pályázatokról, amelyeket a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal szerinte jogellenesen támogatott, mert azokat tartalmi okok miatt vissza kellett volna utasítani. Budai négy pályázat miatt tett feljelentést, amelyek készítői, például Heller Ágnes, Radnóti Sándor és Steiger Kornél, összesen körülbelül 300 millió forintos támogatást kaptak az államtól. A BRFK elindította a nyomozást, de május végén bűncselekmény hiányában az összes eljárást megszüntette - közölte a BRFK szóvivője.
A Magyar Nemzeti információi szerint szintén megszüntették a nyomozást a Budapest Airport privatizációja ügyében. Budai szerint a már külföldi tulajdonú repülőtér 2006 és 2010 között a szerződésben előírtnál 85 millió euróval (24 milliárd forint) kevesebbet fordított kötelezettségvállalásainak teljesítésére. Budai ismeretlen tettes ellen tett feljelentés hűtlen kezelés miatt, de nyilatkozataiban Draskovics Tibor és Veres János volt szocialista pénzügyminisztereket támadta. Szintén kudarcként könyvelheti el Budai, hogy hiába tett feljelentést, ugyancsak megszüntette a nyomozást a rendőrség a Hód-Mezőgazda Rt. 2004-es, illetve a MÁV Hajdú Kft. 2001-es privatizációja ügyében is.
Budai Gyula az elszámoltatás sikeréről beszélt
"Korrupt tábornokok" - a koronatanú visszavonná vallomását
Januárban kezdődött az úgynevezett tábornokper, amelyben tizenhét ember ellen emelt vádat az ügyészség üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett vesztegetés miatt. A vád szerint több mint kétszázmillió forintot vágtak zsebre azok a magas rangú katonatisztek, akik azért kértek és kaptak pénzt a Honvédelmi Minisztériumnak beszállító cégektől, hogy azok megkapjanak bizonyos megrendeléseket.
Az egyik legmagasabb rangú vádlott Fapál László, a tárca egykori közigazgatási államtitkára, aki az egyik tábornok vallomása szerint egyszer 12 millió forint vesztegetési pénzt kapott, majd annak harmadát egy whiskysdobozban átadta Juhász Ferenc akkori honvédelmi miniszternek. Juhász Ferencet az ügyészek kihallgatták, de ő nem lett vádlott, mert az ügyészség nem talált ellene elég bizonyítékot.
A per jelenleg is zajlik a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsán. A Népszabadság múlt heti tudósítása szerint fordulatot hozhat az ügyben, hogy az ügy kulcsszereplője, a tábornokokra korábban egyedüliként terhelő vallomást tevő O. János tábornok nem tett vallomást a bíróságon. Sőt, az ügyvédje a bíróságon indítványozta, hogy eddigi ügyészségi vallomásait "rekesszék ki a bizonyítékok közül", mert azokat "a jogszabállyal össze nem egyeztethető ígéretekkel szedték ki belőle". A védő emellett kérte O. János pszichiátriai vizsgálatát is, mert szerinte az ügyészségi kihallgatások idején védence "tudatszűkítő hatást kiváltó elmeállapotban volt". Az ítéletre ebben az ügyben még várni kell, de az ügyészség fontos bizonyítékot veszíthet, ha a bíróság nem veszi figyelembe O. János korábbi vallomásait.