Rasszista támadásért ítéltek el romákat

Ismét elítélték azokat a romákat, akik 2009-ben megverték egy autó utasait Miskolcon. A vád szerint rasszista támadást hajtottak végre, ezért a 11 fő összesen 34 év börtönt kapott. Korábban az eljárást másodfokon megsemmisítették.

Összesen 34 év szabadságvesztést szabott ki rasszista támadással vádolt romák perében a bíróság Miskolcon. Az ügyben egyszer már hoztak ítéletet (a 11 vádlottat akkor összesen negyven évre ítélték), azt a döntést azonban másodfokon megsemmisítették.

A vád szerint a vádlottak 2009. március 15-én csoportosan megtámadtak egy autót a miskolci Muszkás-oldalban. Állítólag dorongokkal, vasrudakkal, baseballütőkkel ütötték a kocsit, s közben azzal biztatták egymást, hogy "büdös magyarok, üssétek őket!" A járműben százezer forintos kár keletkezett, az utasok könnyebben sérültek.

A roma férfiakat közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt ítélték el első fokon, vagyis a bíróság szerint lényegében azért támadták meg az autót, mert abban más közösséghez, a többségi magyarsághoz tartozó emberek ültek. Az ítélet szerint a bűncselekményt rasszista indítékból követték el. A megyei bíróság azonban tavaly úgy vélte, nem sikerült egyértelműen bizonyítani a rasszista indítékot, és néhány bizonyíték értékelése is hibás volt. Az indoklás szerint a megismételt eljárásban "különös körültekintéssel kell vizsgálni" azt a botot, amelyen a "Halál a magyarokra!" felirat olvasható. Mivel az ügyészség a többi között erre alapozza a közösség elleni erőszak vádját, a megyei bíróság kikötötte: a megismételt eljárásban pontosan tisztázni kell mikor, kinél volt a bot, ki használta, és hogy a 11 vádlott közül egyáltalán ki tudott erről a feliratról.

A megyei bíróság szerint az elsőfokú ítéletben pontosan le kellett volna írni azt is, miért támadtak a romák az autóra, és milyen csoport ellen irányult a bűncselekmény. A közösség tagja elleni erőszak bűntetténél ugyanis nem mindegy, hogy magyarokat vagy egy szélsőséges csoportot támadtak meg a vádlottak. Az elsőfokú ítélet indoklása mégis hol szkinhedekről, hol gárdistákról, hol magyarokról ír. A másodfokú tárgyaláson az egyik védő bemutatott az egyik sértettről készült fényképet, amelyen a férfi egy vaskereszt előtt gyülekező csoport egyik tagjaként náci karlendítést végez.

A megismételt eljárás után született ítéletről a vádlottak ügyvédei közleményben számoltak be. Ebben arra emlékeztetnek, hogy az eset három héttel a tatárszentgyörgyi gyilkosság után történt, az autó utasai közül pedig az egyiknek szkinhed kötődése volt. "Állításuk szerint azért kocsikáztak hajnali fél kettőkor a cigánysoron az autóban egy több liter gázolajat tartalmazó kannával, mert éjjel-nappali boltot kerestek" - írták a Társaság a Szabadságjogokért és a Helsinki Bizottság ügyvédei.

Úgy fogalmaztak: "A bíróság indokolása szerint azt, hogy a bűncselekményt a romák magyarok elleni előítéletes indítékkal követték el, döntően két bizonyíték támasztotta alá: egy 'Halál a magyarokra' feliratú bot, amelynek felirata három lépésről olvashatatlan, és nem bizonyított, hogy bárki használta volna, továbbá az egyik vádlott vallomása, aki a támadáskor (egyedüliként) magyarellenes kiabálást hallott. Ezt a rendőri bántalmazás hatására tett vallomását a bíróságon visszavonta, az esetnek további következménye nem volt."