Lesöpörte az asztalról az Európai Bíróság a magyar kormány kérését, és az Európai Bizottság kérelmének helyt adva gyorsított ügyben tárgyalja a magyar bírók nyugdíjazása miatt indított kötelezettségszegési eljárást.
Az Európai Bíróság ma hozta nyilvánosságra döntését. A kötelezettségszegési eljárást így még év végig le fogják zárni, addig ítéletet fog hozni a luxemburgi székhelyű bíróság.
A kormány egy olyan törvényt fogadtatott el a parlamenttel, amely egységesen 62 évre szállította le a bírák nyugdíjkorhatárát, holott 1869-től, vagyis több mint 140 éven keresztül eddig 70 évig dolgozhattak. Az Európai Bíróság erről mondja azt, hogy sérti az egyik vonatkozó uniós irányelvet, valamint életkoron alapuló eltérő bánásmódot eredményez, anélkül hogy ezt törvényes cél igazolná, de mindenesetre nem megfelelő és szükséges a kitűzött célok eléréséhez. Ezért indította a kötelezettségszegési eljárást még tavasszal Magyarországgal szemben.
A magyar kormány egyebek mellett arra hivatkozva kérte az Európai Bíróságtól, hogy utasítsa el a bizottság kérését és normál rend szerint tárgyalja az ügyet, hogy a gyorsított eljárás alkalmazása nem biztosítaná a bizottság által kifogásolt szabályozás bíróság általi alapos vizsgálatát. Ez azonban nem hatotta meg a bíróságot, mert azzal utasította el a magyar kérést, hogy "az ügy gyors elbírálása - azonfelül, hogy nem zárható ki, hogy kedvező hatással lehet azokra a bírákra és ügyészekre is, akiknek szolgálati viszonya már megszűnt, amennyiben a Bíróságnak megalapozottnak kellene tekintenie a bizottság keresetét - mindenképpen lehetővé tenné, hogy azok az érintettek, akiknek szolgálati viszonya a nemzeti szabályozás alapján 2012. december 31 én szűnik meg, elkerüljék az említett szabályozás állítólagos káros hatásait."
Rövid időn belül ez a második pofon a kormánynak a bírák erőszakos nyugdíjazásának ügyében. A múlt héten az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a nyugdíjkorhatárt elérő bírák kötelező felmentését előíró törvényi szabályokat az Alkotmánybíróság. A döntés példátlanul szoros szavazatarányokkal született: a megsemmisítést támogató hét alkotmánybíró mellett ugyancsak hét ellenezte azt, így a testület végül Paczolay Péter elnöki voksával minősítette alaptörvény-ellenesnek a jogszabályt.