Az egyszerűbb, úgynevezett bagatell ügyek jó néhány csoportja nem juthat el az ítélkezés legmagasabb fórumához, a Kúriához - írta a Magyar Nemzet. A szeptember 1-jétől hatályos polgári perrendtartás szerint a jegyzőnél indított birtokvédelmi pereknek például le kell zárulniuk az alsó fokú bíróságokon, a társasházi közgyűlés határozatait pedig nem lehet megkérdőjelezni a Kúria előtt abban az esetben, ha a másodfokú bíróság ugyanazon jogszabály alapján hagyta jóvá az elsőfokú döntést.
Újdonság az is, hogy a vagyonjogi, kártérítési ügyekben, a szerződéses kapcsolatokban az eddigi egymillió forintról hárommillióra emelkedett az az értékhatár, amely felett a követelések a Kúrián vitathatók.
A szabályokon azért változtattak, mert a bíróság tapasztalatai szerint gyakorlattá vált, hogy a felperesek a jogerős ítéletet megtámadták a Kúrián akkor is, ha nem volt törvénysértő az alsó fokú bíróság döntése. Bírósági szakemberek szerint a jogszabály-módosítás nyomán a Kúria elé kerülő felülvizsgálati kérelmek száma évi 6-7 ezerről 4-5 ezerre csökken - írta a lap.