Ellenőrizni fogják a mindennapos testnevelésórák megtartását a gyerekek érdekében - mondta csütörtökön Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár egy fővárosi rendezvényen. Szeptembertől az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon kötelező lesz megszervezni a mindennapos testnevelést, az oktatási államtitkár azt kérte az intézményvezetőktől, hogy ezek az órák ne maradjanak el. Annak előkészítése is elkezdődött Hoffmann szerint, hogy az iskolatanszerek, az ingyentankönyv mellett a tornaszereket is ingyen kapják a diákok az államtól.
A kormány tavaly döntött úgy, hogy az iskolákban szeptembertől bevezetik a mindennapos testnevelést. A gyerekek rossz egészségi állapotának jelentős javulását várják az intézkedéstől, amelyet 2013-tól a teljes alsó tagozaton, illetve felmenő rendszerben a többi évfolyamon is bevezetnek. Az oktatási államtitkár a rendezvényen arról is beszélt, hogy a magyar fiatalok csaknem fele küszködik valamilyen betegséggel, amelyek zöme nem alakult volna ki, ha eleget mozognak. A Központi Statisztikai Hivatal egyik tavalyi adatgyűjtése azt vizsgálta, hogy a 18 év alatti korosztály milyen betegségekkel kereste fel háziorvosát. A táblázat adatai szerint a legtöbben asztma, vashiányos vérszegénység és a hátgerinc elváltozásai miatt fordultak orvoshoz.
Lefolynak a székről
Egészségnevelés szempontjából fontos és jó döntésnek tartja a heti öt testnevelés bevezetését Fenyvesi Ildikó gyógytornász, szerinte azonban korosztályonként eltérő lelkesedéssel állnak majd a dologhoz a gyerekek. Míg egy első osztályos kifejezetten igényli a folyamatos mozgást, nehezen marad huzamosabb ideig egy helyben, addig lehet, hogy egy ötödikes nyűgként fogja fel a plusztornaórákat. "A lúdtalp ma már szinte általános, ez nem is meglepő, hiszen jellemzően cipőben, sík talajon, betonon járunk" - mondta a gyógytornász, aki szerint az órák megemelésével párhuzamosan az iskolai szűrésekre is nagyobb figyelmet kellene fordítani.
Fenyvesi azt mondja, a legnagyobb probléma, hogy iskola után a gyerekek nem mennek játszani a szabadba, hanem leülnek a számítógép elé, és ott keresik a szórakozást. "Borzasztó tartású fiatalokat látok: félig fekvő helyzetben ülnek a széken, szinte lefolynak róla". A gyógytornász úgy véli, hogy a kisebb gyerekek körében még nincs olyan nagy gond, mert a szülők beíratják őket sportkörökbe, leviszik edzésekre, a tespedés inkább tinédzserkorban jelentkezik.
"Mozgás és sport helyett betesznek egy mesét a gyereknek, így próbálják lekötni, és ez meg is látszik a testtartásukon" - mondta az [origo]-nak a szintén gyógytornászként dolgozó Fábián Hajnalka, aki kollégájához hasonlóan a gerincferdülést és a lúdtalpat emelte ki a gyerekek egészségi problémái közül. Szerinte a heti öt tornaóra nagyon jó ötlet, de vigyázni kell, hogy ne forduljon olyan irányba, ami végül elriasztja a gyerekeket a sporttól.
"Nem éltornászokat kell nevelni, általános izomerősítésre van szükség. Olyan átmozgató gyakorlatok kellenek, amelyeket a túlsúlyosabb, kicsit ügyetlenebb gyerekek is szívesen csinálnak, és nem kudarcélménnyel lépnek ki a tornateremből" - mondta. A gyerekek általános fizikai állapota nem nevezhető rózsásnak: sok a kövér gyerek, rossz a keringésük, két kört futnak, és úgy elfáradnak benne, hogy elnyúlnak a földön, utána már semmit nem tudnak csinálni.
Minek a rovására?
Az [origo] által megkérdezett testnevelő tanárok is azt mondják, a mindennapos testnevelés a gyerekek javát szolgálja, de a megvalósítás szerintük nem lesz egyszerű. A felszerelések és eszközök hiányára, a túl kevés tanárra és a plusztanórák miatt felmerülő problémákra több iskolában nem látnak megoldást. Az oktatási államtitkárság ennek ellenére az [origo]-val közölte, hogy minden iskolában fel vannak készülve a megemelkedett óraszámra, van elég tanár. Hasonló közleményt adott ki szerdán a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete, szerintük lesz elegendő pedagógus a mindennapos testnevelésórák megtartásához, a személyi feltételek adottak: egy-egy tornatanári állásra ugyanis 10-15 jelentkező van, tehát elegendő szakember áll rendelkezésre.
Húsz-harminc éve is téma volt a mindennapos testnevelés bevezetése, de ez sok esetben csak politikai lózung volt, megfelelő alapok és feltételek nélkül - mondta az [origo]-nak egy korábban gimnáziumi testnevelő tanárként dolgozó férfi. Szerinte az egyik fő gond, hogy a tanulók ideje már így is szűkös, óraszámaikat nem lehet tovább növelni. "Minek a rovására tartják meg azt a plusz két testnevelésórát?" - kérdezte. A jelenleg nyugdíjas pedagógus szerint nem mindegy, hogy ott, ahol eddig heti két, két és fél testnevelésóra volt, most heti ötöt kell tartani. "Ehhez megfelelő szakmai felkészülés kell, meg kell tervezni az órákat, több felszerelés szükséges" - tette hozzá. Szerinte az sem tisztázott, hogy a tanárok törvényben meghatározott túlórakeretének túllépése esetén ki fogja tartani a pluszórákat. A megemelkedett óraszámról az egyik mohácsi általános iskola igazgatója azt mondta, hogy ha a pluszórák nem matekot vagy például történelmet jelentenek, hanem testnevelést, akkor az nem számít az órakeret túllépésének.
Kirándulás, bringatúra, szépülő fiatalok
Egy fővárosi általános iskolában tanító, névtelenséget kérő férfi azt mondta, náluk az is szóba került, hogy a nem testnevelésszakos tanárokat átképzik, így esetenként ők is tarthatnak órát. "Gyorstalpaló tanfolyammal oldják meg a felmerülő emberhiányt. Ez a hír nem váltott ki osztatlan örömet a tantestületben" - mondta; egyébként az oktatási államtitkárság szerint erre a jogszabályok nem adnak lehetőséget. A tanár szerint náluk probléma lesz abból is, hogy nincs elég hely a tornaóráknak. "Nálunk például kicsi a tornaterem, és a kinti sportpályánk is műanyag borítású, így érzékeny a csapadékra. Az első őszi eső után már nem igazán lehet használni, így elég korán bekényszerülünk a gyerekekkel a tornaterembe" - mondta. A testnevelő tanári létszámmal szerinte egyelőre nem lesz gond, azonban ha kiterjesztik a felsőbb évfolyamokra is a mindennapos kötelező testnevelést, lehet, hogy bajban lesznek.
A férfi iskolájában alternatív megoldásokkal próbálják feldobni a heti öt órát: "hétvégén elvisszük kirándulni a gyerekeket, vagy szervezünk valamilyen kerékpártúrát. Van konditermünk is, amely a fiúk körében rendkívül népszerű, szeretik szépítgetni a testüket" - mondta. Ezek a külön programok szerinte alapvetően alkalmasak arra, hogy a tornatermen kívüli sportolási lehetőségekkel is megismertessék a gyerekeket. A problémát az okozhatja, ha igazolatlan óra jár a távolmaradásért. Szerinte érdekes lesz azzal szembesülni, mit szólnak a szülők, ha a tervezett hétvégi programjukat szedi ketté egy-egy iskolai bringatúra. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa az [origo]-nak azt mondta, hogy a hétvége a családoknak és a tanároknak ugyanúgy pihenőnap. A heti pihenőidő a gyerekeket éppúgy megilleti, mint a felnőtteket. A biztos szerint a hétvégére tervezett, a testnevelésórát kiváltó aktivitás felvetése komolytalan, és jogellenes is.
Háromnapos, intenzív kurzus
A kormány korábban ígéretet tett rá, hogy az Új Széchenyi-terv keretében tornatermeket épít, illetve felújít, valamint továbbképeznek testnevelő tanárokat is. Ez utóbbit részben a mindennapos testnevelésóra kötelezővé tétele indokolja, a másik oka a gyerekek atlétikai fejlesztését szolgáló program beültetése a testnevelésórák tananyagába. Az [origo] kérdésére az oktatási államtitkárság közölte, hogy a tornatermek építését célzó pályázatokat már kiírták, jelenleg a bírálatok zajlanak.
A tanárok továbbképzését a Magyar Atlétikai Szövetség támogatja. "Az atlétika mint alapsportág szerepel a sporttörténelemben, erre épül az összes többi sportág is, ezért úgy gondoltuk, jó lenne megerősíteni ezt a fajta képzést az általános iskolákban" - mondta az [origo]-nak Dornbach Ildikó, a szövetség szakmai igazgatója. Az elsősökkel foglalkozó pedagógusok egy 30 órás, háromnapos intenzív képzésen sajátíthatják el a később a testnevelésórákba is beépíthető gyakorlatokat. A kormány arra vállalt garanciát, hogy november végéig ezer pedagógust képeznek tovább, és minden iskola, ahol legalább egy tanár elvégzi a kurzust, kap egy összesen 223 darab képességfejlesztést szolgáló eszközt tartalmazó csomagot.
Arra a felvetésre, hogy egy idő után rutinszerűvé és unalmassá válhatnak a testnevelésórák, ha mindennap ugyanolyan tematika mentén tartják őket, az oktatási államtitkárság úgy reagált: nem véletlenül adta az emberi erőforrások minisztériuma a mindennapos testnevelés és nem a mindennapos tornaóra nevet. "Nem valamiféle acélemberprojektről van szó, hanem arról, hogy megalapozzuk az egészséges életmódot" - fogalmazott az [origo] kérdésére a tárca.