Gettóparancsnokként szerepel Csatáry László neve egy 1944 májusi kassai hirdetményen, mely elrendeli többek között, hogy keresztények nem érintkezhetnek zsidókkal, üzletek nem szolgálhatnak ki zsidókat, és a gettó területén csomagot sem lehet fogadni - írja az Index.hu szerdán.
Amikor a Budapesti Nyomozó Ügyészségen kedden ismét kihallgatták a háborús bűntettel gyanúsított Csatáry Lászlót, a 97 éves férfi cáfolta, hogy gettóparancsnok lett volna. Ügyvédje azt is elmondta, védence nem írt alá ilyen titulussal semmilyen dokumentumot - emlékeztet a hírportál.
Az Index.hu birtokába jutott 1944 május elsejei keltezésű hirdetmény szerint azonban Csatáry használta neve mellett a gettóparancsnok titulust. A hirdetmény elrendeli Kassa területén a "zsidófajú egyedek" elkülönítését, és megállapítja a gettó területét. Emellett felhívja a gettó területén élő "keresztény fajú" lakosság figyelmét arra is, hogy azonnal költözzenek ki, mert a gettóparancsnokság személyi- és vagyonbiztonságukat nem garantálja tovább. A plakát alján felelős kiadóként Csatáry László rendőrfogalmazó, gettóparancsnok neve látható.
Csatáry korábban a Magyar Hírlapnak adott interjúban arról beszélt, "tipikus közigazgatási munkát végzett", például útleveleket állított ki rendőrségi fogalmazóként 1942 és 1944 között. Némettudása miatt pedig egyfajta összekötő lett a németek és a rendőrség között.
Csatáryt egy brit bulvárlap buktatta le
A Budapesti Nyomozó Ügyészség júliusban vette őrizetbe és hallgatta ki először Csatáryt. A 97 éves férfit emberek törvénytelen kínzásával megvalósított háborús bűntettel gyanúsítják. A háborús bűntett miatt akár életfogytig tartó börtönre is ítélhetik. Tomás Borec szlovák igazságügy-miniszter ugyanakkor azt szeretné, ha a gyűjtőtábor volt parancsnoka elleni eljárást Szlovákiában folytatnák le.
Csatáry az utóbbi 15 évben Budapesten élt, amióta hazatért Kanadából. Ügye akkor került elő, amikor a Sun című brit lap cikket írt arról, megtalálták a legkeresettebb háborús bűnöst.