A központi ünnepségek a fővárosban reggel fél kilenckor kezdődtek a Kossuth Lajos téren, katonai tiszteletadás mellett felvonták Magyarország nemzeti lobogóját, majd a több évtizedes hagyomány folytatásaként tisztté avatják az újonnan végzett honvédtisztjelölteket. Az eseményen beszédet mondott Hende Csaba honvédelmi miniszter, az eskütétel után pedig Áder János államfő elsőként köszönti őket.
Délelőtt órakor a Parlament kupolatermében a köztársasági elnök adott át az állami kitüntetéseket, a Magyar Érdemrend nagykeresztjét, középkeresztjét a csillaggal és középkeresztjét. A ceremónián részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is.
A hőség ellenére az Erzsébet híd és a Margit híd között megteltek nézőkkel a rakpartok a dunai vízi és légiparádé idején. A légiparádét délelőtt 10 órakor, a Magyar Honvédség Gripen köteléke, AN-26 típusú szállító repülőgépe és Mi-8-as szállítóhelikopterei nyitották meg. A partról főként családok nézték a légi bemutatót, sok gyerek a szülők nyakában ülve, napszemüvegben figyelte a mutatványokat, számos néző az időjárásra felkészülve napernyővel érkezett.
Az Antonov 26-os szállítógép elindult az augusztus 20-i légi parádéra Kecskemétről. A légiparádé képeiért kattintson!
A program látogatói a budai rakparton, a Várkert Kaszinó és a Bem tér között végigsétálhattak a Magyar ízek utcáján is, ahol magyar termékeket kínálnak az árusok. Az érdeklődők megkóstolhatták Magyarország tortáját, Magyarország cukormentes tortáját is, a különféle sajtkülönlegességek, lekvárok és ízletes kenyerek mellett.
Az Országos Mentőszolgálat tájékoztatása a mentőknek 129 embert kellett ellátniuk a hétfői állami ünnepi rendezvények helyszínein. Győrfi Pál szóvivő elmondása szerint a kánikula és a tömegrendezvények ellenére az Országos Mentőszolgálatnak nyugodtan telt a napja, nem volt a szokásosnál több riasztásuk. A rendezvények látogatói közül a nap folyamán összesen 15 embert szállítottak kórházba, jellemzően ájulásos rosszullétek, kisebb sérülések miatt.
Több százezren este a rakpartokon
Az állami ünnep alkalmából tartott budapesti tűzijátékot a programot szervező közigazgatási tárca tájékoztatása szerint félmillió ember kísérte figyelemmel hétfő este a pesti és a budai rakpartokról.
Már másfél órával a fényparádé kezdete előtt zsúfoltak voltak a rakpartok, a forgalom elől lezárt Erzsébet híd, és rendkívül sokan voltak a szállodák, épületek teraszain, erkélyein is. A Duna-parthoz vezető azon utakon, amelyeket a rendőrség az állami ünnepi rendezvények miatt nem zárt le, már kora délután nem lehetett szabad parkolóhelyet találni, a tömegközlekedési változások miatt estére sokan csak gyalogosan tudták megközelíteni a tűzijáték helyszínét.
A tűzijáték este 9-kor kezdődött. Kattintson és nézzen képeket a tüzijátékról!
Ebben az évben a rakétákat négy helyszínről indították: az elsődleges kilövési terület a Dunán állomásozó három uszály volt, amelyekből kettő a Margit híd és a Lánchíd között, egy pedig a Vigadó téri kikötővel szemben horgonyzott, míg a negyedik kilövési pont a Lánchíd volt, így az is látványelemmé vált. Az idén nem telepítettek rakétákat a Citadellára.
A 25 percig tartó fényparádét hosszú tapssal köszönték meg az emberek, akik közül sokan érkeztek az ország távoli pontjairól.
Az államalapítási ünnepség záróeseményének befejeztével több százezer ember gyalogosan indult hazafelé, teljesen megtöltve a Dunához vezető főbb utakat, de sokan ültek le a vendéglátóhelyek teraszaira is.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tájékoztatása szerint hétfő este biztonsági okokból lezárták a Batthyány téri metró- és HÉV-állomást, majd egy óra elteltével feloldották a korlátozást.
Az ünnep vidéken
A vidéki városokban is szinte mindenhol megünnepelték augusztus 20-át. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes Királyszentistvánon mondott ünnepi beszédében úgy fogalmazott: az államiság a legnagyobb garancia arra, hogy a magyar nemzet meg tudja őrizni önazonosságát. Hangsúlyozta, a független állammal rendelkező nemzet az, amely biztosítani tudja túlélését, ugyanakkor azt is tudjuk, hogy elszigetelten nem létezhetünk. Hozzátette, a nemzetnek csak akkor van jövője, ha "Európában fogalmazzuk meg jövőnket, európaiként fogalmazzuk meg a jövőnket, s európaiként élünk a jövőben".
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Szombathelyen arról beszélt, hogy Szent István megteremtette a kereteket, és a kereszténység eszméjével kötötte azt össze. A jó állam egyik fontos ismérve, hogy az azt megjelenítő személyek és intézmények hitelesek - szögezte le, hozzátéve, napjainkban is csak ez a hitelesség teremthet bizalmat a polgárokban az állam iránt, és csak e bizalom birtokában hajthatók végre olyan változások, amelyek a közjó irányába hatnak.
Debrecen polgármestere, Kósa Lajos Szent István király domborművének megkoszorúzásánál azt mondta, unortodox módszerek jellemezték a Szent István-i államalapítást. Hozzátette, amikor Magyarország ma az államszervezet átalakításával, a társadalom megújításával foglalkozik szokatlan eszközökkel, akkor ezt a magyar tradíciót folytatja. Kósa hangsúlyozta: Magyarország az észak-atlanti integrációban látja politikai jövőjét, de "nem szolgai módon veszünk át mindent, s nem mondunk le a jogunkról, hogy a saját szövetségünket próbáljuk jobbá tenni, átalakítani".
Beszédet mond a szegedi polgármester
Botka László, Szeged polgármestere a Széchenyi téri Szent István-szobornál azt mondta, ma azért van ok ünneplésre, mert annak idején "Szent István időben felismerte, hogy a külön út nem létezik, vagy legalábbis nem vezet sehova".
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár Hódmezővásárhelyen azt mondta, hogy augusztus 20-án a magyarság nemcsak az államot megálmodó és megteremtő nagy királyát, Szent Istvánt, hanem a saját fennmaradását is ünnepli.