Óva inti a KIM Orbánt a bizonytalan választók kizárásától

Az [origo] információi szerint még az igazságügyi tárca munkaanyaga is alkotmányellenesnek és a választójog aránytalan korlátozásának tartja a Fidesz elnökségének tervét, miszerint a választók csak személyesen vagy meghatalmazott útján vetethetnék fel magukat a választási névjegyzékbe. A lépésre az előzetes választási feliratkozás miatt van szükség, ami a KIM jogászai szerint ugyancsak alkotmányellenes. Az [origo]-nak nyilatkozó szakértők szerint nemcsak az Ab, hanem az európai bíróság előtt sem védhető a korlátozás. A lépés ráadásul diszkriminatív is, a külföldön szavazók a koncepció szerint ugyanis levélben és elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül is voksolhatnának.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szakértői szerint is a választójog aránytalan korlátozásának tekinthető, ha csak személyesen vagy meghatalmazott útján lenne lehetőség a választás előtti előzetes feliratkozásra - tudta meg az [origo].

Információink szerint egy, a tárcánál a Fidesz elnökségének megrendelésére készült tervezet azzal számol, hogy az állampolgárok sem levélben, sem elektronikus úton nem kérhetik majd névjegyzékbe vételüket, hanem vagy személyesen kell elzarándokolniuk a helyi választási irodába, vagy bonyolultan, meghatalmazott útján jelezhetik szándékukat. A tervezet szerint azt csak a választás előtti 55. napig tehetik meg, a határidő elmulasztása után gyakorlatilag elveszítik választójogukat.

Ezzel azonban maguk a koncepció készítői sem értenek egyet: a munkaanyag ugyanis figyelmezteti a döntéshozókat, hogy alkotmányosan is aggályos lehet, ha a feliratkozásra csak az említett két módon van lehetőség. Az [origo]-nak egy, a koncepció kidolgozásában részt vett, érintettsége és beosztása miatt neve mellőzését kérő választási jogász azt mondta: bíznak abban, hogy a Fidesz elnöksége a későbbiekben finomít a szándékain, különben nemcsak az Ab előtt, hanem az Emberi Jogok Európai Bíróságán is elbukhat a tervezet, mivel sértheti az emberi jogok európai egyezményének a szabad választásokhoz való jogról rendelkező passzusát.

Végképp botrányos lenne

Fogarasi József, a Fővárosi Választási Bizottság korábbi elnöke, a Corvinus Egyetem alkotmányjogi tanszékének volt oktatója azt is alapvető állampolgári jognak tartja, hogy a választó az utolsó percben dönthesse el, hogy akar-e szavazni vagy sem, ezt a jogot pedig szerinte durván tovább szűkíti, ha magát a voksolási szándékot is csak korlátozott formában jelezheti.

A szakértő szerint amellett, hogy személyes erőfeszítést is kevesebben tesznek majd, azért, hogy regisztráljanak, a meghatalmazás is további tömegeket riaszthat el a feliratkozástól, mert az "roppant macerás dologként él a köztudatban". Fogarasi szerint az is gond, hogy nehezen ellenőrizhető, hogy a meghatalmazott eleget tett-e a felkérésnek, hiszen ha valaki - például mozgáskorlátozottsága miatt - nem tudott személyesen elmenni regisztrálni, akkor hiába függeszti ki a jegyző kötelezően a szavazóköri névjegyzékbe vettek névsorát, hogy a határidő végéig reklamálhasson, aki kimaradt belőle, az illető gyaníthatóan ezt sem tudja majd megtekinteni személyesen.

László Róbert, a Political Capital választási szakértője, aki az előzetes regisztrációról korábban azt mondta, hogy az "nem feltétlenül alkotmányellenes", a személyes aktivitást igénylő regisztrációról már úgy fogalmazott, hogy az "végképp botrányos lenne", mert tovább korlátozná a választójoghoz való hozzáférést.

László Róbert a KIM jogászaihoz hasonlóan úgy látja, hogy sem az Ab, sem a strasbourgi bíróság szükségesség-arányosság tesztjén nem menne át az intézkedés: egy alapjog korlátozása szerinte ugyanis csak akkor lehet alkotmányos, ha olyan legitim cél érdekében történik, amelyet az alapjog korlátozása nélkül nem lehet elérni, de akkor is csak úgy, ha az elérni kívánt cél arányban áll a korlátozással. Szerinte azonban sem a Fidesz hivatalosan kommunikált, sem a több politikusa által elismert, nem hivatalos célja nem felel meg ezeknek a feltételeknek. Az ugyanis, hogy a határon túli választókról nincsen semmilyen adatbázis, nem igazolja, hogy a belföldi szavazóknak is regisztrálniuk kell, hiszen róluk eddig is volt naprakész, a közreműködésüket nem igénylő nyilvántartás.

A nem hivatalos, politikai cél pedig, hogy csak a tudatos választók vegyenek részt a voksoláson, László Róbert szerint végképp nem lehet hivatkozási alapja a választójog korlátozásának. Azzal, hogy magát a regisztrációt is csak személyesen vagy meghatalmazott útján tennék lehetővé, a Political Capital szakértője szerint egyértelművé vált, hogy nincs más cél, mint hogy távol tartsák a választástól a kiábrándult, ezért kiszámíthatatlan szavazókat.

"Egyáltalán nem biztos, hogy azok a tudatosabbak, akik már most tudják, kire szavaznak 2014-ben, szemben azokkal, akik akár a kampány utolsó napjáig versenyeztetik a pártok programját és ígéreteit, majd ezek ismeretében döntenek, hogy egyáltalán érdemes-e elmenniük szavazni" - magyarázta az [origo]-nak a szakértő, megismételve, hogy súlyos alkotmányos aggályokat vethet fel, hogy újabb és újabb eszközökkel próbálják kirekeszteni az iménti csoport tagjait a választási procedúrából.

A lépés László Róbert szerint a tervezett formában diszkriminatív is, hiszen a külföldön szavazók a KIM koncepciója szerint a személyes (külképviseleti) regisztráció mellett levélben és elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül is feliratkozhatnának, míg a belföldön szavazók a mostani koncepció szerint nem élhetnek ezekkel az eszközökkel.

A véleménnyel, hogy választó és választó között nem lehet azon az alapon különbséget tenni, hogy ki mennyire megfontolt döntés eredményeképp adja le voksát, László Róbert nincs egyedül: Sólyom László korábbi köztársasági elnök, az Ab korábbi elnöke a Heti Válasznak múlt héten azt mondta, a szavazásból "a tudatlan kocsmatöltelék sem zárható ki", a Fidesz szándékát pedig "alkotmányosan igazolhatatlan közéleti tudatossági cenzusnak" nevezte. (Sólyom egyszer már augusztus elején is alkotmányellenesnek minősítette a feliratkozást.)

Általánosságban is alkotmányellenes

A KIM munkaanyaga - ahogy arról korábban beszámoltunk - nemcsak a személyes aktivitás kényszere miatt, hanem általánosságban is "alkotmányosan kétségesnek" nevezte az előzetes feliratkozást. Szerintük ugyanis szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a választók alaptörvényben rögzített szavazáshoz való jogát, ha csak egy meghatározott ideig dönthetik el, hogy részt akarnak-e venni a választáson.

A szakértők további aggályokat is megfogalmaztak a feliratkozással kapcsolatban: az új rendszer szerintük például jelentős adminisztratív többletterhet ró a választókra és a közigazgatásra is, a megvalósításához szükséges informatikai és logisztikai fejlesztések pedig rendkívül költségigényesek: a bevezetés évében akár 3 milliárd, utána pedig minden évben félmilliárd forintnyi költségvetési forrást igényelnek.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Fidesz elnöksége tavaly ősz óta foglalkozik azzal, hogy előzetes regisztrációhoz, illetve - az újabb megfogalmazás szerint feliratkozáshoz - kösse a választási részvételt. Az azóta ismertté vált részletek alapján a gyakorlatban ez azt jelenti majd, hogy a jövőben már nem vehet majd részt automatikusan minden, a népesség-nyilvántartásban szereplő állampolgár a voksoláson, hanem csak azok, akik az ajánlás kezdetétig felvetették magukat a névjegyzékbe.

Az elnökség tagjai hivatalosan eddig azzal indokolták a regisztráció bevezetését, hogy csak így lehet biztosítani az állampolgárságot szerző külhoni és a külföldön dolgozó magyarországi magyarok szavazását, illetve, hogy az egyenlő választójog elve miatt kell azt kiterjeszteni a Magyarországon élőkre is. A valós indok azonban - ahogy azt korábban az [origo]-nak az elnökség több tagja is elismerte - az, hogy az elkötelezett szavazók döntsék el a választás eredményét, és ne azok a "sodródók", akik az egyes politikai erők között csak az utolsó percben, jellemzően egyszeri impulzusok, ígéretek hatására döntenek.

A Fidesz és a KDNP képviselői eddig nem kaptak tájékoztatást a regisztráció részleteiről. A kérdést is magában foglaló választási eljárási törvényről először a kormánypártok szeptember eleji, sárvári ülésszakindító frakcióülésen hallhatnak majd részleteket, amelynek kiemelt témája lesz az év végéig elfogadandó jogszabály. Úgy tudjuk, hogy a KIM-ben készült előterjesztést a frakcióülést megelőzően még a párt elnöksége is megvitatja majd.