Kallódó urnák ezrei vándorolnak az országban

Hamvakkal teli urnák ezreit viszik haza minden évben a temetőkből, ezek időnként a legváratlanabb helyeken bukkannak fel, a múlt héten a Balatonból fogtak ki egyet. Kerültek már elő hamvak a Duna-partról vagy szeméttelepről is. Az üres zsebű rokonok mellett a temetői lehúzás is szaporítja a kallódó urnák számát, de változóban van a halálhoz való hozzáállásunk is. Sokan nem igénylik, hogy egy sírhely emlékeztesse őket az elhunytra.

A halottnak egyetlen joga van, a kegyelethez való jog, és ez egyre gyakrabban súlyosan sérül - mondta az [origo]-nak Gelencsér Attila fideszes parlamenti képviselő, aki közreműködött a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény módosításának előkészítésében. A régi, sokak által kritizált jogszabály módosítása tavaly ősszel merült fel először, de a javaslat egyelőre előkészítési szakaszban van. A problémára egy siófoki eset irányította rá a figyelmet.

Múlt kedden a Balatonból halásztak ki egy urnát, amelyben egy idős nő hamvai voltak. Az nem világos, hogyan kerülhettek a tóba az adatok szerint az ország másik felében, Csanádpalotán elhamvasztott nő maradványai, de az eset nem egyedi.

Volt, hogy egy árokparton találtak elhagyott urnát, de arra is volt példa, hogy a szeméttelepről került elő ismeretlen maradványokat tartalmazó edény - sorolta az [origo]-nak Szekrényes András, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Temetkezési Vállalat igazgatója. A nyíregyházi temető mellett több környékbeli város sírkertjét gondozó cég a közlemúltban hatósági eljárást is kezdeményezett egy urnás visszaélés miatt.

Urnák ezrei otthon

Az igazgató szerint a helyi jegyző járt el az egyik környékbeli településen élők ügyében, akik a hamvasztás után hazavitték elhunyt hozzátartozójuk maradványait, majd bejelentés nélkül visszavitték a temetőbe, és egy másvalaki által megváltott sírhelyben helyezték el. A jegyző elmarasztalta őket, de méltányossági okokból nem kaptak büntetést. A hasonló esetek egyre gyakoribbak, ahogy mind többen viszik haza elhunyt és hozzátartozóik hamvait. A hamvakat tartalmazó urnákat 1983 óta lehet hazavinni, de a 2000-es évek elejéig csak elvétve éltek ezzel a lehetőséggel. A hazavitt urnák száma 2003-2004 után emelkedett meg drasztikusan, tavaly már 1200-nál is több alkalommal vitték haza elhunytjaik hamvait csak a Budapesti Temetkezési Intézet ügyfelei - mondta az [origo]-nak Tóth Gábor, a társaság szolgáltatási igazgatója.

Ez az összes náluk búcsúztatott elhunyt 6 százaléka. Nyíregyházán ezt az értéket 3-5 százalékra becsülte Szekrényes András. A hazavitt urnák száma országosan évente több ezer lehet. Tavaly a KSH adatai szerint 128 700 ember hunyt el Magyarországon, ha a nyíregyházi 5 százalékos adatot vesszük alapul, akkor ez országos szinten közel 6500 hazavitt urnát jelenthet évente.

Elszemélytelenedett egy kicsikét

A kallódó urnák elsősorban anyagi okok miatt kezdenek vándorolni - a hamvasztás és az urna hazavitele feleannyiba kerül, mint a legolcsóbb temetés -, de változóban van a temetkezési kultúra is Tóth Gábor szerint. Az emberek már nem igénylik, hogy kapcsolódjon az elhunythoz egy sírhely, "elszemélytelenedett egy kicsikét a dolog".

Évente egy-két alkalommal náluk is előfordul a siófokihoz hasonló eset. Az igazgató szerint több is lehet, de csak kevésre derül fény, "ha a Dunába dobják bele, akkor nem fogja kisodorni a víz". Ettől függetlenül tavaly volt egy alkalom, amikor a rendőrök a Duna-parton találtak egy urnát, amelyet a BTI-hez vittek be. Kiderült, hogy egy 1970-es években elhamvasztott, a hozzátartozóknak az 1990-es éveken kiadott elhunyt urnája volt, de többet nem tudott az esetről, mivel ők nem vehetik át ezeket, az ügyet pedig a rendőrség vitte tovább.

Előfordul az is, hogy valaki a temetőbe viszi be, és teszi le valahol az urnát, vagy éppen meglévő urnahelyre, sírhelyre teszik be bejelentés nélkül, lefeszítve a zárólapot. Előbbi esetben csupán levelet küldenek - ha azonosítani tudják az urnát - a hozzátartozóknak, hogy szabálysértésről van szó, ilyenkor általában el is viszik. Utóbbi esetben azonban kötelesek feljelentést tenni, mivel tiltott betemetésről van szó.

Akikről nem tudni semmit

Az [origo] által megkérdezett temetkezési szakemberek, illetve az üggyel foglalkozó képviselő szerint az új jogszabályban mindenképpen rendezni kellene az urnák hazavitelének a kérdését, mert ha valaki magával viszi a hamvakat, onnan követhetetlenné válik azok sorsa. Tóth Gábor szerint ezt egyszerűen meg lehetne oldani, egyfajta bejelentési kötelezettséggel, adatszolgáltatással a hatóságok felé, mert "tízezres nagyságrendben vannak kint elhunytak, akikről nem tudni semmit". Gelencsér Attila a német példát említette, ahol szerinte az adott ingatlan tulajdoni lapjára vezetik fel, hogy ott valakinek a maradványait tárolják.

A hazavitt urnák által felvetett másik problémának - hogy korlátozhatja az elhunyt előtti kegyelet lerovásának lehetőségét - azonban már nehezebb a megoldása. Heti rendszerességgel fordul elő, hogy a rokonok azon marakodnak, ki vigye haza egy olyan elhunyt hamvait, aki például kétszer házasodott, és mindkét házasságból születtek gyerekei, vagy egy olyat, akinek a hozzátartozói között rossz a viszony - mondta Tóth Gábor. "Ez súlyos erkölcsi kérdés" - amire nincs megnyugtató válasz.

Többen is említették azt a nyíregyházi esetet, amikor perre mentek a hozzátartozók, mivel egyikük hazavitte az urnát, és a másik nem tudta leróni kegyeletét. Ez kegyeletsértésnek számít. Az elhunyt maradványai ebben az esetben végül visszakerültek a temetőbe, ami Tóth szerint "bárki által látogatható, és könnyedén leróható a kegyelet".

Már-már új törvény

Káosz és kupleráj - jellemezte a temetkezés jelenlegi helyzetét Gelencsér Attila, aki tavaly óta vesz részt a temetőkről szóló törvény módosításának előkészítésében, de mint az [origo]-nak megjegyezte, nem feltétlenül ő lesz a várható módosító javaslat benyújtója. Ő a fő problémának azt tartja, hogy szétválik egymástól a temetőüzemeltetés és a temetkezési szolgáltatás, és sok kisebb szolgáltató nem száll be a temetők üzemeltetésébe, ráadásul nagyon jellemző a feketefoglalkoztatás is.

Tóth szerint elsősorban a kriptakérdést - az 1900-as években épített kripták esetében az akkori szabályozás és a jelenlegi között van zavar -, illetve a hamvasztások ügyét - az árverseny miatt gyakran Budapesttől több száz kilométerre szállítják hamvasztásra az elhunytat - kellene rendezni. A törvényt Gelencsér Attila szerint óvatosan kell módosítani, mivel a kormány deklarált célja a kis- és középvállalkozások segítése, de ha például előírnának egy megfelelő szakmai végzettséget a vállalkozáshoz, "sok kisebb cég komoly problémával küzdene".

Szekrényes András szerint ugyanakkor túl sok a temetkezési vállalkozó az országban. Miközben évről évre csökken az elhunytak száma - tavaly a KSH adatai szerint közel negyven éve nem látott szintre zuhant a halálozások száma - túl sok vállalkozás van. Szerinte a temetkezési szolgáltatásokat országszerte 100-110 cég is el tudná látni, ám összesen 500 ilyen vállalkozás működik.

Többen említették a különböző visszaéléseket, amelyeket szintén a törvény módosításával kellene rendezni. A kisebb szolgáltatók gyakran túlárazzák szolgáltatásukat, de problémás a halottszállító kocsik regisztrációja is - sorolta a képviselő, aki szerint annyi mindent kellene rendezni, hogy már-már új törvényről is lehetne beszélni. A módosításról ősszel folytatódik az egyeztetés, hogy mikor kerülhet a parlament elé, az még kérdéses.

Szekrényes András konkrét példát is említett a visszaélésekre: az ügyeletes orvosok és temetkezési vállalkozók összejátszását. Az anyagilag érdekeltté tett orvos, amikor kihívják egy elhunythoz, akkor a hozzátartozóknak az ismerős hullaszállítót ajánlja, aki nem feltétlenül olcsón vállalja a munkát. Ha pedig a család nem akarja elfogadni a javaslatát, akkor felveti, hogy beküldi boncolásra az elhunytat. Közben pedig a hozzátartozó szabadon hívhatna bárki más halottszállítót is - mondta az igazgató az [origo]-nak.