Hiába rúgnak ki ezreket, csak hízik az állam

Nagyszabásúnak ígérkező létszámleépítést jelentett be a kormány a közszférában. Az IMF által is követelt lépésnek már többször nekifutott a kormány, a közhivatalokban a hangulat most is síri, pedig ma többen dolgoznak az államnak, mint 2008-ban. Az önkormányzati dolgozók izgulhatnak a legjobban, de egyetlen állami alkalmazott sem lehet nyugodt. A probléma csak az, hogy nem tudja pontosan, kikből válogathat, és mennyi emberre van mindenképpen szüksége.

"Már olyan rémhír is terjed, hogy még az idén kirúgják a dolgozók tíz százalékát, és a főnökök sem legyintenek rá, hogy oltári nagy butaság" - mondta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egyik munkatársa. Több más, különböző állami hivatalban, például a Magyar Államkincstárnál vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál dolgozó köztisztviselő is azt mondta, hogy már a főnökeik sem titkolják, hogy a következő hetekben elbocsátásokról kell dönteniük, jövőre pedig folytatódhat a leépítés. A Központi Statisztikai Hivatal dolgozói pedig az elmúlt hetekben másról sem beszéltek egymás között, mint hogy kit érinthet a közelgő leépítés. A héten azután többen megkapták a felmondólevelüket, de a többiek sem dőlhetnek hátra: további csoportos leépítést is bejelentett a hivatal egy körlevélben.

Giró-Szász András kormányszóvivő hétfőn azt mondta, hogy a kormány felméri, hogy a közszféra egyes területeinek feladatai milyen létszámmal végezhetőek el. Giró-Szász azt mondta, át kell tekinteni, milyen létszámmal tartható fenn az oktatási, a közigazgatási, a nyugdíj-, az egészségügyi vagy az önkormányzati rendszer, mert Magyarország a GDP 49 százalékát költi e területek működtetésére, míg a környező országok csak mintegy 45 százalékát. A kormány célja, hogy a "hatalmas pufferrel rendelkező" közszolgálati gépezet működése leegyszerűsödjön.

Muszáj visszapótolni az embereket

A kormány többször nekifutott már a létszámcsökkentésnek, de eddig mindig elakadt. A kormány tavaly és az idén is bejelentette, hogy több ezer fővel csökkenti a közigazgatásban dolgozók számát. A 2011-re tervezett húszezres leépítésből nagyjából háromezres lett, és az idén is a kezdeti terveknél kisebb, hatezer főt érintő elbocsátásról döntött a kormány januárban. A kirúgások ellenére ráadásul tovább hízott az államnak dolgozók hatalmas serege a választások óta.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2011 végén 734 600 köztisztviselő és közalkalmazott dolgozott valamilyen költségvetési intézménynek. Ez kevesebb ugyan, mint a 2010-es (772 ezer), de még mindig húszezerrel magasabb, mint 2008-ban (722 ezer). Ha csak a minisztériumoknál és önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselők létszámát nézzük (2011 óta a tárcáknál kormánytisztviselők dolgoznak), kiderül, hogy hiába volt a kormányváltás után több állami hivatalban is nagyobb arányú elbocsátás, évről évre nő a létszám. A KSH-adatok szerint 2008-ban 105 700 köztisztviselő dolgozott, 2010-ben 108 400, tavaly pedig (a kormánytisztviselőket is hozzáadva) 109 400-an voltak.

"A feladat visszaköveteli a létszámot" - így magyarázta Boros Péterné, a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők Szakszervezetének főtitkára azt, hogy az elbocsátások ellenére is összességében nem csökken a teljes létszám. Szerinte nem lehet előkészítés nélkül elküldeni emberek ezreit, és ha a leépítések után nem változik az intézmény szerkezete, a feladatok elosztása, "muszáj visszapótolni az embereket". Az adatok ugyanakkor a főtitkár szerint megtévesztőek lehetnek, mert "más jogviszonyban, alacsonyabb bérért dolgozó, jellemzően kevesebb tapasztalattal rendelkező munkatársak kerülnek a hivatalokhoz". Előfordul például az is, hogy egy önkormányzattól elküldött emberek munkáját később közmunkások végzik el. A most beharangozott többezres leépítésről a főtitkár azt mondta, hogy a kormány nem egyeztetett még a szakszervezettel.

Szakszervezeti tüntetés a Kossuth téren a leépítések ellen

Kiürülnek az önkormányzatok

A létszám most bejelentett ésszerűsítését a Közigazgatási Minisztérium fájdalommentes megoldásokkal, vagyis a nyugdíjba vonulók státusainak és az aktuálisan is betöltetlen állások megszüntetésével is kivitelezhetőnek nevezte, de a járási rendszer 2013-as életbe léptetése ezeken felül is jár majd leépítésekkel. Januártól a járási hivatalokhoz tartozik majd az adat- és lakcímnyilvántartás, a gyámügy, illetve például a szabálysértési ügyek kezelése, ami azt is jelenti, hogy az önkormányzati dolgozók egy része a járási hivatal munkatársaként dolgozik tovább. A januártól járási kormányhivatalt működtető településeknek információink szerint október végig kell megállapodniuk a megyei hivatalokkal arról, hogy hány eddigi önkormányzati dolgozót vesznek át átszervezett ügyintézéshez.

Számos helyen ugyanakkor az át nem vitteknek is csak egy részét foglalkoztathatják tovább a települések, egy, lélekszámtól és ügyfélforgalomtól függő mutató alapján ugyanis információink szerint az állam megszabja majd, hogy hány dolgozót finanszíroz egy-egy önkormányzatnál, a meghatározott létszám felett pedig vagy saját erőből kell foglalkoztatniuk a dolgozókat a településeknek, vagy - ami valószínűbb - el kell küldeni őket.

Elbocsátások várhatók azokon a kétezer fő alatti lélekszámú településeken is, amelyek a törvény értelmében januártól nem tarthatnak majd fent önálló polgármesteri hivatalt. Bár az itt dolgozó munkatársak egy részére az összevont hivataloknál nyilvánvalóan szükség lesz, sokan így is az utcára kerülnek. Az önkormányzatoknál várható elbocsátások mértékét az [origo]-nak ugyanakkor sem a megkérdezett polgármesterek, sem a kormányhivatal-vezetők, sem kormányzati források nem akarták még csak megbecsülni sem.

Azt sem tudjuk, mennyien vannak összesen

Varga Mihály IMF-tárgyalásokért felelős miniszter nem titkolta, hogy a Nemzetközi Valutaalappal kötendő szerződés egyik fontos pontja lehet a közszféra karcsúsítása, amelyet az Orbán-kormány is támogat. Az államapparátus átalakítása azonban információnk szerint a vártnál nehezebben megy. "A kormányváltás óta azzal küzdünk, hogy nincsenek normális nyilvántartások. Addig pedig nehéz kijelenteni, hogy rúgjunk ki húszezer embert, amíg azt sem tudjuk, hol és mennyi van összesen" - mondta a közszférában várható leépítésekről egy magas beosztású kormányzati tisztségviselő.

Szerinte hiába van évek óta tervben az ésszerűsítés, a kormánynak a mai napig nincsenek pontos számai arról, hogy milyen életkori elosztásban és hány köztisztviselő, illetve közalkalmazott dolgozik az államigazgatásban, az önkormányzatoknál, az oktatásban vagy az egészségügyben. A KIM azon kérdésünkre, hogy az egyes területeken hányan dolgoznak, azt válaszolta, hogy a minisztériumoknál 5588 státus van, a kormányzati háttérintézmények és a fővárosi, megyei kormányhivatalok létszáma 68 334 fő. A nemzetgazdasági tárca az idén tavasszal megbízást kapott ugyan a miniszterelnöktől a részletes összesítések elkészítésére, a számításokkal azonban a mai napig nem állt elő.

A nyilvántartások hiányán csúszott el a kormány akkor is, amikor a nyár közepén döntött arról, hogy a közszféra dolgozóira is kiterjesztené az eredetileg csak a bírákra rótt - az Alkotmánybíróság által azóta alkotmányellenesnek ítélt - nyugdíjkényszert. Az általános öregségi nyugdíjkorhatárt elért köztisztviselőknek eszerint kötelezően nyugdíjba kellene vonulniuk, nem dolgozhatnának tovább, ahogy eddig az jellemző volt számos területen. Az érintettek pontos köréről ugyanakkor továbbra sem hozott döntést a kormány. Egyrészt azért, mert az oktatási és az egészségügyi államtitkár is mentességet kért az ágazatában dolgozók legalább egy részének, másrészt pedig azért, mert e döntéshez is hiányoztak az említett összegzések. (Erre a problémára az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán is utalt az [origo]-nak adott júliusi interjújában.)

A kényszernyugdíjazás kiterjesztésétől júliusi bejelentésében 20 milliárdos megtakarítást remélt a nemzetgazdasági miniszter, a 10-11 ezer érintettről beszélő Matolcsy György számítását azonban már napokkal később helyre tette a kormányszóvivő. "Nagyon konzervatív számításnak" nevezte a miniszter kalkulációit, egy kormányzati forrás pedig, aki rálát a tervekre, azt mondta, akár harmincezres leépítés is elképzelhető.