Az ütőkártya még hiányzik Biszku ellen

Összesen ötven ember halt meg azokban az '56-os sortüzekben, amelyek miatt a héten meggyanúsították Biszku Bélát. A rendszerváltás után többször vizsgálták a hatóságok ezeket az ügyeket, de Biszku mindig megúszta, mivel nem tudták rábizonyítani, hogy a politikai döntései miatt dördültek el a fegyverek. Biszku ködösítéssel is nehezítette a nyomozást, és úgy tudott lapítani 22 évig, hogy közben többen is bizonyítottnak látták felelősségét.

"A rendszerváltás óta bármikor meg lehetett volna gyanúsítani Biszkut" - mondta az [origo]-nak Kahler Frigyes jogtörténész azok után, hogy a Fővárosi Főügyészség bejelentette, őrizetbe vette Biszku Bélát több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított háborús bűntett elkövetése miatt. A megalapozott gyanú szerint Biszku felbujtóként vett részt két 1956-os sortűzben, a Nyugati tériben és a salgótarjániban.

Az ügyészség azzal indokolta a hétfői gyanúsítást, hogy Biszku az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának döntési joggal rendelkező tagja volt, a bizottság pedig közvetlenül irányította a karhatalom operatív vezető testületét, a Katonai Tanácsot. A tanács 1956 decemberében meghatározta, hogy az ellenséggel szemben határozottan fel kell lépni, továbbá gyorsan és kegyetlenül le kell számolni velük. Ezek után következtek a civilekre leadott sortüzek, köztük 1956. december 6-án a Nyugati téren és december 8-án Salgótarjánban. Előbbiben 4-en, utóbbiban 46-an haltak meg.

Semmitmondó, zavaros vallomások

A '90-es években több sortűz miatt is vádat emelt az ügyészség. A tettesek ellen akkor társtettesként, illetve bűnsegédként több emberen elkövetett szándékos emberöléssel megvalósított háborús bűntett miatt emeltek vádat. A salgótarjáni sortűz miatt jogerősen három embert ítélt el a bíróság - Orosz Lajos öt év fegyházbüntetést, Lévárdi Nándor és Szoboszlai Ferenc pedig két év börtönbüntetést kapott -, a Nyugati pályaudvari sortűz egyetlen vádlottját azonban felmentették. Biszku Bélát a salgótarjáni és a nyugati pályaudvari sortűzperben is meghallgatták tanúként. A salgótarjáni sortűzpert Ibolya Tibor főügyész is felemlegette a hétfői sajtótájékoztatón, és elmondta, Strausz János bíró az ítéletben kitért rá, hogy a tanúk "semmitmondó, értelmetlen vallomásokat tettek" és "nyilvánvaló, hogy ha érdemi vallomást tettek volna, akkor saját magukat bűncselekmény elkövetésével vádolták volna".

Biszku Béla távozik a bíróság épületéből hétfőn

A bíró azt állította az ítéletben, sérült a törvény előtti egyenlőség elve azzal, hogy nem indítottak eljárást a magas rangú katonatisztekkel és politikusokkal szemben, pedig legalább ugyanannyi, ha nem több bizonyíték volt ellenük, mint az elítéltek ellen - mondta az [origo]-nak Gellért Ádám nemzetközi jogász. Az akkori bíró, Strausz János szűkszavúan csak annyit mondott az [origo]-nak arról az ítéletről, hogy bíróként nem térhetett el a vád tárgyától, így a felbujtókkal nem foglalkozhatott, megjegyzése pedig az akkori vádlottak helyzetét kívánta árnyalni.

"Ezek a bíró egyéni elképzelései voltak" - mondta a bíró megállapításaira Bócz Endre, aki a '90-es években a salgótarjáni sortűzper idején vezette a vádat képviselő Fővárosi Főügyészséget. Bócz szerint "semmi akadálya nem lett volna, hogy az elkövetőkhöz hasonlóan a felbujtók ellen is eljárás induljon". Akkor hivatalból, a salgótarjáni sortűzper részeként kezdték el vizsgálni az MSZMP intézőbizottságának a szerepét, "a tettesek megvoltak, mi pedig megvizsgáltuk, hogy a tettes miért lett tettes".

Nem találtak bizonyítékot Biszku szerepére

Bócz szerint csak akkor tudtak volna eljárást indítani Biszku Béla és társai ellen, ha bizonyítékot találnak arra, hogy "az MSZMP intézőbizottságának ráhatása eredményezte a tüzelési szándékot". Ehhez azonban az kellett volna, hogy a tettesek közül valaki elismerje, parancsot kaptak a tüzelésre, vagy hogy találjanak egy tanút vagy okiratot, amely bizonyítja, hogy a bizottsági döntés hatására tüzeltek a karhatalmisták. "Senki sem mondta azt a tettesek közül, hogy neki a bizottság vagy bárki is szólt volna, hogy kezdjen el lőni. Csak úgy lőttek" - mondta Bócz.

Az ügyészség Bócz szerint tisztában volt azzal, hogy mi hangzott el az intézőbizottság decemberi ülésén, a jelentésben például szó volt arról, hogy a bizottság ülése után az egyik tag úgy magyarázta a bizottság döntését, hogy a karhatalmisták engedélyt kaptak arra, hogy "holnaptól lőhetnek". Ennek ellenére "nem volt kimutatható, hogy az emberölési szándékot a bizottsági döntés váltotta volna ki" - mondta Bócz. Szerinte a nyomozás során tisztázták, hogy a sortűz egy véletlenül a levegőbe leadott sorozat következtében alakult ki, ráadásul a sortüzet egy szabadcsapat hajtotta végre, amely "nem volt függelmi viszonyban az állami intézményekkel".

Megemlékezés a salgótarjáni sortűz áldozatairól 2011-ben

"Az ügyészség felelőssége eldönteni, hogy a bűnügyi bizonyítás szempontjából mit tart elégségesnek" - mondta erre Kahler Frigyes, aki akkor a Történelmi Tényfeltáró Bizottságot vezette. "Én történészként kizártnak tartom, hogy bármilyen karhatalmi lépés történhetett volna az intézőbizottság határozata nélkül" - mondta.

"Kíváncsi vagyok, hogyan fogják rábizonyítani Biszkura" - mondta a hétfői meggyanúsításról Bócz. Szerinte bár az általuk korábban feltárt adatok alapján nem lehet kimutatni a kapcsolatot a sortűz elkövetői és a bizottsági döntés között, az ügy jelenlegi állására nincs rálátása, és elképzelhető, hogy azóta újabb bizonyítékok kerültek elő. Az ügyészség munkáját szakértőként segítő Kahler azonban azt mondta, nincs tudomása róla, hogy az ügyben új bizonyítékok kerültek volna elő. "Az én kezemben nem volt más dokumentum, csak olyan, amely korábban már a mi bizottságunk kezében is megfordult" - mondta.

A Fidesz és a Jobbik miatt indultak be

Nem Strausz János bíró volt az egyetlen, a rendszerváltás óta más is felhívta már a figyelmet Biszku Béla szerepére. A magát 56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottságának nevező csoport például már 1999-ben, az ügyészségnek küldött levelében azt írta, hogy az ügyészség mulasztást követett el a sortűzperek során. Gellért Ádám 2010-ben küldött egy beadványt a Fővárosi Főügyészségnek, ebben többek között a mostani gyanúsítás alapját képző nemzetközi jogi egyezményekre hivatkozva felhívta a nyomozók figyelmét Biszku Béla szerepére az 1956 utáni megtorlásban. A beadványt az ügyészség feljelentésként értelmezte, és a bűncselekmény elévülésére hivatkozva elutasította.

A Fővárosi Főügyészség az [origo] kérdésére azt közölte, hogy most a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselőinek februárban tett feljelentése alapján indították a nyomozást, a jogi alapot pedig az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló, 2012-ben hatályba lépett törvény, az úgynevezett lex Biszku jelentette. Az új szabályozást a hétfői sajtótájékoztatón is megemlítette Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész, de azt is hozzátette, hogy "ezek a cselekmények soha el nem évülő cselekménynek minősülnek, és nemzetközi egyezményen alapszik a büntethetőségük, így tulajdonképpen erre az aktusra jogi szempontból nem is biztos, hogy figyelemmel kellett volna lennünk".