Ne játszd a rendőrt, ha tolnak!

Teljesen mindegy, drága terepjáróban ülünk-e, vagy sem, ha olyan a személyiségünk, dühöngünk az utakon. A kulturált közlekedésre alkalmatlan emberek a moziban és a közértben sem tudnak viselkedni, ha pedig le akarnak tolni minket az útról, inkább álljunk félre.

Tanúként jelentkezett a rendőrségen egy kamionsofőr, aki azt állítja: látta, mi vezetett ahhoz az M3-ason történt balesethez, amelyet egy szlovák milliárdosnő okozott még augusztusban. A férfi szerint már tíz kilométerrel a baleset helyszíne előtt, egy benzinkútnál összezördült egymással a BMW-t vezető nő és a Fiat Punto sofőrje.

Közvetlen előzménye volt a balesetnek, hogy Eva Varholíková Rezesovát felbosszantotta: nem tudta első lendületből megelőzni a Fiatot. Villogott rá, hagyja el a belső sávot azonnal, hogy sebességéből ne kelljen visszavennie. Amikor aztán sávot váltott a Fiat, a másik autó elkezdte üldözni, tolta le az útról. A Fiat a tanú szerint kétségbeesetten menekült, lehúzódott a leállósávba, de hiába, a BMW csak ment utána, és folyamatosan nyomás alatt tartotta, majd végül beléhajtott. A szabályosan közlekedő Fiatban négyen utaztak, hárman közülük bennégtek a kocsiban, a negyedik utas két nappal később a kórházban halt meg.

Ne játsszunk rendőrt

Pausz Ferenc közlekedésbiztonsági szakértő szerint sajátos pszichológiai megközelítésük van az úgynevezett letolásoknak, leszorításoknak. Ha túlzottan rá van kattanva vezetés közben az egyik autós a másikra, az oda-vissza feszültséget gerjeszt. Nem ritka, hogy valaki direkt csak a belső sávban megy, annak ellenére, hogy lenne hely a középsőben vagy a külsőben is. A KRESZ szerint aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon. Ha ez mégis megtörténik, "elindulnak a dudálások, rámennek a másikra, néha életveszélyes dolgokat lehet megfigyelni, próbálják letolni a másik autót, aki a végsőkig igyekszik tartani magát" - magyarázta Pausz, aki szerint ezen a ponton válik szét a helyes és a helytelen magatartás.

A hátul levő autós vagy feladja, és kimegy jobbra, ott próbál előzni - ami szabálytalan a KRESZ szerint -, aztán nyugodtan folytatja útját. A másik variáció, hogy ő kerül a másik autó elé, megpróbálja bosszantani, ráfékez, meg akarja torolni a korábbi sérelmeket. A helyes magatartás a szakember szerint az ilyen esetekben, hogy az elől haladó próbáljon meg lehúzódni, ne foglalkozzon vele, mennyivel jön a mögötte levő autó, engedje el, hadd menjen.

Pausz szerint gyakoriak a helytelen követési távolságból eredő balesetek, de ezeket nem mindig agresszív megnyilvánulás okozza: legtöbbször figyelmetlenség, volán mögötti elalvás az ok. Nehéz utólag megmondani, hogy egy baleset mi miatt következett be. A Központi Statisztikai Hivatal adatsorai szerint tavaly összesen 15 827 baleset történt, arról azonban nem áll rendelkezésre külön adat, hogy ezek hány százalékát okozta, hogy nem tartották be a követési távolságot.

Beszorultam közéjük

"Az M7-esen jöttem vissza Budapest irányába. Az autópálya háromsávos részén a belső sávban mentem, megengedett sebességgel. A visszapillantó tükörben láttam, hogy mögöttem és a tőlem jobbra levő sávban két sportautó versenyez egymással" - mesélte az [origo]-nak egy autós, aki került már rémisztő szituációba az autópályán. "Mire észleltem őket, a mögöttem nagy sebességgel jövő autó nemhogy a követési távolságot nem tartotta be, hanem szó szerint rám állt. Próbáltam kimenni jobbra, kitettem az indexet is, hogy jelezzem: nem akarom feltartani, de épp egy kamionsort előztem. Amikor a kamionok mellett elhaladtam, addigra a másik sportautó mellém ért. Kvázi beszorultam közéjük. Végre ki tudtam menni a középső sávba, amikor a mögöttem levő vezető úgy döntött, kijön elém. Attól kezdve egy ideig előttem ment, a legszélső sávba is utánam jött, nagyjából 60-nal tudtunk csak menni" - mondta.

Egy másik sofőrt az M0-son ért inzultus: "A három sáv közül a középsőben haladtam. Meg akartam előzni egy kamiont, a tükörben semmit nem láttam, így kimentem a belső sávba. Pár másodperccel később mögém ért egy nagy sebességgel száguldó autó, kimentem előle a középsőbe, majd vissza a belsőbe. Az ekkor már előttem levő autós hirtelen satuféket nyomott, majd gyorsan elhúzott" - mondta a nő, aki hozzátette, ha kicsit rutintalanabb, vagy nem kapcsol hirtelen, meg is halhatott volna.

Segített a BMW-s

Márkaharc van az utakon, kialakult a vezetők között a kivagyiság - ez Szántai László, az egyik fővárosi autósiskola oktatójának a tapasztalata. "Nem tartják tiszteletben a közlekedési szabályokat: beállnak a sor elejére, átmennek a lezárt sorompón" - mondta az oktató, aki közel negyven éve tanít autót vezetni. A tapasztalatlan és ezért gyakran a megengedett sebességnél lassabban haladó tanuló jelzésű autóknak szerinte egyáltalán nincs becsületük, és türelmet sem kapnak a többi autóstól. "Ma épp egy hölgy akart minket letolni az útról, biztos valami üzleti tárgyalásra sietett" - mesélte az oktató.

Ezzel nem teljesen ért egyet a szintén oktatóként dolgozó Csilla, aki szerint nem mindenki türelmetlen a tanulókkal. Ő nagyjából 70 százalékra tette azok arányát, akiket hidegen hagy a nagy T betű. "Állatok, idegbetegek, nyomulnak, késésben vannak, ezt az utakon akarják behozni" - mondta az [origo]-nak Csilla. Ha valami nem tetszik az autósoknak, azt többnyire dudálással vagy mutogatással fejezik ki. Csilla azonban korántsem pesszimista, "az utóbbi egy évben még én is meglepődöm, hogy vannak segítőkész vezetők. Nemrég egy fekete BMW sofőrje is ilyen volt" - utalt az arra a sztereotípiára, hogy a nagyobb autók vezetői sokszor képzelik magukat a közutak urának.

Kis autóval is tolakodnak

Magyarországon 10-15 százalék között van a renitens viselkedésű vezetők aránya - mondta az [origo]-nak Dulin Jenő közlekedéspszichológus, aki szerint a vezetési stílus nincs összefüggésben azzal, milyen drága vagy nagy autóban ül egy sofőr. "Azt, hogy milyenek vagyunk az úton, saját személyiségjegyeink befolyásolják. Ha egy negatív személyiségű ember egy értéktelenebb, kisebb autóban ül, ugyanilyen viselkedést mutathat". A kisebbségi komplexusokkal rendelkezők az utakon is kifejezhetik ezt, de fontos megemlíteni, hogy nagy eséllyel ugyanígy viselkednek egy moziban, közértben vagy futballmeccsen is - mondta.

Dulin Jenő azt mondta, ne használjuk az agresszív szót, helytállóbb a felülkerekedő magatartás. A közlekedéspszichológus szerint az sem ritka, hogy valaki csak alkalomszerűen renitens. Egy életszagú példát is hozott ennek érzékeltetésére: ha valakit felhívnak, hogy haldoklik a nagymamád, gyere a kórházba és búcsúzz el tőle, az illető rohan, mint a veszett, száguldozik. Akik ezt látják, azt gondolhatják, nézd ezt az őrültet, holott nem tudják, valójában miért csinálja ezt. Ha valakinek állandó személyiségjegye az ilyen magatartás, az mindig így viselkedik. A közlekedés minden pillanata rizikófaktort hordoz, egyfajta kísérleti laboratóriumként is felfoghatjuk - mondta Dulin, aki szerint mindenkiben benne van, hogy elborul az agya, de ha kontroll alatt tudjuk tartani az elhatalmasodó érzéseinket, akkor nem fajulhatnak el a dolgok. A szlovák milliárdosnő viselkedését a balesetet csak a hírekből ismerő Dulin úgy értékelte, hogy Rezesova nem a hétköznapi emberek életét élte, hozzá volt szokva, hogy neki többet lehet, amit akar, azt megkapja, személyiségfejlődési problémái lehettek, amelyek fokozatosan kerekedtek felül rajta, talán ez vezethetett a balesethez is.

A németek büntetik

Megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot, hogy megtudjuk: mennyire jellemzőek a letolásos balesetek, és a közlekedési rendőrök tudják-e ellenőrizni, ki tudják-e szűrni az ilyen sofőröket a forgalmomból, de kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Magyarországon a Büntető törvénykönyv alapján büntetik azt, aki nem tartja be a követési távolságot. A közúti veszélyeztetés tényállása szerint aki közúti közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, három évig tartó szabadságvesztésre ítélhető. A közúti veszélyeztetést szigorúbban bünteti a törvény, mint a közúti baleset okozását, az előbbiben rejlő szándékosság miatt.

Németországban külön büntetik az úgynevezett letolást. Aki százzal megy, az minimum ötven méter követési távolságot köteles tartani, százhatvannál már nyolcvanat, azaz a sebesség felét, méterben kifejezve. Akit letoláson kapnak a rendőrök, 400 eurós, átszámítva több mint 110 ezer forintos bírságot is kaphat.