Átbújtak a kiskapun a magyar kormányt átejtő azeriek

Egy augusztus 15-én keltezett hivatalos levélben Azerbajdzsán megígérte a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, hogy otthon sem változtatnak az azeri baltás gyilkos büntetésén. Aztán az életfogytiglani börtönről szóló ítélet helyett végül azonnal szabadon engedték Safarovot.

Változtatás és új bírósági eljárás nélkül végrehajtják a magyar bíróság ítéletét, amely Ramil Sahib Safarovra életfogytig tartó börtönt szabott ki - ígérte az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium egy augusztus 15-ei keltezésű levél szerint, amelyet a Magyar Nemzet internetes kiadása közölt.

A levélből kiderül, hogy a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) érdeklődött az azeri kormánynál, hogy mi lesz a sorsa Safarovnak. Az azeri hadnagy 2004-ben egy baltával gyilkolta meg Gurjen Margarján örmény hadnagyot álmában egy budapesti NATO-rendezvény ideje alatt.

A magyar bíróság életfogytig tartó börtönbüntetést szabott ki rá, de augusztusban a kormány kiadta Safarovot Azerbajdzsánnak, akit pénteki hazaérkezése után azonnal elnöki kegyelemben részesítettek, vagyis nem kell letöltenie a büntetését. Sőt az azeri védelmi miniszter még elő is léptette a baltás gyilkost. Egy bakui politikus az azeri nemzet nagyságát látta az esetben.

A lépés annyira feldühítette az Azerbajdzsánnal ellenséges viszonyban lévő Örményországot, hogy Jereván megszakította diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal, az országban aláírást kezdtek gyűjteni, hogy elérjék a magyar kormány bocsánatkérését, sőt magyar zászlót is égettek, valamint lövések is eldördültek az azeri-örmény határon. A magyar kormány ráadásul az Egyesült Államok rosszallását is kiváltotta, amely magyarázatot követelt Safarov átengedésére.

Kiadatási egyezmény mögé bújva

Baku alaposan átejtette a magyar kormányt, mert az augusztus 15-ei levélben pont az ellenkezőjét ígérték. A levélben az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium az 1983-as strasbourgi európai egyezményre hivatkozott, amely a kiadatás szabályait írja le. Azerbajdzsán 2001-ben csatlakozott az egyezményhez.

A nemzetközi szabályozást Magyarország 1994-ben építette be a hazai jogrendszerbe. (A törvényt itt olvashatja először angol, utána magyar nyelven.) Ennek az a célja, hogy az ítélkező ország átadhassa egy-egy idegen ország polgárát, akit saját törvényei szerint elítélt, és közben biztos lehessen abban, hogy a másik ország végrehajtja az ítéletet. Ezt garantálná a nemzetközi szerződés.

A jogszabály azt mondja ki, hogy a végrehajtó államnak (itt ez Azerbajdzsán) az ítélkező ország (Magyarország) döntését kell figyelembe vennie. Vagyis a főszabály szerint Safarovnak az életfogytig tartó börtönbüntetést kellett volna folytatnia Azerbajdzsánban.

Szűkre szabott kiskapu

Az egyezmény azonban hagyott egy kiskaput, amely szerint megváltoztatható az ítélet. Viszont ezt az esetet is korlátozza a nemzetközi egyezmény, például csak az ítéletet lehet változtatni, azt nem lehet megkérdőjelezni, hogy mi volt a bűncselekmény, amelyet elkövetett az illető.

Azt is előírja az egyezmény, hogy a megváltoztatott büntetésnek "amennyire csak lehetséges, meg kell egyeznie a kiszabott végrehajtandó büntetéssel". Nem lehet szabadságvesztést pénzbüntetésre változtatni, de a már letöltött büntetést be kell számítani. Azt is leszögezi az egyezmény, hogy az ítélet átalakítása bírósági eljárásban történhet, amely során az elítéltet őrizetben kell tartani. Ehhez képest Safarovot elnöki kegyelemben részesítették, és rögtön szabadlábra helyezték Azerbajdzsánban.

A magyar kormánynak írt levélben pedig az azeriek arra is felhívták a figyelmet, hogy az azeri törvények értelmében akit tényleges életfogytiglani börtönre ítélnek, a legkorábban akkor helyezhető feltételesen szabadlábra, ha a büntetéséből legalább 25 évet letöltött.

Az 1983-as egyezmény szerint tájékoztatni kell az ítélkező országot, ha az ezt kéri. A KIM-nek küldött levélben utal rá az azeri fél, hogy a magyar kormány kérdést intézett Bakuhoz az ügyben, tehát ez a tájékoztatási kérelem megtörtént.

Volt rá jel, hogy nem tartják be

A levélben ígérteknek a magyar kormány bedőlt. Jog szerint - úgy tűnik - helyesen járt el Magyarország, de vannak jelek, amelyek alapján a kormány könnyelműnek bizonyult. A KIM azt közölte, hogy az egyezmény feltételeinek megfelelt az azeriek kiadatási kérelme.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász az MTI-nek viszont azt mondta, hogy "lehetett tudni, lehetett számítani rá, hogy ez lesz a dologból". Ezt azzal magyarázta, hogy az elítélése is nagy politikai vihart kavart Azerbajdzsánban.

Az igazságügyi rendszerek figyelésével foglalkozó nonprofit Penal Reform International szerint az azeri bírósági rendszer korrupt, a bírák jelentős része rosszul képzett, az igazságügyi rendszer pedig politikai befolyás alatt áll.

A baltás gyilkos elengedése nem is vág egybe az ország igazságszolgáltatási gyakorlatával, a PRI szerint inkább az a jellemző Azerbajdzsánban, hogy túl szigorúan alkalmaznak súlyosabb börtönbüntetéseket is, az életfogytiglani börtönre ítélt rabok jogait pedig rendszeresen megsértik, néha az olyan alapvető dolgokhoz sem jutnak hozzá, mint az orvosi ellátás vagy a megfelelő minőségű étel.