Puffadunk és fáj a fejünk

Válogatás nélkül kapkodják be az emberek a fájdalomcsillapítókat és a nyugtató hatású gyógyszereket, ami a patikusok szerint nemcsak arra utal, hogy nem mernek betegek lenni, de a társadalom általános nyomott hangulatát is mutatja. Többet járunk patikába, mint plázába, sokszor még a krónikus betegek sem mernek kórházba feküdni, mert az állásukat féltik.

"Megvalósult az a reklámszlogen, hogy nincs idő a fejfájásra" - mondta az [origo]-nak egy veszprémi patikus, aki maga is tapasztalta, hogy megnőtt a fájdalomcsillapítók iránti kereslet. A Nielsen piackutató napokban készített felmérése szerint az elmúlt fél évben 11 százalékkal nőtt a fájdalomcsillapítók forgalma, de nagyon fogynak az orrdugulás elleni szerek is. A kutatás szerint hat hónap alatt 63 milliárd forintot költöttünk vény nélküli gyógyszerekre.

A megkérdezett patikusok ugyan csak nagyon óvatosan mertek nyilatkozni, mégis azt tapasztalják, hogy a fájdalomcsillapító-fogyasztás tükrözi a magyarok hangulatát. "Azt lehet érezni, hogy ahogy nő a bizonytalanság, az emberek egyre kevésbé mernek betegek lenni. Gyakran panaszkodnak arra, hogy nincs idő a betegségre" - mondta a veszprémi patikus, akinek mostanában sokan mesélik el, hogy a munkahelyükön jobban szeretik, ha nem betegszabadságra mennek, hanem a kötelező szabadságukat használják gyógyulásra.

Mindenki hajt, rohan

Éppen a rendeléseket összesítette egy XIII. kerületi patika vezetője is, amikor arról kérdeztük, mennyire érződik a forgalmon az emberek hangulata. "Érzésem szerint jelentősen belejátszik ebbe az emberek hangulata. Mindenki hajt, rohan, és közben keveset törődnek magukkal az emberek, szabadlevegőre például alig mennek" - mondta a patikus.

Ott jártunkkor épp elfogyott a nyugtató hatású orbáncfűtea egy budai gyógyszertárban is, a patikus szerint az utóbbi időben gyorsan el szokott fogyni. "Sokat visznek ebből az utóbbi időben, sokan ugyanis először a növényi alapú szerekkel próbálkoznak. Van olyan is, aki át akar térni a régi nyugtatójáról a növényire, de a fokozatosságot nem nagyon tartják be az emberek" - magyarázta a patikus.

Cserép Edina debreceni pszichiáter szerint is érződik, hogy nyomott az emberek hangulata. "Folyamatosan nő a hangulatzavaros betegek száma, de ebben sok tényező közrejátszik, így például a hirtelen frontváltozások miatt is sokan nyúlnak fájdalomcsillapítóhoz" - mondta. A pszichiáter szerint egyértelmű, hogy hosszabb kórházi kezelést még azok sem mernek vállalni, akik tényleg komoly gondokkal küzdenek.

Nem engedik el a munkahelyéről

"Volt olyan idegösszeomlásos betegem, aki a világát nem tudta, mégsem feküdt be a kórházba, mert azt mondta, biztos, hogy nem engedik el a munkahelyéről több hétre" - emlékezett egyik kirívó esetére az orvos. "Esznek mindent, mint a cukrot" - utalt arra, hogy az emberek szinte válogatás nélkül kapkodják be a gyógyszereket.

A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) szerint a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók forgalmát növelte az is, hogy drágultak a receptköteles gyógyszerek. A szövetség adatai szerint a hazai gyógyszertárakba naponta 670 ezren mennek be, többen, mint a bevásárlóközpontokba együttvéve.

A betegek gyakran elégedetlenek az egészségügyi rendszerrel, panaszkodnak a hosszú várakozási időre, ezért sokszor inkább a patikus véleményét kérik, ahelyett, hogy orvoshoz mennének - derült ki a szövetség által az [origo]-nak küldött közleményből. Mikola Bálint elnök hozzátette azt is, hogy a fájdalomérzetet növelik a frontok, amelyek mozgásszervi, ízületi fájdalmakat és fejfájásos tüneteket okoznak, de az évek óta nem enyhülő polleninvázióval járó allergiás tünetek is.

Furcsán szedjük a gyógyszereket

A Nielsen január és július közötti időszakot vizsgáló felméréséből az is kiderült, hogy a fájdalomcsillapítók mellett vitaminokra, étrend-kiegészítőkre és orrdugulás elleni szerekre költenek az emberek, de népszerűek többek között a puffadás elleni szerek, az enyhe hashajtók és a prosztata kezelésére való gyógyszerek is.

A GfK piackutató tavalyi felmérése szerint a magyar betegek jelentős része nem úgy szedi a számára felírt gyógyszert, hogy az kifejtse a tőle elvárt hatást. A kutatás azt mutatta, hogy sokan pontosan vásárolják a vitaminokat, illetve immunerősítőket, de a krónikus betegségekre felírt gyógyszereket csak időszakosan. A furcsa szokásokat mutatja az is, amikor a beteg tartósan szed több gyógyszert a krónikus betegségeire, majd az egyik hónapban egy másik hatóanyagú gyógyszert vásárol az eredetileg használt helyett.

A gyógyszerfogyasztás az elmúlt években folyamatosan növekedett Magyarországon. Az IMS Hungary korábbi felmérése azt mutatta, hogy 2003-ban még 41 milliárd forintot költöttünk recept nélküli gyógyszerekre, de 2008-ra ez a forgalom elérte a 60 milliárd forintot.

Abban a gyógyszergyártók és a gyógyszerészek is egyetértenek, hogy csökkenteni kell a gyógyszerfogyasztást Magyarországon, de a Széll Kálmán-tervben előirányzott 100 milliárd forintos csökkentés szerintük túlságosan megterhelné a lakosságot. Lukács Marianna, a Patika Egészségpénztár vezérigazgatója az Egészségpolitikai Figyelőben azt mondta, hogy önmagukban az önkéntes egészségpénztárak csak a lakossági terhek töredékét képesek átvállalni.