Próbálja elkerülni a halálos ölelést Bajnai Gordon

Munkatársai szerint egyre jobban növekszik a nyomás Bajnai Gordonon, hogy döntse el, aktívan is visszatér-e a politikába. Az ilyen felvetésekre tudatosan nem reagálnak, hogy ne adjanak súlyt a találgatásoknak, Gyurcsány Ferenc vagy az MSZP felajánlkozásának káros hatásait pedig úgysem tudják kivédeni. Bajnait magánéleti dilemma is gyötri, próbál csak annyiszor feltűnni, hogy téma legyen, de megfogni ne lehessen.

Úgy vélem, egyre többen gondolják, hogy több dolog köt össze minket, mint amennyi elválaszt - jelentette ki egy múlt heti fórumon Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök. A kijelentés egyfajta programhirdetésnek is tűnhet, akárcsak a Bajnai által létrehozott alapítvány több elemzése is, amelyek kritikusan szólnak a kormány intézkedéseiről. Bár Bajnai folyamatosan tagadta az elmúlt két évben, hogy a visszatérésre készülne és újra politizálni akar, egyre nagyobb rajta a nyomás, hogy álljon a darabjaira hullott baloldali ellenzék élére.

Múlt héten Medgyessy Péter volt szocialista miniszterelnök beszélt arról a TV2 műsorában, hogy Bajnai az egyedüli ember a baloldalon, aki alkalmas a 2014-es miniszterelnök-jelöltségre. Gyurcsány Ferenc a Facebook-oldalán írta azt a héten, hogy Bajnainak döntenie kell, hogy indul-e, mert nincs erős pártháttere, így egyedül nem lehet versenyképes jelölt. Egy e heti fórumon pedig Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke is azt mondta, hogy Mesterházy Attila mellett alkalmasnak tartják az ellenzéki összefogás vezetésére Bajnai Gordont is, de a közös jelöltet szerinte csak fél év múlva kell megnevezni.

Sok irányból jön a nyomás

"Nyomás van Gordonon, sok irányból, ahogy megyünk előre az időben, ez még jobban erősödni fog" - mondta az [origo]-nak egy Bajnai közelében dolgozó forrás. Szerinte nem meglepő, hogy sokan találgatják, hogy Bajnai alkalmas-e a miniszterelnöki posztra, sokkal problémásabb, hogy rengeteg, minden alapot nélkülöző cikk jelenik meg Bajnairól és terveiről a sajtóban, nem igaz például, hogy Mesterházy és Bajnai munkatársai között megromlott volna a viszony.

Ha káros is, a jelenséggel nem lehet semmit se kezdeni - mondta a forrás arról, hogy Bajnai miért nem jelzi egyértelműbben, mit gondol ezekről a találgatásokról. "Azért nem is reagáltunk egyik felvetésre sem, mert azzal csak nagyobb súlyt adtunk volna ezeknek" - mondta. "Túl nem értékeljük ezeket a dolgokat, élőben nem volt téma közöttünk egyik hír sem. Ha meglátunk egy-egy cikket vagy nyilatkozatot, körbeküldjük egymásnak a linket, ennyi az egész" - mondta.

Egy Bajnai környezetében dolgozó forrás szerint a volt miniszterelnökön óriási a teher, "naponta húszan éreztetik vele, hogy csak ő segítheti ki a bajból az országot". Óbudai irodájában állítása szerint nemcsak mostanában, hanem gyakorlatilag már a kormányváltás óta folyamatosan egymásnak adják a kilincset a különböző politikai, értelmiségi és gazdasági körök képviselői, hogy rávegyék a visszatérésre. A döntés a forrás szerint ugyanakkor több szempontból is nehéz. Bajnai korábbi írásaiban is hangsúlyozta már, hogy a jelenlegi kormány leváltása nem elég, hanem olyan programot, megoldásokat is fel kell tudni mutatni, amivel újjá lehet építeni a gazdaságot, illetve helyrehozni mindazt, ami a 2010-es kormányváltás óta rossz irányba ment, ez pedig nem kis feladat. A forrás szerint Bajnai arra mindenképpen figyelni fog, ha a visszatérés mellett dönt, hogy az ne legyen Gyurcsány Ferenchez köthető.

Bajnait magánéleti dilemma is gyötri: miniszterelnöksége idején politikai elfoglaltságai miatt nem tudott foglalkozni akkor újszülött kislányával, nemrég pedig újabb gyereke született, így egy újabb közéleti szerepvállalással ismét háttérbe szorulna a családja.

Elég, ha forog a neve

Bajnai tétovázásával a környezetében sem mindenki ért egyet. Erre utal, hogy nemrég közeli barátja, a Haza és Haladás alapítvány felügyelőbizottságában is helyet foglaló Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a Népszabadságnak adott interjúban is sürgette Bajnai visszatérését, hangsúlyozva, hogy "nagyon sokáig ezt a stratégiai döntést nem lehet halogatni".

Bajnai januárban terjedelmes elemzést közölt az alapítványa honlapján. Ebben azt fejtegette, hogy a haza és a haladás ügye iránt elkötelezettek reménye a mielőbbi kormányváltásban van, ez viszont csak akkor lehetséges, ha választható alternatíva szerveződik a Fidesz ellen. Bajnai tagadta az [origo] információit, miszerint új szervezet létrehozásán gondolkodna. Viszont azóta is látványosan tartja magát ahhoz, amit az egyik munkatársa úgy fogalmazott meg: csak annyira lesz aktív, hogy "forogjon a neve", és miniszterelnök-jelölti alternatívaként a továbbiakban is szóba jöhessen.

Bajnai Gordon 2009. április 14-én, Gyurcsány Ferenc lemondása után, súlyos politikai és gazdasági válság közepén ült át a gazdasági miniszteriből a miniszterelnöki székbe, és már bemutatkozó beszédében figyelmeztetett, a válság elmélyülésének megakadályozására összeállított programja mindenkinek "fájni fog". Egyéves kormányzása végén úgy értékelte kormánya tevékenységét, hogy mind a négy 2009 tavaszán kitűzött célt - az azonnali válságkezelést, a költségvetési hiány leszorítását, a gazdasági növekedés ösztönzését, valamint a külső és belső bizalom helyreállítását - sikerült elérnie. Noha a Bajnai-kormány megszorító intézkedései a társadalom gyakorlatilag minden rétegét érintették a közszféra dolgozóitól a nyugdíjasokon át a családtámogatások különböző formáiban részesülőkig, a politikusnak sikerült különösebb megmozdulások, kormányellenes tüntetések nélkül levezényelnie a kiigazításokat.

A Medián akkori közvélemény-kutatása szerint Bajnai a kezdeti 17 százalék után 2010 tavaszán 24 százalékos népszerűségi mutatóval távozott posztjáról. Bajnai most is népszerűbb, mint Orbán Viktor vagy Gyurcsány Ferenc. A Szonda Ipsos adatai szerint Bajnai népszerűsége 31 százalékon áll, szemben Orbán 29 és Gyurcsány 23 százalékos népszerűségével. Mesterházy Attila pedig ugyanolyan népszerű, mint Bajnai.

Bajnai: Új célok kellenek

A rendszerváltáskor a magyar polgárok többsége egyetértett azokban a dolgokban, amelyek meghatározták, merre menjünk, és a politikai versengés ezen kereteken belül zajlott: demokráciát akartunk, szabadpiaci versenyt, szükségesnek tartottuk a társadalmi szolidaritást és a Nyugathoz tartozást. Mostanra ezek a célok mind megkérdőjeleződtek - mondta Bajnai a Napló Top 100 klubjában tartott rendezvényen a múlt héten.

Az IMF-hitelről azt mondta, nem megoldás, hanem haladék, és nem elsősorban az ország gazdasági stabilitása miatt van rá azonnal szükség, hanem a vállalkozók és magánszemélyek hitelkamatainak a csökkentése érdekében. Az Orbán-kormány néhány intézkedésével egyetért - ilyen az inaktívak számának csökkentése -, összességében azonban úgy érzi, hogy a Fidesz az ország jövőjét éli fel.

Bajnai azt mondta, a kormány felélte az ország három nagy tartalékát, a nyugdíjrendszerben felhalmozott 3000 milliárd forintot, az országgal szembeni gazdasági bizalmat, amelyet a különadókkal játszott el, és végül eljátszotta a munkaerő-piaci tartalékot is az egykulcsos adóval, ami nehezíti az alacsony képzettségűek foglalkoztatását. Bajnai azt mondta, közös társadalmi célokat kell újrafogalmazni, amelyek a következő 20 év politikáját meghatározzák, ezek hiányában lecsúszhatunk, visszafordulhatunk.