Szó nélkül suttyant át minden a Fideszen

Teljes egyetértésben bólintottak rá a kormánypárti képviselők a Fidesz-elnökség előzetes választási regisztrációról szóló javaslatára a frakciók háromnapos sárvári tanácskozásának csütörtöki tanácskozásán. Az IMF-kérdés már nem is volt napirenden, igaz, állításával szemben a miniszterelnök nem is kért felhatalmazást egy alternatív tárgyalási javaslat elkészítésére forrásaink szerint.

Nemcsak személyesen, hanem levélben, illetve ügyfélkapun keresztül is be lehet majd jelentkezni a választói névjegyzékbe, és az eredetileg tervezett ötvenöt nap helyett csak a voksolást megelőző 15. napon zárul le a regisztráció - az [origo] által is ismertetett korábbi verzióval szemben már egy ilyen megengedőbb javaslatot tárt a képviselők elé a Fidesz elnöksége nevében Orbán Viktor miniszterelnök a kormánypártok sárvári frakcióülésének második napján a választási eljárás törvény tervezetét ismertetve.

Ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) az elnökség elvárásai alapján összeállított, augusztusra elkészült koncepciójában maguk a munkaanyag készítői is számos alkotmányos kifogást találtak. A választójog aránytalan korlátozásának nevezték például, hogy az elképzelések szerint csak személyesen vagy meghatalmazott útján lett volna lehetőség a választás előtti feliratkozásra, de általánosságban is a jog szükségtelen korlátozásának találták, hogy a választók csak a voksolást több hónappal megelőző időpontig döntheték volna el, hogy részt akarnak-e venni a választáson. Aggályaik miatt a szakértők arra is figyelmeztettek, hogy a törvény nemcsak a magyar Alkotmánybíróságon bukhat el, hanem az emberi jogok európai bíróságán is, illetve, hogy abba az európai jogelvek felett őrködő Velencei Bizottság is beleköthet.

A szerdán frakciók elé tárt változat azonban jórészt már figyelembe vette a szakértők aggályait és a Velencei Bizottság ajánlásait is. Sőt a "javított változat" a csütörtöki ülés [origo]-t tájékoztató résztvevői szerint még a terv korábbi frakción belüli ellenzőit - köztük az ellenvéleményét korábban nyíltan is felvállaló Gulyás Gergelyt - is meggyőzte.

Egy képviselő szerint a regisztráció szükségességét is olyan megggyőzően vezette le az állampolgári kötelezettségekből a koncepciót ismertető miniszterelnök és a javaslatot majd személyesen jegyző Lázár János, hogy az előzetes várakozásokkal ellentétben igazi vita sem alakult ki a kérdésről. "Nagy tömegeket nem mozgatott meg" - illusztrálta a tervezet iránti érdeklődést egy a regisztrációval kapcsolatban korábban semleges képviselő, aki szerint főleg a külföldi voksolás mikéntjéért aggódó "külügyesek" voltak aktívak az eszmecserében. Néhány fontos részletkérdés - például, hogy megszűnjön-e az átjelentkezéssel szavazás lehetősége - a képviselők szerint elő sem került a megbeszélésen. Több felvetés - például a kopogatócédula-gyűjtés megszüntetésével kapcsolatos - nyitva maradt, de még a letisztázott pontokban sem hoztak döntést a frakciók, csak a törvénytervezet mielőbbi benyújtásában állapodtak meg, illetve abban, hogy a kormány biztos, ami biztos, előzetes normakontrollt kér majd az Alkotmánybíróságtól.

Túl a tányérdobálós válóperen

Az [origo]-nak beszámoló képviselők szerint egyébként nemcsak a regisztráció ügyében, hanem általánosságban is elmaradtak a többnapos frakcióüléseken korábban megszokott nagy viták. "Még egy jóízű odamondogatás vagy beszólás sem volt" - fogalmazott viccesen egy képviselő. (A korábbi nagyobb vitákról lásd keretes írásunkat.)

Ennek oka szerinte abban keresendő, hogy a legtöbb konfliktussal járó nagy, stratégiai döntések már megszülettek, a finomhangolásban pedig már nincs annyi indulat. Egy másik vélemény szerint a kormánytagokon is csökkent időközben a nyomás, "egyesek pedig rájöttek, hogy ha nagyon hevesen reagálnak az alulról jövő észrevételekre, akkor az csak olaj a tűzre"- utalt a forrás a fideszes szakpolitikustársával, Pokorni Zoltánnal korábban rendszeresen szakmai vitába bonyolódó KDNP-s Hoffmann Rózsára, aki elmondása szerint ezúttal teljesen higgadtan reagált a köznevelés új rendszerével kapcsolatos kérdésekre.

A talán leghosszabb ideig húzódó oktatási témablokkban korábbi szokásától eltérően Pokorni most egyáltalán nem is szólalt meg, és a korábbi nagy elvi viták helyett az iskolák állami kézbe vételével kapcsolatban is már csak olyan részletek kerültek terítékre, mint hogy a működtető állam és a fenntartó önkormányzat közül ki állja majd a krétát és ki a vécépapírt az intézményekben.

"Túl vagyunk már a válóperes tányérdobáláson, hangoskodásokon, most már csak a leltár van hátra, hogy enyém a kanál, de a villa nálad maradhat" - utalt a még nyitott, főként finanszírozással kapcsolatos részletekre egy képviselő, aki arra számít, hogy utóbbiak ügyében a frakcióülés utolsó napján azért "lehet majd egy kis zaj" azon a kabinetülésen, amelyen a nemzetgazdasági minisztert kérdezhetik majd a képviselők az önkormányzatok finanszírozásáról. (Ez volt a legtöbbeket foglalkoztató kérdés a tanácskozás első, szerdai napján is, erről szóló korábbi cikkünket itt olvashatja)

"Akár meg is történhetett volna"

Nagy érdeklődéssel várták a frakcióülés előtt megkérdezett képviselők Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tájékoztatását is a költségvetés alakulásáról, de a résztvevők szerint ebben sem volt semmi újdonság. A miniszter a 3 százalékos hiánycél tartására és a munkahelyek védelmére hegyezte ki mondanivalóját, és Orbán Viktor szerda esti ígéretével szemben sem a miniszterelnök, sem a miniszter nem részletezte az Nemzetközi Valutaalapnak a hiteltárgyaláshoz támasztott - mint utólag kiderült, nem is valós - feltételeit.

A megkérdezettek egybehangzó állítása szerint a csütörtöki napon még érintőlegesen sem merült fel az IMF-tárgyalás ügye, így nem felelt meg a valóságnak a miniszterelnök aznapi Facebook-üzenetében megfogalmazott állítása, miszerint a kormány felhatalmazást kapott egy alternatív tárgyalási javaslatcsomag elkészítésére.

A valutaalapnak tulajdonított feltételekkel szemben a kezdetektől szkeptikus képviselő az [origo]-nak erről úgy fogalmazott, hogy konkrét felkérésről szó sem volt az ülésen, de az Orbán Viktor által vázolt, adóemeléssel, illetve jövedelemcsökkenéssel járó forgatókönyvek akkora felzúdulást váltottak ki a képviselők körében, hogy az "a közhangulat alapján akár meg is történhetett volna".

Voltak viták

A 2011-es tavaszi ülésszakot megelőző siófoki frakcióülésen az oktatás jövőjéről és a készülő alaptörvényről alakult ki éles vita a képviselők, valamint az abortusz ügyében a Fidesz és a KDNP között. A 2011-es őszi politikai szezon hajdúszoboszlói nyitányán az önkormányzati és állami feladatok újraelosztása, azon belül is főként az iskolák fenntartása generálta a legtöbb konfliktust, idén februárban, az Egerben tartott háromnapos frakcióülésen pedig viták helyett inkább a recesszióval és az önkormányzatok devizaadósságával kapcsolatos aggályaiknak adtak hangot a képviselők.