Háborús bűntettel gyanúsítják Biszku Bélát

Hétfőn reggel őrizetbe vette a rendőrség Biszku Bélát. A volt belügyminisztert az 1956-57-es sortüzek miatt több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított háborús bűntettel gyanúsítják. Az ügyészség szerint akár életfogytig tartó szabadságvesztést is kaphat.

Őrizetbe vette a rendőrség hétfő reggel Biszku Bélát több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított háborús bűntett elkövetése miatt. A megalapozott gyanú szerint Biszku Béla felbujtóként vett részt az 1956-os eseményeket követő két sortűzben, a Nyugati tériben és a salgótarjániban. Nincs kizárva ugyanakkor, hogy a gyanúsításba más sortűz, illetve emberek agyonveretése is belekerül. A főügyész elmondta, hogy ezért a bűncselekményért életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható. Ibolya Tibor kimondta azt is, hogy az MSZMP ideiglenes intézőbizottságának valamennyi tagja, ha élne, ezzel a bűncselekménnyel gyanúsítható lenne - de már csak Biszku Béla él közülük.

Biszku Béla távozik a II. kerületi Budai Központi Kerületi Bíróság épületéből

Biszku Béla ellen nem megalapozott gyanú az igazságszolgáltatás befolyásolása is, ebben a kérdésben tovább nyomoznak. Biszku Béla a letartóztatása alatt együttműködően viselkedett. A 91 éves gyanúsított jó egészségnek örvend. Gyanúsítottként kihallgatták, nem kívánt vallomást tenni, ugyanakkor tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. A rendőrök lőszert is találtak Biszku Béla házában, de egyelőre még vizsgálják, hogy élesek-e.

Az ügyészség kezdeményezte Biszku Béla házi őrizetbe helyezését. A főügyész a rendszerváltás utáni magyar büntető igazságszolgáltatás jelentős mérföldkövének nevezte a gyanúsítást.

Az ügyészségnek szerint Biszku Béla az MSZMP Ideiglenes Központi Vezetősége ülésén 1956 december 3-án többek közt azt mondta: "egyetértek azzal, hogy a munkástanácsokkal szemben olyan politikát kell vinni, hogy a tulajdonképpeni feladatokra kell irányítani a figyelmet, de ezt karhatalmi, rendőrségi fellépés nélkül nem lehet sikeresen megoldani, mert az utóbbi napok azt mutatják, hogy mert ilyen fellépés nem volt, az ellenforradalmi nyomás rajtuk keresztül erősödött". Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága által irányított karhatalom vezetősége, a Katonai Tanács 1956. december 4-én ült össze, amelyen többek között meghatározták, hogy az ellenséggel szemben határozottan fel kell lépni, továbbá gyorsan és kegyetlenül le kell számolni velük. Ezután következtek a karhatalmi alakulatok által a polgári lakosságra leadott sortüzek, köztük az 1956. december 6-án, a fővárosi Nyugati téren történt vörös zászlós tüntetésen és december 8-án Salgótarjánban.

Az ügyészség szerint az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága - amelynek Biszku Béla döntési joggal rendelkező tagja volt - közvetlenül irányította a karhatalom operatív vezető testületét, a Katonai Tanácsot, feladatokat határozott meg és célokat tűzött ki neki, amelyeket a karhatalmi erők végrehajtottak. Biszku Béla ezzel a hatóság szerint rábírta a karhatalmi erőket a háborús bűntettek elkövetésére, valamint társaival ezekre a bűncselekményekre szövetkezett.

Biszku Béla ellen jobbikos képviselők tettek feljelentést a tavaly elfogadott, emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvény alapján. Az ügyészség a feljelentés alapján február végén indította el a nyomozást több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított, emberiesség elleni bűncselekmény gyanújával.

A rendszerváltás óta visszavonultan élő Biszku a Duna TV-nek adott interjújában egyebek mellett azt mondta, hogy az 1956-ban történteket nem tartja forradalomnak. Biszku megerősítette, hogy nem hajlandó bocsánatot kérni az '56 után történtekért, a kivégzéseket pedig nem akarta kommentálni, mert szerinte ő belügyminiszterként nem vett részt az ítéletek meghozatalában.

Az Országgyűlés tavaly december 30-án minősítette elévülhetetlennek az emberiesség elleni bűncselekményeket, és határozott a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről a fideszes Gulyás Gergely javaslatára. Az indítványt egyhangúlag elfogadta a parlament.